Gschwindt András, a 2012-ben Föld körüli pályára állított első műhold, a MASAT–1 és az előkészületben lévő második magyar műhold, a SMOG–1 projekt vezetője tegnap délelőtt érkezett Sepsiszentgyörgyre. A nemzetközi hírű tudóst Csáky Ernő, a helyi Puskás Tivadar Távközlési Kismúzeum egyik alapítója, valamint a Puskás Tivadar Szakközépiskola rádióklubjának néhány tagja fogadta említett iskolában, amelynek aligazgatója, Constantinescu Liliana ismertette a tanintézményben zajló szakoktatást.

A vendégprofesszor lapunknak elmondta, több évtizedes tudományos munkássága során az oktatást tartotta a legfontosabbnak, és ezen a téren mindig az volt az irányelve, hogy a gyakorlat, a megtapasztalható jelenségek felől közelítsen az elmélet felé. Amióta Magyarország az Európai Űrügynökség tagjává vált, egyre nagyobb az igény a jól képzett mérnökök iránt az ágazatban, ennek kulcsa pedig az oktatás – véli Gschwindt tanár úr. „Mi olyan oktatást szeretnénk, ahol nagyon erős a motiváció. Kis műholdakat építünk a hallgatók segítségével, és bízunk abban, hogy a fiatalok nagyon nagy lelkesedéssel folytatni fogják ezt a kutatást és tevékenységet. Az Európai Űrügynökségi tagságunkon keresztül kinyílt egy széles körű pályázati lehetőség, ezt is ki szeretnénk használni. A magyar űripar egyelőre nagyon kicsi, célunk ennek erősítése, és bízunk abban, hogy a minőségi oktatás révén ez sikerülni is fog.”

A magyar űrkutatás úttörője meglátogatta a Puskás Tivadar Távközlési Kismúzeumot, amelyet Csáky Ernő részletes múzeumtörténeti ismertetője előzött meg, majd a rádióamatőr-klub egyik termében nézte meg az általa egy héttel korábban adományozott és üzembe helyezett rádió adó-vevő készüléket.

A Puskás Tivadar Távközlési Kismúzeumban

Szabó Árpád, a klub egyik vezetője lapunknak elmondta, az FT840-es adó-vevő, tápegység, antenna és kihangoló korszerűbb a jelenleg használt felszerelésnél, segítségével a diákoknak be tudják mutatni az összes technikai lehetőséget, amire egy ilyen modern készülék képes, ezáltal pedig arra törekszenek, hogy utánpótlást neveljenek ki a rádiókommunikáció számára. A hét-nyolc aktív taggal működő klub eddig is ért el világszintű eredményeket, egy rádióamatőr-világversenyen hatezer állomás közül a tizennyolcadik helyen végeztek, egyéniben többször volt dobogósuk, országos első díjat hatszor kaptak. A vetélkedők tétje, adott időegység alatt minél több összeköttetést létrehozni a világ különböző rádióállomásaival, az így megítélt pontok pedig függnek attól, mennyire távoli országról, kontinensről van szó.

A rövidhullámú rádiózás nemcsak hobbi, hanem óriási segítség a katasztrófavédelem területén, mert amikor más kommunikációs rendszerek összeomlanak, ez a hálózat akkor is működik, és a gyors információközlés által életeket menthet – hangsúlyozta Szabó Árpád. A sepsiszentgyörgyi rádióamatőr-klub tagja egy nemzetközi hálózatnak, központjuk és átjátszójuk állandóan működőképes, heti gyakorlatokat tartanak, hogy szükség esetén készen legyenek a bevetésre.

Hogy tudjuk, honnan fúj a szél

Nem álom már a körzeti időjárás előrejelzése helyi meteoállomásból közölt adatok alapján. Ez annak alapján állítható, hogy a Székely Mikó Kollégium Pető Mária által vezetett tudósklubja által kifejlesztett CanSat műholdutánzat alapján épített meteoállomás, a budapesti Műszaki Egyetem adománya révén most kibővül egy olyan antennarendszerrel, amely a magas légköri adatokat is befogja a NOAA típusú műholdakról.

Pető Mária lapunknak elmondta, az említett típusú antennarendszer már működik a budapesti Műszaki Egyetemen és egy zentai iskolában, a cél, hogy bővítsék az érintett iskolák hálózatát, és létrehozzanak egy olyan adatbázist, amelynek a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen lenne a gyűjtőszervere. Sepsiszentgyörgyi, háromszéki vonatkozásban az az előnye az új antennarendszernek, hogy magaslati légköri mozgások megfigyelésére is alkalmas, amire eddig nem volt lehetőség, olyan sáv jeleit is befogja, ahol a szelek alakulnak ki – hangsúlyozta Pető Mária.

Gschwindt András lapunk érdeklődésére elmondta, azért esett a választás Sepsiszentgyörgyre a műholdvevő antenna elhelyezése tekintetében, mert azt látták, hogy Zentához hasonlóan az ilyen irányú tevékenység megelőzte a budapesti, magyarországi aktivitást, említett iskolák hamarabb indultak az Európai Űrügynökség versenyein, mint a magyarországiak, és mindig jó eredménnyel szerepeltek. „Azzal a gondolattal kerestem meg Pető Máriát, hogy tanuljunk, lessük el a tapasztalataikat, részben pedig segítsünk, amivel tudunk.” A neves kutató arról is szólt, hogy a mikós csapatot át szeretnék vezetni a földi műholdutánzatokról egy olyan műholdrendszerre, amely meteorológiai jellegű képeket sugároz, és a diákok ezáltal megtanulhatnák az égi mechanika alapjait, naponta képernyőn láthatnák azt, hogy milyen meteorológiai képet készít például erről a körzetről egy-egy műhold.

Szóban forgó műhold ötszáz km magasan van, az általa bevett képet sugározza le a most üzembe helyezett vevőállomásra – mondotta.

„Nem titkolt szándékunk, hogy ha ez beválik, akkor egy kicsit más, oktatás jellegű műholdak területére is szeretnénk áthozni a társaságot. A CanSat egy földi eszköz, de van nagyon sok oktatássegítő műhold, aminek egy kicsit bonyolultabb állomás kell, mint a jelenlegi.” A magyar űrkutató látogatása üzeneteként leszögezte: „olyan dolgokat kell mutatni a gyermekeknek, amelyek működnek. Egy bemutató ne legyen halott, fel kell éleszteni a készülékeket, műszereket, és megmutatni, hogy mit tudnak ezek a rendszerek. Az rendkívül jó, ha a gyermek kézbe tudja venni, ki tudja próbálni az adott eszközt, így születhet meg benne a motiváció, hogy továbbra is érdeklődjék a téma iránt.”