Bírósághoz fordultak az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet háromszéki képviselői az egészségügyi intézmények alkalmazottjainak járó étkezési pótlék februárban elrendelt adókötelezettsége kapcsán. Jövő hónapban szintén peres úton keresi igazát az érdekvédelmi szervezet az üdülési utalványok elmaradása miatt, és januártól várhatóan a többi pótlék kapcsán tapasztalt aránytalanságokért is az ítélőszékhez fordulnak. Vasile Neagovici szakszervezeti elnök szerint csak a munkáltatókkal – kórházak, megyei mentőszolgálat – szemben indíthatnak eljárást, mivel itt jogszabály-alkalmazási kérdésekről van szó.
A szakszervezeti bizalmi szerint az érdekvédelmi szervezetek tavalyi tiltakozása nyomán módosították az egységes bértörvényt, amely megtiltotta az élelmiszerjegyek biztosítását a közszférában, és étkezési pótlékkal helyettesítette azokat. A rendelkezések 2018. január elsejétől csak az egészségügyi dolgozókra vonatkoztak, míg a többi közalkalmazottnak egy évig kellett várnia, hogy rájuk is érvényes legyen. Neagovici szerint az egészségügyi, a munkaügyi, valamint a pénzügyminisztérium átiratokkal kezdte bombázni a munkáltatókat (a megyei és a városi kórházakat, valamint a mentőszolgálatot), elrendelték a havi 314 lejes juttatás megadózását.
A háromszéki intézmények július elseje után eleget tettek a szaktárcák kérésének, és nemcsak a tízszázalékos személyi jövedelemadót, hanem a társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulásokat is levonják – tisztázta Neagovici. Az érintettek – főképp azok, akikre nem volt érvényes a március 1-jétől hatályos béremelés az egészségügyben – nevetségesen alacsony összeggel maradnak (a juttatás mintegy 40 százalékát elveszítik). A nyár során egyre több szakszervezeti tagjuk jelezte az elégedetlenségét, ezért úgy döntöttek, perbe hívják a munkáltatókat.
A minisztériumok ellen nem indíthatnak eljárást, mivel nem rendelkeznek jogalappal. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a kormány a visszajelzések nyomán újragondolja rendelkezését. A munkaügyi minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a pótlék a bérhez hasonló juttatásokhoz sorolandó, így adózandó. Számításaik szerint 50 és 100 közé tehető a bíróság elé kerülő egyéni dossziék száma.
Szintén elégedetlenséget szült az üdülési jegyek ügye. Neagovici szerint egyetlen egészségügyi intézmény sem rendelkezik pénzügyi forrásokkal, hogy biztosítani tudják a jegyeket az idei évben, ez az intézményvezetőkkel folytatott tárgyalásokon egyértelművé vált. Az egységes bértörvény ugyanakkor előírja, a jegyeket minden év december 31-éig biztosítani kell. A szakszervezet ez esetben is csak a munkáltatókat tudja perbe hívni.
Az elnök továbbá arról is beszámolt: annak ellenére, hogy hosszas egyeztetés előzte meg, az általános pótlékszabályzatot sem sikerült megfelelően alkalmazni, nagy eltéréseket tapasztalnak az azonos feladatkört teljesítők esetében, illetve adott területeken nem is kapták meg a pótlékokat. Ez egy országos jelenség, de Háromszéken is több példa van rá – tette hozzá. Neagovici szerint várhatóan januárban ez ügyben is pert indítanak a munkáltatók ellen, azt kérve: bírósági úton kötelezzék őket, hogy rendezzék az aránytalanságokat. Neagovici ugyanakkor elismerte: sajnos az egész pénzkérdéssé egyszerűsödött, és intézményenként változik a pótlékok szintjének meghatározása a törvény által megengedett felső és alsó határ között.
Zárásként Neagovici reményét fejezte ki, hogy január elsejétől a bértörvény által előirányzott béremelést alkalmazzák azon egészségügyi dolgozók esetében is, akik idén kimaradtak. Hozzáfűzte, neki kétségei vannak, hogy a források elegendőek lennének.