Kárpátalja köszönete

A megemlékezésen rengetegen vettek részt, az épület előtti terület – amelyet az Oktogon és a Vörösmarty utca között kordonokkal zártak le – szinte teljesen megtelt, a később érkezők már csak az Andrássy úton, a kordonozott területen kívül hallgathatták végig a beszédeket, sokan magyar zászlót lobogtattak, többen kokárdát viseltek. Orbán Viktor beszéde előtt felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Utóbbi kijelentette: a XX. század kommunista, fasiszta hatalomgyakorlás eszközei napjainkban is kísértenek, különösen Ukrajnában. Napjaink ukrajnai eseményei emlékeztetnek a 100–150 évvel ezelőtti, zsidók elleni tüntetésekre. A kárpátaljai magyarokat akarják hibáztatni az ország gazdasági, politikai csőd közeli helyzetéért. Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy a tévécsatornák kárpátaljai magyarokat becsmérlő műsorokkal félrevezetik a közvéleményt, történelmi emlékhelyeiket, emléktábláikat megrongálják, történelmüket átírják. A városokban fáklyás menetet szerveznek arcukat eltakaró fiatalok, a kettős állampolgárok személyes adatait közzétették egy „halállistának” tartott honlapon, míg a parlament honlapján azért gyűjtenek aláírást, hogy tűzzék napirendre a kitelepítésüket. Orosz Ildikó azt mondta: hálásak a magyar kormánynak a gazdasági, szociális, kulturális segítségért és a politikai kiállásért, amely „olyan nemes, mint az ’56-os ifjak küzdelme volt”.

Európa átalakítása

Orbán Viktor magyar kormányfő beszédében az Európai Unió kapcsán a birodalmi berendezkedés helyett a nemzetek szövetsége mellett foglalt állást. A kormányfő szerint ma Brüsszelben újra birodalmi indulókat játszanak, „igaz, más dallam ez, mint a régi volt”. Ma nem fegyverekkel hódítanak: Brüsszel nem Sztambul, nem Moszkva, nem a birodalmi Berlin, még csak nem is Bécs, Brüsszelből sohasem hódítottak, Brüsszel­ből csak gyarmatokat igazgattak. „Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó, nem vettük el senkinek a hazáját, éppen ezért nem fogjuk odaadni másnak sem a mienket”. Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ma már számos európai országban is az európai birodalom hívei kormányoznak, ezért tudható, milyen lesz „az a szép, új világ”, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más földrészekről és más kultúrákból érkezett katonakorú férfiak – fejtette ki –, és „még a mi életünkben saját képükre formálják az európai nagyvárosokat”, lassan, de biztosan kisebbségbe szorítva az európai őslakosokat. A terror a nagyvárosi élet részévé, a jogállamra hivatkozó politikai manipuláció mindennapossá válik, a szólás- és sajtószabadság pedig addig terjed, ameddig őket visszhangozza. Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal – sorolta, úgy fogalmazva: „ez lenne itt Soros György paradicsoma”.

Májusban sok minden eldől

Azt is mondta, hogy noha még csak októbert írunk, de Európában már mindenki a májusra gondol. A májusi európai parlamenti választások eldöntik, merre forduljon Európa szekere, az európai népeknek jövőt kell választaniuk, és a magyarok sem maradhatnak csöndben: sorompóba kell hát lépni, és elő kell hívni azokat, akik a nemzetek Európájában hisznek, meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési vágyak vitték tévutakra, a birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is. „Mi hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi, és fényesen beragyoghatja a világ rábízott szeletét” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért lázadtak fel a magyarok már 1956-ban is.

A magyarok nem hazardíroznak hazájukkal

„Rajongunk a kultúránkért, amely fenntartja és óvja a szabadságunkat, hiszünk az erős családokban, kivételesnek tekintjük a hagyományainkat és a történelmünket, ünnepeljük a hőseinket, és mindenekfelett szeretjük a hazánkat. Nem akarunk és nem fogunk lemondani róla semmiféle birodalom vagy globális kormányzás kedvéért” – szögezte le a miniszterelnök. A történelem azt tanítja, hogy a szuverén országokban megmarad a szabadság, hosszú életű a demokrácia, és uralkodik a békesség. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív – megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény.

