A hivatalos megfogalmazás szerint Háromszéken a szárazság csak befolyásolta a kultúrnövények növekedését, természeti csapásról tehát nem beszélhetünk — fogalmazott kérdésünkre vélaszolva Barabás Géza, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Szerinte a kalászosok esetében mintegy tíz-húsz százalékos terméskiesésre lehet számítani, ugyanakkor a szárazság a cukorrépát és a burgonyát tizedelte meg, ám ez sehol sem jelent ötvenszázalékos kárt. Ennek ellenére, ha helyi szinten valahol jelentősebb kárt észlelnek (például Zabolán néhány napja jégeső verte el a határt), a helyi bizottságnál kell bejelenteni, ők értesítik a prefektúra mellett működő megyei különbizottságot. Ám kárpótlásra jobbára csak az számíthat, aki bebiztosította terményét. Ilyent pedig — hivatalos statisztika nem lévén — becslések szerint a bevetett területek alig egy-két százalékára kötöttek a gazdák.

Háromszéken elvileg két, egyenként közel ezerhektáros szépmezői területen lehet öntözni — mondta kérdésünkre Sándor László, az állami talajjavító vállalat helyi kirendeltségének vezetője. De hogy gyakorlatilag hol öntöznek, a területeket művelő gazdáktól függ, hiszen a vállalat a vizet biztosítja az alappumpaházig, innen mind a felszerelés üzembe helyezése, mind az üzemeltetés az egyesületbe tömörült termelők dolga. Becsek László, az egyik ilyen egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, hogy múlt hét végére sikerült üzembe helyezni néhány szakaszt, a vasút és a műút között, mintegy 400 hektárt szándékoznak öntözni, ám a javítás, illetve a berendezés nagyon sokba kerül (csak példaként mondta, hogy egy háromszáz méter hosszú elasztikus csővel, nagy szórófejjel ellátott berendezés, amellyel tizenöt óra alatt mintegy két hektár öntözhető, 17 000 euróba kerül). A termelők szerint egyébként elsősorban a cukorrépát és a burgonyát érdemes öntözni, az őszi kalászosokon már ez nem segít. Így annak ellenére, hogy a kormány hektáronként 700 lejig támogatja az állami vállalatnak kifizetendő költségeket, az öntözés aligha olcsó mulatság