Cord Meier-Klodt egy fővárosi centenáriumi rendezvényen fejtette ki nézeteit, éppen a romániai német kisebbség szerepéről beszéltek. Azt is kijelentette: a kisebbségek a híd szerepét töltik be Románia és az anyaországiak között, hozzátéve, a német kisebbség megtisztelőnek érezte ezt a hídszerepet. „Éppen ezért teljesen megengedhetetlenek azok a gyalázkodó kijelentések, amelyeket magas rangú politikusok a német kisebbségre nézve tettek” – hangoztatta a nagykövet.

Határozott, majdhogynem kíméletlen szavak egy diplomatától. Nem véletlenül és nem alaptalanul hangzottak el, hiszen szeptember elején Viorica Dăncilă miniszterelnök környezetéből bárdolatlan és ostoba kijelentések kerültek nyilvánosságra. Darius Vâlcov, a szerényen teljesítő kormányfő vitatott gazdasági tanácsadója, korrupcióért alapfokon nyolc évre ítélt stratéga ugyanis közösségi oldalán egy filmecskét tett közzé, amely náci szervezetként mutatta be a Romániai Német Demokrata Fórumot és Hitler-bajusszal ábrázolta Klaus Iohannis elnököt, a fórum korábbi vezetőjét. E szerencsétlen, meg- és kimagyarázhatatlan fordulat augusztusi előzményeként pedig Liviu Pop volt oktatásügyi miniszter, szociáldemokrata szenátor lépett színre, felvetve a német fórum náci identitásának abszurd gondolatát.

Eme otromba megnyilvánulások szépen tükrözik a nemzeti kisebbségek iránti gyűlöletet, igazolva, hogy a szekus-kommunista pártállam ideológiáját nem lehet könnyedén eltörölni, a diktátor és köre jól alapoztak, az őket követő újkori nemzetféltőknek – Funar, Vadim és csendestársaik – volt, amire építeniük. Nem is annyira beszédes, hogy a mostani németellenes megnyilvánulások éppen szociáldemokrata körökből érkeztek, hiszen a pártszín a romániai nemzeti közösségek témakörében szinte mellékes. Ugyanis alig találni olyan politikai alakulatot, melytől idegen lenne a nacionalizmus, magyar ügyekben, több-kevesebb visszafogottsággal szinte mindenikük kimutatta a foga fehérjét.

Eme botrányos, a német kisebbséget célzó ügyben hivatalos szinten alig néhányan tiltakoztak. Iohannis elnök helyett csupán tanácsadója, Sergiu Nistor szólt, a tárcavezetők közül pedig csak Teodor Meleşcanu külügyminiszter jelezte elhatárolódását. S bár a nacionalista indulatok korbácsolása nem új a romániai politikai színtéren, a romániai németek „nácizása” szokatlan eleme ennek a dicstelen és elfogadhatatlan politikai diskurzusnak. Ezek után, érintettként, maga a szász származású Klaus Iohannis is változtathatna retorikáján, mely szerint Romániában a kisebbségi kérdést példásan megoldották, egyszer s mindenkorra. Hiszen ha eddig nem hitte el a magyaroknak, hogy országában gondok vannak, Németország hivatalos és hiteles jelzését igazán komolyan vehetné.