Brassó Megye Tanácsának vezetője a közösségi oldalon azt is bejelentette: az építkezéssel párhuzamosan zajlik a fel- és leszállópálya teherbírási értékének felmérése. A Krónika napilap részletesen ismerteti a 31,5 millió lejből megvalósuló következő fejlesztéseket is: megépítik a gurulóutat a kifutópálya és a repülő­platform között, kialakítják a platformot, a csatornázási és a világítási rendszert. Mindez a tervek szerint négy hónapot vesz fel. Ugyanakkor további versenytárgyalásokat hirdetnek többek között az utasterminál tervezésére és megépítésére is.

A vidombáki repülőtér története beszédes példája annak, hogy a bukaresti hatalom miként próbál keresztbe tenni az ország más régiói fejlődését célzó kezdeményezéseknek.

Nem véletlen, hogy több év várakozás után Brassó Megye Tanácsa ez év elején úgy döntött, nem vár többet a kormányra, önerőből építi fel a repteret. Ennek érdekében 200 millió lejes hitelvonalat vettek igénybe, majd meghirdették a versenytárgyalásokat. Akadályok azonban így, a bukaresti kormány megkerülése után is adódtak, olykor a legváratlanabb helyekről: Vidombák szociáldemokrata polgármestere például idén fél évet húzta az időt a munkatelep megnyitásához szükséges engedélyek aláírásáig. A beruházás szükségességét kérdőjelezte meg a Blue Air légitársaság is: Gheorghe Răcaru nemrég azt fejtegette, inkább a szebeni repteret kellene bővíteni. Brassó Megye Tanácsa azonban eltökélten támogatja a beruházást, és szövetségesre leltek Kovászna Megye Tanácsában és Sepsiszentgyörgy városában is: a háromszéki önkormányzatok azt vállalták, hogy három-hárommillió euróval járulnak hozzá a vidombáki repülőtér megépítéséhez, de csak az utolsó szakasz finanszírozásához kívánnak csatlakozni.