Hogy addig is legyen valami konkrétum, európai alapokból kiutalnak 150 millió eurót külföldön való reklámozásra és a megyei tájékoztató irodák számára, mert az érdeklődők nem várnak, csak jönnek. A szállásadó vállalkozók szerint idén kétmillió külföldi látogat Romániába, ami több, mint tavaly, de ha ahhoz mérjük, hogy a nyolcmilliós Ausztria ezen a műhavas, meleg télen is húszmillió vendéget fogadott, láthatjuk, hogy valóban van, hova fejlődni — annál is inkább, mert a hivatalosan megcélzott közönség nagyobbrészt Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Oroszország, Amerika és Olaszország polgáraiból áll(na). Arra pedig az ágazatban dolgozók lassan kormánystratégia nélkül is kezdenek rájönni, hogy mit keres az, aki a sokat emlegetett, hiányzó infrastruktúra és bizony magas árak ellenére — amit sokféleképpen magyaráznak, de fogyasztóként bátran nevezhetjük a jelenséget nemtörődöm harácsolásnak is — e mioritikus tájakat választja. Olykor pontosan azért, amit a civilizált világban már nem tehet meg: például az erdőkben való motorozásért. És ha ebben a tempóban fejlődünk, félő, hogy mire az illetékes központi szervek füléig is eljut a zaj, már nem lesz igazi rengetegünk valódi (de már nem EU-konform) havasi sajttal, hanem csak teleszemetelt csupasz földünk. No meg turistacsalogató programunk.