A főváros kellős közepén, az Egyetem téri metrómegállóban a csodás centenárium alkalmából olyan pannóval burkolták be az egyik oszlopot, amely a nagygyűlés egyik főszereplőjét, Iuliu Hossu erdélyi görög katolikus püspököt ábrázolja. Ő volt az, aki felolvasta az egyesülésről szóló nyilatkozatot, majd el is vitte Ferdinánd akkori román királynak a dokumentumot. A püspök keresztnevét azonban sikeresen elírták, a pannón Iuliu helyett Emil Hossu jelenik meg. Ilyen néven élt egy román színész, és van egy Emil Hossu-Longin nevű sportkommentátor is – de egyikük sem volt jelen 1918 decemberében Gyulafehérváron. (Főtér)

ZARÁNDOKRA TÁMADOTT A MEDVE. A pünkösdszombati csíksomlyói búcsúra érkezett magyarországi zarándokot támadott meg egy medve a Hargita megyei Szent Anna-tónál, aki a csoportjától kissé eltávolodva haladt, kezében szatyorral, amelyben élelem volt. A medve hátulról megharapta a nő combját. A támadást követően a csoport többi tagja vonta magára a medve figyelmét, a nő ennek köszönhetően szabadult ki az állat karmai közül. A medve a többi turistát is megtámadta, de nekik sikerült idejében a buszhoz menekülniük. A sérült a helyszínen elsősegély-nyújtásban részesült, majd beszállították a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházba, ahol bevarrták sebeit. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azonnal kérte a környezetvédelmi minisztertől a medve kilövésének engedélyezését, az állat ugyanis már harmadszor támadott. (MTI)

TÖLTÖTT KÁPOSZTA A CSATORNÁBAN. Romániában a lakosság 40 százaléka él a szegénységküszöb szintjén, ennek ellenére az évente szemétre hajított 1,7 millió tonna élelmiszer tekintetében az ország az „előkelő” tizedik helyet foglalja el az Európai Unió 28 tagállama között – derül ki az Eurostat kimutatásaiból. Az 1,7 millió tonnás számadat egyben azt is jelenti, hogy az ország lakosai a megvásárolt élelmiszerek 35 százalékát nem hasznosítják. Ünnepek – mint például karácsony, húsvét – alkalmával ez a mennyiség tetemesen meg is nő. Egy Botoşani megyei lap az idei újévi ünnepek után különös jelenségről írt: a város csatornahálózata szabályosan eldugult a vécébe kidobott, megromlott élelmiszerektől, elsősorban a kolbásztól, májastól, zsírtól szabadulnak a lakosok, de töltött káposzta, sültek, sütemények, papírszalvéták is bőségesen kerülnek a csatornába. A kiskereskedelmi hálózatoknál lejárt élelmiszerek is a szeméttárolókba vagy pedig az állati és élelmiszer-hulladékokat begyűjtő és megsemmisítő Protan vállalathoz kerülnek. A kiskereskedők nem is tagadják: számukra ez a legegyszerűbb megoldás, hiszen az adományozás a tárolás miatt többletköltségekkel járna. A helyzeten az sem segített sokat, hogy másfél éve hatályba lépett az élelmiszer-pazarlás csökkentését előíró törvény. (Maszol)