Borosnyói változások

2018. július 25., szerda, Faluvilág
Nagyborosnyó községközpontban és falvaiban, a méretei miatt kaszárnyának is beillő községházában csend és a közös, kitartóan végzett munka hangulata uralkodik. Nem volt mindig felhőtlen a hangulat a vegyes összetételű tanácsban a 2016-os választások után. Azóta azonban lecsitultak a kedélyek, s mindenkit, aki a közösség érdekében tevékenykedik, elvégzett munkája szerint értékel mind a községvezetés, mind a faluközösség.
  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
Tükröm, tükröm – jutott eszünkbe a mesebeli fordulat a faluban járva-kelve. Egyfajta tükör ugyanis lapunk település-bemutató falufüzetének újabb, bővített és jobbított, Nagyborosnyó községről megjelent második kiadása is.
Ilie Nicolae polgármester azért rendelte meg kiadónk falufüzetét, mert az színes képek kíséretében, két nyelven mutatja be röviden az érdeklődőknek a község múltját és jelenét is, melynek érdekessége, hogy  a 13 tagból álló községi tanácsban hat személy – köztük maga a polgármester is – a Liberálisok és Demokraták Szövetségének tagjaként nyert mandátumot. A most megjelent falufüzetből idézünk olvasóinknak, akik érdeklődnek Borosnyó-vidék és lakóinak múltja-jelene és élete iránt.
 
 
„Történelmi vidék ez, ahol rég megtelepedett az ember. Nagyborosnyón bronzból készült szárnyas nyílhegyekre, Cófalván 1840-ben aranyleletre találtak. A Kovászna vize teraszán római katonai tábor romjait tárták fel (Kr. u. I. század vége és II. század eleje), amely az Ojtozi-szoros felé tartó hadi utat védte. Várhegyen egy reneszánsz bástyás erőd, Székelybánja vára állt. János Zsigmond fejedelem építtette 1562-ben a székelyek szemmel tartása céljából. De mert a korabeli erdélyi fejedelmek nem ismerték el a székelyek kiváltságjogait, azok azzal a kikötéssel álltak a Bodzán bejövő Mihály vajda táborába, hogy adja ki a parancsot a vár lebontására. A vajda mindent megígért, hogy a székelyeket a maga pártjára állíthassa. A hegy lábánál összesereglett háromszéki székelység földig rombolta a várat. Ma már csak gyeppel benőtt alapjai látszanak. A lécfalvi országgyűlés 1600-ban kimondta a vár újjáépítését, de a székelység ennek ellenállt. Ez a történelmi esemény megérdemelne egy emlékművet a várhegyi domb tetejére.
Kora középkori erőd, őrtorony állt a nagyborosnyói Oltárhegyen, a Temetődombon is. Borosnyó írásos említése 1332-ből való. Jelenleg a műemlék feldobolyi református templom őrzi eredeti formáját (1773), minden darabja, kazettás mennyezete (1768) a múltat idézi. Harangja 1693-ból való. A zömében magyarok és magyar anyanyelvű romák által lakott községközpont lakóinak megélhetési forrása évszázadokon át az erdőkitermelés, az állattartás, a mezőgazdaság és a cserekereskedelem volt. Ezt pótolta a gyümölcstermesztés, pálinka-, szesz- és sörfőzés, ecetgyártás, az erdő javai, a halászat és a vadászat, a kereskedelemmel együtt a falusi kisipar, malomipar, gyapjúfeldolgozás. Napjainkig fennmaradt az erdőkitermelés és fafeldolgozás. Borosnyón bútorgyár, műmalom működött. Erőgépekkel bíró farmerek művelik meg az arra rászorultak krumplit, kukoricát, szemes gabonát és répaféleségeket termő területeit. Hasznosításra váró ásványkincsek: az épületkő, kerámiagyártásra alkalmas agyag, folyami kavics és homok, valamint a mélyben rejtőzködő édes és szénsavas ásványvíz. Utóbbi a Feketeügy medrében helyenként meg-megjelenik (...).
Borosnyó látnivalókkal várja a turistákat. A cófalvi rét természeti ritkasága a kockás liliom. A történelmi települések hősi emlékműveken örökítették meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a két világégés hőseinek névsorát.
Nagy Károly református püspök és N. Bartha Károly néprajzkutató egyetemi tanár nevét őrzi a kis- és nagyborosnyói iskola. Mindkét jelességnek emléktáblát állíttattak. Kisborosnyón kopjafás emlékpark látható, ötletgazdája Damó Gyula nyugalmazott tanító. Nagyborosnyón születtek a Lantos fivérek, akiket a francia ellenállás vártanúiként a németek kivégeztek. Lécfalva szülötte Barátosi Balogh Benedek (1870–1945) földrajzi utazó. De itt született Keresztes Károly (1891–1944) jogász, zeneszerző, lapszerkesztő és Bartha Árpád (1937–1981) fotóművész is. Feldobolyban él és alkot Éltes Barna szobrászművész, Cófalván Nemes György gitárkészítő-restaurátor. Nagyborosnyó testvértelepülési kapcsolatot ápol Tolnanémedivel, Cófalva pedig Nagyrada településsel.”
 

