Hírlugas

2008. július 29., kedd, Gazdakör
Amerikai agrárszubvenciós engedmény

Az EU méltánylandónak nevezte azt az új amerikai javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok a genfi WTO-tárgyalásokon mezőgazdasági támogatásainak felső határát 15 milliárd dollárra lenne hajlandó csökkenteni az eddigi 16,4 milliárd dollárról, ha haladás mutatkozik a tárgyalásokon az ipari és szolgáltatási vámcsökkentések terén. Az Egyesült Államok ugyanis hajlandóságát fejezte ki a mezőgazdasági támogatások mérséklésére azzal együtt, hogy engedmények nyújtására szólította fel a legnagyobb fejlődő országokat, Indiát, Brazíliát és Kínát. Peter Mandelson, az Európai Unió kereskedelmi biztosa az uniós mezőgazdasági vámok 60 százalékos csökkentésére tett javaslatot, javítva a korábbi uniós javaslatban szerepelt 54 százalékos csökkentési célon.

Mandelson ennek az uniós ajánlatnak az alapján reméli azt, hogy Brazília, Kína és India az ipari termékeket érintően él majd nagyvonalú ajánlattal. Az EU és az Egyesült Államok agrárszubvencióinak csökkentése a nagy felzárkózó piacú országok egyik fő követelése a WTO-tárgyalásokon, mielőtt piacaikat a fejlett államok további ipari és szolgáltatási exportja előtt vámcsökkentésekkel még szélesebbre tárnák.

Jó gabonatermés ígérkezik

Az utóbbi napok esős időjárása ronthatja a még be nem takarított, mintegy kétmillió tonnányi búza minőségét, ennek ellenére a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint idén jó közepes kalászosgabona-termés várható Magyarországon. Idén 5,2—5,3 millió tonna őszi búza betakarítására számítanak a termelők. Ebből a termés kétharmada, azaz mintegy 2,5—3 millió tonna már a magtárakban van. Az esős időjárás miatt még a földeken lévő mintegy kétmillió tonna termés minősége romolhat, az jórészt csak takarmányminőségű lesz, nem étkezési. Az őszi vetésű kalászosokból — rozsból, zabból, őszi és tavaszi árpából, valamint tritikáléból — mintegy 2,1 millió tonna betakarítására lehet számítani. Így az őszi vetésű összes gabona mintegy 7—7,4 millió tonna lesz idén Magyarországon.

Kipusztulhat a bükk

Riadót fújtak az erdészek. Felmérve a globális felmelegedés eddig tapasztalt hatásait és várható következményeit, például egyes fafajok kipusztulását, ellenintézkedésként alkalmazkodóbb fajok telepítését, korszerűbb növényvédelmet terveznek, és a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségének radikális csökkentését sürgetik. A melegedő klíma egyes fafajokat kipusztíthat egy adott tájegységről, mert észak felé tolódik az a hőmérsékleti övezet, amelyben megfelelőek számukra az életkörülmények. A megmaradó fák növekedése lelassul, állapotuk romlik, nem tudnak ellenállni a gombák, rovarok támadásainak és más fabetegségeknek. Új kártevők jelenhetnek meg az erdőkben, amelyekkel szemben védtelenek a fák. Drámai hatása van a melegedő, száraz időjárásnak a bükkösökre. A bükkfának főleg az egymást követő aszályos évek ártanak, az elmúlt negyvenöt év során a bükkösök szempontjából igen kedvezőtlen változások mentek végbe. Az előrejelzések szerint 2100-ra a bükk a Dunántúlról teljesen kipusztulhat, csak a Vend-vidéken és a Kőszegi-hegységben marad belőle hírmondónak. Az Északi-középhegységben is csak a legmagasabb területeken, illetve a hűvösebb mikroklímájú völgyekben élhet meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 1425
szavazógép
2008-07-29: Gazdakör - Bíró Zoltán:

Nem csak biogazdálkodóknak (Vélemény)

A Román Televízió magyar adásában arra keresték egy riportban a választ, hogy merre tart Háromszék mezőgazdasága és ezen belül a hagyományos és a biogazdálkodás. Bár e lap hasábjain már akkor írtunk, beszéltünk bióról, amikor Romániában még teljesen gyerekcipőben járt ez a gazdasági forma, el kell ismernünk, hogy leköröztek, ennek a gazdálkodási formának nagyon is alkalmas vidéken egy helyben topogunk.
2008-07-29: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Borvizes látleletek (Kárpát-medencei ásványvíz-konferencia)

Borvízkút Vargyason
Mire használják, és mire lenne jó? Mit kellene másképpen tenni? Mi a borvíz- és mofettakincs jövője? Mit érdemes tovább kutatni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínálkozó válaszokat fogalmazott meg a mintegy félszáz hidrogeológus, fúrómérnök és más társtudományokkal, balneológiával foglalkozó szakember a Csíkszeredában megtartott háromnapos ötödik Kárpát-medencei nemzetközi tudományos konferencián. Ennek tanulmányi kirándulását megyénkben, Erdővidéken, Székföldjén és Alsó-Há­romszéken szervezte a Sapientia Tudományegyetem közösen a Miskolci Tudományegyetemmel és a Román Ásványvíztársasággal. 1875 óta — ekkor tartották meg Előpatakon a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVIII. Vándorgyűlését — nem látogatta meg ezt a vidéket ennyi szakember, akik jó diagnosztaként vették szemügyre ásványvízkincsünket.