Az SZDP elnöke szerint Bukarest azt kockáztatja, hogy nem fog részesülni a gazdag természeti erőforrásból. „A legnagyobb kockázat az, hogy ez a gáztartalék, amellyel Románia rendelkezik, csak áthalad az országon, és más államok gazdasági fejlődéséhez, például a Magyarországéhoz járul hozzá” – jelentette ki.

A politikus úgy látja: a kitermelt gáz értékesítésének nagy tétje, hogy a nyersanyag hány százalékát sikerül eladni átlátható módon az energiatőzsdén.

Hozzátette: a parlament szakbizottságai keresik a megoldást ebben a Románia számára stratégiai fontosságú kérdésben; egyensúlyt kell találni a kitermelés megkezdése és Románia azon legitim érdeke között, hogy egyrészt anyagi haszna származzon a nyersanyagból, másrészt a gáz jelentős részét használják az ország iparának újjáélesztésére és az ország gazdasági fejlesztésére.

A parlament napirendjén szerepel az úgynevezett offshore-törvénytervezet, amelynek elfogadásától függ, hogy Románia milyen feltételek mellett teszi lehetővé a fekete-tengeri földgáz kitermelését. Ennek alapján fogja meghozni az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV Petrom azt a döntését, hogy megkezdi-e a kitermelést. Az első becslések szerint 42 és 84 milliárd köbméter közötti gázmennyiségről lehet szó. A tervezetet februárban egyhangúlag szavazta meg a szenátus, a képviselőházban az illetékes szakbizottságok asztalán van, és a tervek szerint a július elején kezdődött háromhetes rendkívüli ülésszakon fogadja el az alsóház.

A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben. Akkor bejelentette, hogy Románia 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.