Döntésre várva
– Történt-e előrelépés a községközpont közművesítése érdekében? – kérdeztük a köz­séggazdát.
– Tavaly májusban Gyulafehérváron benyújtottuk Nagyborosnyó víz- és szenny­vízhálózatának dokumentációját – kezdett a gondok, részeredmények sorjázásába Ilie Nicolae polgármester. – Sajnos, mi csak a 27. helyen állunk a pontszámok sorrendjében. Feldoboly egy múltból örökölt rendszerből kap ivóvizet. Kisborosnyó ivóvízzel való ellátását a szomszédos Nagypatak községgel közösen tervezzük. Továbbra is nagy gondunk marad a polgármesteri hivatal, valamint a központi I–VIII. osztályos iskola épületének konszolidálása, tatarozása és korszerűsítése.
Támogatjuk a feldobolyi műemlék református templom felújítási és restaurálási munkálatait, augusztusban anyagi támogatást nyújtunk a lécfalvi kultúrcsoportnak, bepótolunk a Tolnanémedibe utazó helyi küldöttség útiköltségébe.
Híd épült a tavaly a kispataki útra, s most egy bodzavidéki cég csak az árvizek miatt nem tudta megkezdeni a kispataki, mintegy 800 méteres útszakaszon a makadámburkolat megépítését. Sikerült saját erőgépünkkel járhatóvá tenni a mezei utakat, sikeres volt a sánctakarítási akciónk, vízátereszeket építettünk, zöld az út a helybeli többfunkciós sportpálya kiépítésére, kavics, tört kő került és kerül idén a falvak mellékutcáira. Kisborosnyó felső részén a Nagypatak elsodort egy kis hidat, amely helyett hamarosan újat építtetünk. A megyei kormánybiztosi hivatal segítséget nyújt a kisborosnyói alsó híd megépítésére. Tervünkben népünnepélyek szervezése is. Sikeres gyermeknapot tartottunk, jövőben visszahozzuk a hagyományos falunapot.
 
Várhegy-lécfalvi körkép
Megkezdték Maksa és Lécfalva között a műút építését. Az ígéretek szerint a megyei tanács leltárába iktatja ennek lécfalvi bekötőszakaszát is, felújíttatja és gondjaiba veszi.
 
Épül a műút
 
– Volt szó már erről az egyik tanácsülésen, mi is kértük-kérjük nyomatékosan – adta tudtunkra Dénes László községi tanácstag, a helybeli LEZA Egyesület vezetője. – A legjobban a Nemere néptánccsoportunk és az ifjúsági fúvószenekar számára ez évre beígért pénzbeli támogatást várjuk, mert fúvószenekari találkozót szeretnénk szervezni szeptemberben, amire nem volt még példa a falu életében: tíznél több zenekar fog itt muzsikálni. Felújíttatta a községvezetés kultúrotthonunkat: kicserélték a belső villanyhálózatot, új csillárokat szereltettek, asztallal és új padokkal pótoltuk az ülőhelyek számát. Kértem, hogy építtessen a tanács egy szabadtéri színpadot a kultúrotthon udvarára, ahol felléphetnek csoportjaink. Jó volna, ha a találkozóra már kész is lehetne. Kérésünkre hirdetőtáblát is készíttetett a polgármester, amelyet hamarosan felszerelünk. Virágmintás faragását az árkosi id. Oláh Mihály faragómester, tánccsoportunk tanára készítette.

