Az RMDSZ tartózkodása és az ellenzéki pártok zajos tiltakozása mellett fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, Románia főügyészsége és a korrupcióellenes ügyészség által is kifogásolt törvénytervezetet tegnap a szenátus. A tervezetről a képviselőház fog dönteni, ahol már rögtön a szenátusi szavazás után összeült a Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság, és estig el is készítette jelentését. A végleges változatot még ezen a héten meg szeretnék szavaztatni. A tervezet ellen tegnap este több százan tüntettek Bukarestben.
A kormánykoalíció az ártatlanság vélelmére, az ártatlanul meghurcolt emberekre hivatkozva akarja módosítani a büntetőjogot, hogy véget vessen az ügyészségi visszaéléseknek. Az ellenzék szerint azonban a hatalom saját korrupt politikusait védi, és utat nyit a „szabad rablásnak”. Az egyik legvitatottabb rendelkezés úgy módosítaná a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lesz büntethető, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz.
Az ellenzék szerint a cikk hatálybalépése megmentené Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt a börtöntől, mivel őt pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon.
A hivatali visszaélést szabályozó szövegjavaslat megszabja az okozott kár alsó értékhatárát (a bruttó minimálbért), amely alatt a visszaélés nem büntethető. Ez volt az a törvénycikk, amely miatt a kormánytöbbséggel egyébként együttműködő s az igazságszolgáltatás átszervezését és a büntető perrendtartás módosítását is megszavazó RMDSZ tartózkodott a tegnapi szavazáson.
Felszólalásában Cseke Attila frakcióvezető rámutatott: az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem ért egyet.
Azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.
A Btk.-módosítás egyebek mellett lehetővé teszi az elítéltek korábbi feltételes szabadlábra helyezését, csökkenti az elévülési határidőket, korlátozza a kiterjesztett vagyonelkobzást, és – RMDSZ-javaslatra – börtönnel büntetné azt a köztisztviselőt, aki nyilvánosan bűnözőként emlegetne egy jogerősen még el nem ítélt gyanúsítottat.
A feszült hangulatú, bekiabálásokkal és kölcsönös sértegetésekkel fűszerezett szenátusi ülést az ellenzék először távolmaradásával próbálta határozatképtelenné tenni, majd egy Bűnözők nélkül feliratú bannert feszítettek ki.
A korrupcióellenes ügyészség hétfőn kiadott közleménye szerint a Btk.-módosítás egy sor olyan társadalmi értéket veszélyeztet, amelyet védeni hivatott, és számos ügyben a vád ejtésére kötelezi majd az ügyészeket. A vádhatóság szerint, ha a közeli családtagokra korlátozzák a jogtalan haszonszerzés büntethetőségét, akkor a tavaly hivatali visszaélés miatt bíróság elé állított mind a 215 vádlottat felmenti a bíróság, mivel ők ismerősök, párttársak, távoli rokonok jogtalan előnyökhöz juttatása révén károsították meg a közérdeket.
Románia főügyészsége tegnapi közleményében úgy fogalmaz, hogy a Btk. módosításai törvényesítik a hivatali visszaéléseket, és sértik az ENSZ 2013-ban elfogadott korrupcióellenes egyezményét.
Az államnak kötelessége megvédeni polgárait a törvényszegésektől – írják. A főügyészség 2014 és 2017 között 2099 személyt állított bíróság elé hivatali visszaélés és 233-at kötelességmulasztás miatt. Ezekben az ügyekben az okozott kár megközelíti a 9,4 millió lejt.
