Sepsibesenyőn gyűltek össze Csaba tengrikút kagánjai és azok népei augusztus 5–11. között az immár hagyományossá vált Hun táborban. A digitálisan detoxikáló rendezvény minden hun táborozónak két fontos feladatára hívta fel a figyelmét, arra, hogy feladatunk jobbá tenni a világot és tisztelni azt, aki értünk dolgozik.
A vasárnapi érkezéskor négy kagán, Csongor, Róbert, Zétény és Zoltán választotta ki a szálláshelyeit és kezdett táborépítésbe. A lakósátrak elkészítése után mindenki „kikötötte a lovát”, amelyet az egész tábor ideje alatt – főleg éjjel – az egész népnek őriznie kellett. Másnap reggel, a rovásoktatás előtt a hun táboros énekeskönyv két – lassan már a tábor indulójává váló – dalával melegítettük be a hangszálainkat. Az első a Besenyői-tóról és az ottani sátorozásról szól, a másik az Örökségünk című dal, amelynek Itt vagyunk ismét most már sokadjára kezdetű sorait a régi táborozók az újratalálkozás örömével énekelték együtt.
A tábor első vendégei, a Zöld Nap Egyesület tagjai a hulladékgyűjtés megfelelő módjáról, illetve a komposztálásról tartottak előadást. A Ráduly Attila elnök által elmondottakról egy kérdőívet is költöttek, majd Derzsi Katalin egy orosz, egy spanyol és egy örmény önkéntes segítségével a hatágú fonás rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Szerdán az Órisápince-tetőt mászta meg a csapat, ahol az ott felállított emlékhelyen a székely nép történelmével ismerkedhettek meg a „hunok”. Az út porát a Besenyői-tóban lemosva, Both László és felesége táncoktatásán rophatták a táncot.
Csütörtökön a métabajnokság befejezése után a kálnoki Recsenyédi testvérek lovasíjász-bemutatóját várta mindenki. Ezúttal Hunor nagy meglepetéssel készült, ugyanis lovasíjász-edzést tartott a tábor tizenöt résztvevőjének. A bátor jelentkezők megtapasztalhatták, hogy mit jelent a kemény munka, a kitartás, hiszen azokat a mozdulatokat, amelyeket Hunor és Hanna oly könnyedén mutatott be, nem volt könnyű megismételni. Az edzés után került sor a bemutatóra, amely, mint mindig, most is lenyűgözte a táborozókat.
Nemezelés, számháború, hun foci szerepelt a pénteki nap programjában, de a főszerepet egyértelműen a vízi vetélkedők képezték. Vízben szaladásban, kötélhúzásban, házilag készített vitorlás hajó gyorsasági versenyében, vízi virtuskodásban mérték össze erejüket a kagánok népei. A nap és a tábor utolsó nagy próbája az önbizalom-erősítő kötélhídon való átkelés volt.
Este a kiértékelőn kiderült, hogy minden kagán és népe nyert valamilyen vetélkedőn, de az igazi nyertes mégis az a hun, akinek önmagát, önmaga kívánságait, kísértéseit sikerült legyőznie. A tábor végére mindenkiben tudatosult, hogy mindannyiunk igazi versenytársa a régi énje, a tegnapi önmaga. Mindennap egy lépést kell tennünk előre, a magasabb szint felé, mert így tudjuk a feladatainkat igazán betölteni. Az sem mellékes eredménye a tábornak, hogy sokan megtanultak róni, gyakorolhatták a rovásírást.
Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített abban, hogy a Hun tábor ebben az évben is megvalósuljon, köszönet a sok jó szóért, a biztatásért és az értünk mondott imákért, a kétkezi munkáért a felügyelőknek és a szakácsnőknek. Köszönjük azt is, akik anyagiakkal segítették a kivitelezést, kiemelten a magyar kormány Bethlen Gábor Alapjának támogatását.
Bardócz Csaba
lelkipásztor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
