Két különleges téma, egy kiváló előadó. Erdélyi előadássorozata alkalmából dr. Fábri Anna budapesti irodalom- és művelődéstörténész október első napján Zabolán a Mikes-birtokon Krúdy-hősök egy kárpáti várkastélyban címmel tart előadást, majd október másodikán Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermében.
„Minden öltés, melyet tesztek, a hazához varr egy szívet” – női sorsok és szerepek 1848/49 hónapjaiban és a megtorlás éveiben – címmel a közelgő október 6-i évfordulóra emlékezik rendhagyó módon. Fábri Anna, számtalan önálló kötet szerzője (pl. Az irodalom magánélete, Hétköznapi élet Széchenyi István korában, Mi ez a valósághoz képest? – Kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben stb.), a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének volt évtizedeken át meghatározó egyénisége, amolyan „Kónya Ádi bácsija”, aki nemcsak lexikális tudásával, hanem sajátos látásmódjával, humorával és kiváló közösségszervező erejével vonzotta maga köré a hallgatókat. Az irodalmi műveket – Jókait, Mikszáthot vagy Krúdyt – művelődéstörténeti szempontból is vizsgáltuk, foglalkoztunk a szabadságharc jól ismert szereplői és mozgalmai hátterében álló hölgyekkel és a nőnevelés kérdéseivel, egyszóval mindazzal, ami a klasszikus irodalom- és történelemtankönyvekben csak az apróbetűs rész volt – vagy még az sem. A Fábri Anna által képviselt szemlélet mindannyiunk kutatói pályáját alapvetően meghatározta, így öröm számomra, hogy a Balassi Intézet jóvoltából előadásait a háromszéki közönség is hallhatja.
A zabolai kastélypark Szeminár-házában megnyíló művelődéstörténeti szalon keretében, Krúdyhoz illő környezetben a következőkről hallhatunk: a 20. századi magyar elbeszélő irodalom legnagyobb alakjai közé bízvást sorolható Krúdyról sokan elmondták már, hogy a nosztalgikus emlékezet írója. Az az 1917-ben papírra vetett regénye, amelyről ebben az előadásban szó lesz, első látszatra éppen ilyennek tűnik. De végül is kiderül, hogy a maga különleges, egyszerre költői és profánul ironikus módján sorskérdésekről szól: az elmúló, ábrándokba és illúziókba temetkező régi Magyarországról, az elöregedett Monarchiáról és a közelgő, mindent romba döntő háborúról.
A sepsiszentgyörgyi előadás az 1848–49-es eseményeket új szemszögből tárja elénk: több mint másfél évszázada különleges, megkülönböztetett helyet foglalnak el történetírásunkban csakúgy, mint nemzetünk emlékezetében 1848–49 történései. Tanulmányok, visszaemlékezések, forráskiadások mellett népdalok és indulók, anekdoták és versek, regények és filmek, képek, szobrok sokasága foglalkozik a dicsőséges vagy gyászos eseményekkel és szereplőikkel: „hősökkel” és „árulókkal”. De már sokkal kevesebb, századannyi sem e korszak „civil” mindennapjaival. És e mindennapok oly fontos szereplőivel: a nőkkel. Az előadás róluk szól, azokról a szerepekről, amelyeket a nők lelkesen vagy kényszerűen vállaltak, a női helytállásról és összeroppanásokról, azokról az egyéni sorsfordulatokról, amelyeket a nagy történelmi változások hoztak az életükbe.
Az előadások ingyenesek, minden érdeklődőt várnak.
