Nagy D. István
Nem hatott újdonságként a székelyföldi román közösség önjelölt „egyetlen igaz védelmezője”, a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fórumának legutóbbi kirohanása – mellyel most éppen Klaus Iohannis államfőt boldogítják – a frissen elfogadott közigazgatási törvénykönyv kapcsán.
Az sem érhetett senkit meglepetésként, hogy a fórum bősz nemzetharcosainak nem olyasmi tűnt fel a kihirdetés előtt álló törvénykönyvben, ami esetleg a 28 éve úton-útfélen emlegetett decentralizációt nyirbálja, tovább gabalyítja az ügyintézést, hanem ez alkalommal is az állam autoritása újabb visszaszorulásának, a szent és sérthetetlen román nyelv halálának a víziója ötlött fel lelki szemük előtt. És már a tragikus jövőt is látni vélik: a magyar nyelv bizony hivatalossá válik a Székelyföldön, sőt, ennél több történik: az ország egyetlen hivatalos nyelve szépen kiszorul majd a közigazgatásból. Nem szükséges különösebb képzelőerő ahhoz, hogy világos legyen, az egész látomás innen merre kanyarodik: a magyar nyelv hivatalosítása után mi más következhet, mint a természetesen tovább is területinek hazudott, de valójában etnikai alapú autonómia. Ami egyértelműen a székelyföldi románság halálát, exodusát is hozná magával. Ekkora veszély árnyékában az egyetlen lehetőség marad: minden fronton harcolniuk kell, a fővárosba felvonulni, és ha már ott vannak, az államfőnél panaszkodni, de addig is levélben felhívni a figyelmet a közelgő vészre.
Semmi új a nap alatt – mondhatná bármely józan, e vidéken mindennapjait tengető székely-magyar vagy román polgártárs –, az örök szolgálatos bajkeverők és neveltjeik újabb koncot találtak, melyet szorgosan rágva és rágatva fenntarthatják a nemzetbiztonságot veszélyeztető „háborús övezet” rémképét a három megye kapcsán. Ráadásul mostani érvelésük is messze elkerül minden logikát, hiszen pár magyar nyelvű űrlap és felirat – ha egyáltalán sikerül bevezetni, az alkotmánybíróság nem kaszálja el mindenestül a rendelkezéseket – kötelezőségétől a magyar nyelv hivatalossá tételéig igen-igen hosszú és göröngyös út vezet. Pontosabban csak vezetne, a jelen politikai viszonyulás, közhangulat még véletlenül sem a kedvező irányba mutat.
Ami őszintén aljassá teszi a fórum szószólóinak és elvbarátaiknak megnyilatkozásait, hogy a legvérmesebb, nemegyszer habzó szájjal a nyilvánosság elé fröcskölt vádaskodásaikkal egy időben szemrebbenés nélkül ismételgetik: nekik bizony az egyszerű magyar emberrel, a szomszéddal, munkatárssal semmi bajuk, csak a románellenes, az állam egységére törő vezetőikkel és a megalkuvó, áruló román politikusokkal. E „békére törekvésük” közepette ugyanakkor érdekes módon minden egyes, a magyarság jogaira vonatkozó szösszenetet képesek ürügyként felhasználni (természetesen nemzetféltésként csomagolva), hogy egyértelművé tegyék a „jó szomszéd” számára: ne feszegesse a jóindulat határait, már így is túl sokat kapott, ne feledje, hol a helye és főképp, hogy vésse jól az eszébe: ő itt csak megtűrt jövevény, és mint olyan, csak másodrangú állampolgárnak tekintendő.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
