MIKLÓS
Csak Miklós Laci ne jutna eszembe
a művelődési rovat vezetője volt a verseskönyve
NÉHÁNY PERCIG A REGGEL címmel jelent meg
mielőtt a gyűlés megkezdődött volna
vigasztalta azokat akiket esélyesnek vélt
a leépítésnél akik tagjai lesznek majd a KÚT-nak
vagyis a Kirúgott Újságírók Társaságának
nem kell beszarni berezelni mondotta fölényesen
és amikor felolvasták a listát és a listán
ő volt az első kétségbeesett elakadt a lélegzete dadogott
pára lepte el a szemüvegét

miért került vajon feketelistára ki súgta be
hol és mikor szólt rosszat ki rágalmazta meg
hisz hithű kommunista volt munkásszármazású
piros betűs ünnepeken verssel köszöntötte a pártot
színes-érzelmes publicisztikával tisztelgett
a főszerkesztő csak annyit tudott tenni az érdekében
hogy elintézte kerüljön Bukarestbe a Munkásélethez
ott aztán az eddigieknél is fokozottabban éltette a pártot
ünnepi verseket ujjongó cikkeket írt az első oldalra
már nem csak nyalt hanem csettintett is

a nyolcvanas évek elején felkerestem bukaresti lakásán
volt egy kiskutyája ott reszketett dideregve a díványon
öreg volt már ez az én egyetlen barátom mondotta
és bepárásodott a szemüvege

később sikerült hazaköltöznie tudósítónak  
Kolozsvárra de rövidesen beteg lett és meghalt
egész pályafutása alatt igyekezett bebizonyítani azt
hogy ő hű katonája a pártnak hogy ő pillanatig sem
hogy ő néhány percig sem sehol és soha

csak Miklós Laci ne jutna eszembe
de eszembe jut