Sikeres a Hársfa Egyesület
– Megújult a néhány éve alakult nagy­bo­rosnyói közművelődési egyesület – tájékoztatott kérésünkre Kanyó Antal alpolgármester, az egyesületalakítás ötletgazdája. – Új vezetője, elnöke Incze Szabolcs. Célunk a nagyborosnyói közművelődési élet megszervezése, fejlesztése és pártolása, tervünkben egy fúvószenekar megalakítása is. Már négy hónapja folyik a 24 zenekari tag kiképzése, eddig 22 hangszert sikerült beszereznünk. Oktatónk Kertész Barna lécfalvi pedagógus-karmester. Augusztus 3-án baráti látogatásra készülünk Tolnanémedi testvértelepülésünkre. A kultúra mellett a községvezetés az önkéntes tűzoltómozgalom segítésére és lelkesítésére is gondolt, mert az alakulat I. díjat kapott a Csernátonban megtartott megyei versenyen, és Szászrégenből elhozta a megyék közti verseny III. díját.

A lelkiekről Cófalván
Négy esztendeje pásztorolja a falucska református gyülekezetét Simon-Kató Barna, akitől a 271 lelket számláló anyaegyház és a hozzá tartozó várhegyi leányegyházközség helyzete felől érdeklődtünk. Mint történelmi gyülekezet 12 hektár földterülettel rendelkeznek – tudtuk meg. Sajnos, annak az egyházi erdőbirtoknak a helyzete felől, amely a helybeli közbirtokosság kimutatásában szerepel, és Bodzavidéken volt, eddig biztató hírt nem kaptak – vázolta a lelkész.
 
A cófalvi gondnok és a lelkipásztor
 
Az egyházi ingatlanok helyzetéről Deák András gondnok tájékoztatott, aki elmondta, hogy szükséges lenne a templom körül elvégeztetni azokat a munkálatokat, amelyek biztosítani tudnák az épület földközeli falainak kiszárítását. Erre pályázatot is tett le az egyházmegye és az egyházkerület. Kiderült, hogy a lelkészi lakás is felújításra szorul. Pályáztak a nyílászárók cseréjére, de az elkövetkező években az épület teljes szigetelése és a fedél felújítása is időszerűvé válik. Az erdővidéki származású fiatal lelkipásztor lényegében egy kiöregedő gyülekezetet örökölt.
A faluban megszűnt az óvoda-iskola, a zsenge korúakra azonban gondjuk van, jelen vannak a vallásórákon, s a szokásos evangelizációs héten a közeli nagyborosnyói gyerekekkel közösen vesznek részt.
Ha minden összejön, a borosnyóiakkal együtt bizonyára ott lesznek az egyházmegyei gyermektáborban is, amelyet a zabolai Csipkésben tartanának. A fiatalság lélekszáma is csökkenő. Cófalva-Várhegy hívei ugyan jó templomlátogatóknak bizonyultak, rendben tartják temetőjüket, él még a faluban a kalákaszellem, lelkészük hiszi, hogy vágtató-siető jelenünkben, függetlenül az életkortól, a lelki pihenőre, biztató imára állandó jelleggel szükség van, szükség lesz.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 335
szavazógép
2018-07-25: Magazin - :

Elveszett egy hatalmas Hold-installáció

Szállítás közben elveszett egy hétméteres Hold-installáció. Luke Jerram A Hold múzeuma című alkotása útban egy ausztriai fesztiválra tűnt el.
2018-07-25: Pénz, piac, vállalkozás - Farcádi Botond:

Újrakezdték a munkát a vidombáki reptéren

Újra megnyitották a munkatelepet az épülő vidombáki repülőtéren – adta hírül Facebook-bejegyzésében Adrian Veștea, Brassó Megye Tanácsának elnöke múlt pénteken. Mint ismert, a Brassó szomszédságában épülő repülőtéren négy éve, 2014 óta áll a munka – ekkorra készült el a 2120 méter hosszú, 45 méter széles kifutópálya. Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alelnöke egy júniusi sepsiszentgyörgyi konferencián úgy vélekedett, a légikikötő legkorábban 2021 első felében lehet működőképes.