A francia elnök – akinek népszerűsége a mélypontra süllyedt a Benalla-ügy, majd három minisztere távozása után – Edouard Philippe miniszterelnökkel együtt új lendületet szeretne adni politikájának kormánya átalakításával. A kormány tagjai többségében a civil szférából érkezett technokraták.

Míg a népszerű Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter távozását még elszigetelt esetnek tekintette az elnöki hivatal, addig a belügyminiszter lemondása láncreakciót indíthatott volna el, miután „a csapatban vannak kifáradt emberek, mások pedig szeretnének elmenni, így kihasználjuk az alkalmat” – idézett a lap egy kormányhoz közeli forrást.

A JDD úgy tudja, hogy öt és tíz közé tehető azon tárcák száma, amelyek élén változás várható, s egyes minisztériumok hatásköreit is átalakítják. A tervezett forgatókönyv szerint Edouard Philippe miniszterelnök a hét elején benyújtja kormánya lemondását, majd az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek, ő pedig a legitimációja megerősítésére bizalmi szavazást fog kérni a nemzetgyűlésben, ahol Emmanuel Macron pártjának, a Köztársaság Lendületbennek abszolút többsége van, ezért a szavazás csak formalitás lesz. Azt követően viszont a miniszterelnöknek alkalma lesz beszédet mondani a képviselők előtt az új kormány irányvonaláról, és egyértelművé tenni a hatalom szándékait a jövő májusi európai parlamenti választások előtt.

Elemzők szerint a kormányban csak azok a technokraták maradhatnak, akik nemcsak a szakterületükön, hanem politikailag is bizonyították rátermettségüket az elmúlt másfél évben, miután az EP-választások előtt a korábbiaknál várhatóan homogénebb kormány valamennyi tagját be kívánja vetni Emmanuel Macron a franciákat leginkább érintő kérdésekről hozott döntések (munkanélküliség, adópolitika, migráció), illetve a reformok elmagyarázására.