A képviselő lapunk felvetésére válaszolva úgy vélte, nincs akadálya, hogy a család alkotmányos meghatározásáról szóló népszavazás sikeres legyen, tekintve, hogy a referendumtörvény olyan alacsony érvényességi küszöböt határoz meg, amelyet elérni nem nagy megvalósítás. Emellett az egyházak között sincs véleménykülönbség ebben a kérdésben, nagy eséllyel a részvétel sem lesz alacsony, és borítékolható, hogy akik elmennek, kevés kivétellel igennel szavaznak.

Márton Árpád szerint nem feltétlenül ilyen alkotmányos szövegnek kellene szabályoznia a család törvényi leírását, ez ugyanis több veszélyt hordoz, ugyanakkor az egyszülős családok, a bejegyzett vagy nem bejegyzett élettársi kapcsolat szempontjából az erről szóló rendelkezés akkor lehet káros, ha valaki nagyon mereven értelmezi az alkotmányos rendelkezéseket. Ezen a pályán pedig el lehet csúszni, erre példa Magyarországon is volt, ahol egyfajta szingliellenesség alakult ki, és ez törvénykezési szinten is megnyilvánult, aminek eredményeként pedig gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe kerültek például a gyereküket egyedül nevelő szülők. Ilyen vagy ehhez hasonló Romániában is előfordulhat, hiszen minden jogi normát az alkotmányból kell levezetni, illetve ahhoz kell igazítani, ezért egy ilyen megfogalmazás a családpolitikai törvényhozást is meghatározhatja – részletezte a képviselő.

Márton Árpád kitért arra: jelenleg is létezik jogszabály Romániában az egyszülős családokra nézve. A fogalmat ebben a formában használja a 2010/277-es törvény is, mely a családoknak nyújtandó állami szociális juttatásokról – segélyek, támogatások – rendelkezik, de ugyanebben a jogszabályban az életvitelszerű együttélés, avagy élettársi viszony is megjelenik, a törvény a házasságban vagy egyedül élő szülőkkel azonos jogokat állapít meg számukra. Kérdés, hogy ezeket a jogszabályokat – amelyek a család úgymond bővített fogalmával számolva szabályoznak adott kérdéseket – az új alkotmányos rendelkezés miként befolyásolja. A képviselő szerint a családmeghatározáshoz hasonló figyelmet érdemelnének azok a jelenségek, hogy egyre többen választják az élettársi viszonyt a házasság helyett, illetve szintén sokan döntenek úgy, hogy egyedül nevelik gyermeküket, a válások magas számát nem is említve.

Márton Árpád ugyanakkor fontosnak tartotta tisztázni: egy ilyen alkotmányos kitétel csak a család fogalmát határozza meg, más jogi kapcsolatra elvileg nincs hatással, és ezáltal nem határolja be – csak egy esetleges alkotmánybírósági döntés, értelmezés nyomán – a bejegyezett élettársi kapcsolatokat. Ennek ellenkezője akkor lenne igaz, ha egyértelmű alkotmánybírósági rendelkezés születik, amely kimondja, hogy az ilyen együttélés is csak egy nő és egy férfi között lehetséges.

Egyértelmű ugyanakkor: ez a törvény azért született, hogy kizárják annak lehetőségét, hogy az egyneműek közötti házasságot jogszabály útján engedélyezzék Romániában – tette hozzá.

A honatya okfejtéséből az is kiderült: sokismeretlenes helyzetet idéz elő a módosítás, s ezért hasznos lenne, hogy az alkotmánybíróság mihamarabb esetleg tisztázó jellegű értelmezési döntéseket hozzon. Nem lenne haszontalan, ha legalább az élettársi kapcsolatot és a gyerekeiket egyedül nevelőket illetően a taláros testület pontosításokkal szolgálna. Egy ilyen döntésnek lehet pozitív hozadéka, ugyanis a taláros testület hozhat olyan ítéletet, mely szerint az alaptörvényben meghatározott család fogalma kiterjedhet az élettársra is, hiszen a büntetőjogban van példa hasonló értelmezésre van példa: az a rendelkezés, mely szerint a házastárs és a közeli rokonok megtagadhatják, hogy a vádlott ellen valljanak, érvényes az élettársra is.

Végezetül Márton Árpád rámutatott: amint arra már felhívták a szociáldemokraták figyelmét is, reális az esélye annak, hogy uniós szinten Magyarország után Románia is terítékre kerüljön, és egyebek mellett ezért az alkotmánymódosításért is „megsapkázzák”. A taláros testület tisztázó döntései már csak ebből a szempontból is hasznosak lennének, hátha „kevésbé nagy pofont eredményeznének”.