A romániai polgári törvénykönyv 258-as cikkelyének 1. bekezdése kimondja: (1) A család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlőségén és a szülők azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását. (2) A családnak joga van védelemre a társadalom és az állam részéről. (3) Az államnak gazdasági és társadalmi intézkedésekkel kötelessége támogatni a házasságkötést, valamint a család fejlődését és megszilárdítását. (4) Jelen jogszabályban házastársakon a házasságkötéssel egyesült férfi és nő értendő.

Ez nem a család meghatározása, csupán annak megállapítása, hogy a család a férfi és nő szabadon meghozott döntésére épül.

Tehát nem a család meghatározása, hanem annak alapja, a házasság meghatározása a tét és cél. 

A polgári törvénykönyv más együttélési formákat is felsorol és szabályoz: együttélés („vadházasság”), válás, örökbefogadás stb.

Az alkotmány módosításához kétharmados többség vagy referendum (népszavazás) szükséges a választópolgárok 30 százalékos részvételével (ettől lesz érvényes) és a résztvevők fele plusz egy „igen” szavazatával (ettől lesz eredményes, sikeres). A polgári törvénykönyv bármely cikkelyét egyszerű többség módosíthatja a parlamentben.

2017-ben Görögországban az azonos neműek házasságáról háromórás (!) parlamenti vita után egyszerű többség született, így ott az állampolgárok megkérdezése nélkül a férfi és a nő eredeti házassága mellé új társas létformák csatlakoztak, esetenként ugyanolyan jogokkal. Ezt nem szeretném Romániában! És velem együtt hárommillió keresztény állampolgár ezért szeretné alkotmányba iktatni most a házasság meghatározását.

Az alkotmányban rögzített elvek egy nemzet identitását körvonalazzák, az alkotmányos renden senkinek sem lehet egyszerű manőverekkel túllépni. Ezért akarom, hogy abban az országban, ahol születtem, ahol édesanyám és édesapám testvéremmel együtt Székelyföldön felnevelt, alkotmányban rögzítsük az élet forrásának bölcsőjét, a házasságot mint egy férfi és nő kapcsolatát.

Mik az előzmények?

Kezdettől tagja vagyok a polgári kezdeményezésnek. Baptista és más neoprotestáns szülőktől indult el, nem az ortodox egyháztól. 2013-ban a polgári törvénykönyv biztosította jogot – hogy minden gyermeknek joga van saját felekezetű vallásórára az iskolában – az akkori kormánypárt egyetlen tollvonással megváltoztatta. A szülőknek akkor jelezniük kellett: akarják, kérik, hogy iskolai keretek között gyermekük vallásos nevelésben részesüljön heti rendszerességgel. Ekkor alakult meg a keresztény szülők egy szövetsége, akik tárgyalni kezdtek különböző fórumokon, és nekik köszönhető, hogy az iskolai vallásórák státusa ma legalább az, ami.

Később ugyanez a keresztény szülői bizottság (többnyire neoprotestánsok) azt mondta, tegyünk meg mindent, amíg nem késő, hogy Romániában alkotmányba iktassuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő életszövetsége. Ehhez egyre nagyobb számban és egyre nagyobb meggyőződéssel zárkózott fel az ortodox és a többi történelmi egyház. 2015-ben indult el a folyamat, kb. tíz civil szervezet társult hozzá. Ebből született a hárommillió aláírás. A kezdeményezést számos szervezet és fórum többszörösen akadályozta, de végül 2018. szeptember 11-én a szenátus döntése alapján szabad utat kapott.

Ha a referendumon az igenek győznek, akkor az alaptörvény 48. cikkelye a következőképpen módosul: „A család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket.”

Ez nem érinti a családjogot sem önmagában, sem jogkövetkezményeiben. Ahogy ma van a polgári törvénykönyv családokra (pl. az egyszülős, csonka családokra) vonatkozó cikkelye, úgy marad október 7-e után is. Azzal semmi dolgunk. Azzal a politikusoknak kellett volna foglalkozniuk az elmúlt években, de véleményem szerint átfogó családpolitikája ma egyetlen pártnak sincs.

A hárommillió állampolgár kezdeményezése tehát megalapozott, nem spekulatív és tendenciózus, senki ellen nem irányul, jogilag korrekt, senkit ki nem rekesztünk. Átfogó családpolitikával, fokról fokra bevezetett intézkedésekkel, a polgári törvénykönyv módosításával képviselőink és szenátoraink teremtsenek olyan feltételeket, hogy minden más, a házassághoz és családhoz hasonlító vagy abból származó társas életállapot is minden szükséges állami és egyéb támogatást megkapjon.

Miért szükséges a referendum?

Mert a polgári törvénykönyvet egyszerű többséggel a parlament bármikor megváltoztathatja (pl. a román szaktanárok esetében: igen – két hét múlva megváltozik, és lesz belőle nem), mert a liberális és LGBT, illetve genderideológia annyira erőszakos, hogy egyszerűen, de határozottan védeni kell a normalitást, mert pl. a Kanadában, Svédországban, Finnországban, Dániában, Franciaországban bevezetett egyes gyakorlatok (először az azonos neműek házassága, majd a gyermekneveléshez való joga, aztán a nemváltoztató műtéthez való jog, a 14 éves gyermek beleegyezésével felnőttel szabadon létesíthető szexuális kapcsolat stb.) számunkra nem követendők, mert olyan erkölcsi rendet és családbarát társadalmat szeretnénk, mint Magyarországé vagy Lengyelországé.

Ez az egyik legszentebb ügy, amióta papként szolgálok. Ha nem mennék el igennel szavazni, ha nem mozgósítanék, ha nem írnám meg a véleményemet, úgy érzem, bűnt követnék el.

Az egyszülős, csonka családokért aggódókat nem tudom komolyan venni. Hívjuk haza a külföldön dolgozó román állampolgárok millióit! Teremtsünk itthon új munkahelyeket! Egyesítsük a csonka családokat! Ezt melyik párt tűzte zászlajára? Melyik pártnak van a legátfogóbb, minden családra és minden életállapotra kiterjedő családpolitikája? De ha ez néhány európai országnak legalább részben sikerült, nekünk miért ne sikerülne?

Érdekképviseletünk, úgy érzékelem, megosztott ebben a kérdésben. Az RMDSZ politikusainak nagyobb része az eredeti házasságot védelmezi és igennel szavaz, de ma még csendesen meghúzódik. A tartózkodó vagy nemmel szavazó oldal hangosabb. Szeretettel kérem az igennel szavazó képviselőket és szenátorokat, nyilatkozzanak, érveljenek, mondják el álláspontjukat, álljanak ki a referendum mellett. A házasság minden politikai párt fölötti kérdés!

Szénégető István Barnabás, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye családreferense, a marosvárhely-remeteszegi Szent Család Templom plébánosa