Az elöljáró röviden bemutatta a hatolykai fürdőt és annak elődjét, elmondva, hogy a gyatra állapotba került régi fürdőépületet lebontották, és 2010-ben hozzáfogtak a mostani gyógyfürdő építéséhez, amit állami, valamint helyi és megyei önkormányzati támogatással, „a jelenleg Costa Ricán nyaraló volt miniszter asszony segítségével” készítettek el és adtak át rendeltetésnek 2013 júliusában.

Tusa Levente azt is elmondta, hogy egy külső fürdőmedence létrehozása is szóba került, de az egyelőre csak elképzelés.

A helyi önkormányzat nem működtetheti a gyógyfürdőt, ezért öt önkormányzat létrehozta az Aquasic Egyesületet, amely többek között a hatolykai gyógyfürdőt is működtette, jelenlegi működtetője pedig a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. Nagy József, a szóban forgó egyesület elnöke örömmel vette tudomásul, hogy a magyarországi orvosok érdeklődnek a székelyföldi mofetták iránt, hangsúlyozva, hogy az egyesülethez tartozó öt gyógyfürdő falusi környezetben található.

Azt is elmondta, hogy a fürdőt azok számára szándékoztak jelképes összegért elérhetővé tenni, „akik nem engedhetik meg maguknak, hogy drága gyógyfürdőkre menjenek”.

Miután dr. Csáky Csaba bemutatta a magyarországi orvo­sokat, Kisgyörgy Zoltán geológus, lapunk főmunkatársa beszélt általában a mofettákról, külön részletezve a hatolykait. Egy általa 1971-ben készített térképet mutatott be, amelyen hatszáz ásványvízforrást és mofettafeltörést tüntetett fel. Azt is elárulta, hogy „Hatolyka település központi része alatt természeti kincs rejtőzködik, számos udvari kútban ásványvíz tör fel, jó néhány lakás pincéje szén-dioxiddal van tele. Ezek a kevésbé ismert hatolykai pincemofetták, amelyeket – mert halálosan veszélyes helyek – gázfürdőzésre nem használnak.” Ezt követően a vendégek megtekintették a gyógyfürdőt, majd Székelypetőfalvára mentek, ahol a szénsavas lábáztatót látogatták meg.