Azt is mondta, a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll. A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok észszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. „Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel” – mondta.

Amikor majd’ félszáz év szovjet megszállás és kommunista elnyomás után visszaszereztük a szabadságunkat, „azt gondoltuk, hazatértünk”. Magyarország ezer éve a keresztény Európa része, Európa mi vagyunk, mert mi európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak, és ’56-ban is, amikor cserbenhagytak bennünket. A szovjetek távozása után úgy éreztük, megnyugodhatunk, végre összhangba került a történelmünk, a kultúránk és a világpolitikai helyzetünk, újra elfoglalhatjuk helyünket Európában. De most az európai népek, s velük mi, magyarok rég látott erőpróba elé nézünk.

Európát nem külső katonai fenyegetés, nem amerikai vagy orosz törekvések sodorják veszélybe, hanem saját maga – fejtegette, az Európát már többször romba döntő birodalmi gondolatra hivatkozva, arra, hogy mások akarják megmondani nekünk, kikkel éljünk együtt a saját hazánkban, hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak, Lengyelországnak, megfenyegetik Romániát, Szlovákiát, sőt, Olaszországot is.

A miniszterelnök kiemelte: Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták. A nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Mi, magyarok másfél évtizede egy ilyen Európához, a nemzetek Európájához csatlakoztunk, „Helmut Kohl és Jacques Chirac meghívását és nem Bonaparte vagy a Harmadik Birodalom hódítását fogadtuk el”. Kifejtette: mi, magyarok szenvedtünk eleget a birodalmaktól, mindegyik jó alattvalót akart faragni belőlünk. Nem értették meg, hogy nekünk van hazánk, s a hazának nem alattvalói vannak, hanem fiai. Azóta talán megtanulták, hogy a magyarok a birodalmi szándékokat messziről kiszagolják, a helytartókat előbb-utóbb elzavarják – jobb esetben. Azzal a felhívással zárta beszédét, hogy gondoljunk az ’56-os szabadságharcosokra, idézzük fel a pesti srácokat, válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét.

Ellenzéki rendezvények

A magyarországi ellenzéki pártok külön rendezvényeket szerveztek október 23-án. A Demokratikus Koalíció például alapításának hetedik évfordulóját ünnepelte egy fővárosi szállodában, az eseményen pár százan vettek részt. Gyurcsány Ferenc pártelnök leszögezte: a DK alapítói Nagy Imre oldalán állnak. Majd a jelenlegi kormánypártokat bírálva kikelt azon elképzelés ellen, hogy a nem uniós országokban élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a magyarországi EP-képviselőkre (a kormánypárti javaslat a vajdasági és kárpátaljai magyarokat célozza – szerk. megj.). Az LMP a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél tartott megemlékezést. Keresztes László Lóránt pártelnök azzal vádolta Orbán Viktort, hogy neki már nem számítanak Szent István intelmei, csak Moszkva szava fontos. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői a Nagy Imre-szobornál koszorúztak. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke azt hangoztatta: Nagy Imre független és szabad Magyarországot akart, az ő szellemiségét meg kell őrizni, ezért a két párt mindent elkövet azért, hogy a mártír miniszterelnök szobra a budapesti Vértanúk terén maradhasson. A Jobbik a Magyar Rádió volt épülete előtt tartott rendezvényt, Sneider Tamás, az alakulat elnöke leszögezte: számukra még véletlenül sincs kiegyezés az Orbán-rendszerrel. Az ellenzéki pártok és civilek tegnap este az Európa Ügyészséghez való csatlakozásért tüntettek a Bem József-téren. A demonstráción pár százan vettek részt.

Olasz szolidaritás

Nemet mondunk a Magyarországot sújtó EP-szankciókra! jelszóval tartott szolidaritási megmozdulást Magyarország római nagykövetségénél a Liga olasz kormánypárt tegnap. A magyar nemzeti ünnephez kötött demonstrációhoz jobboldali olasz fiatalok is csatlakoztak. A párt tagjai és szimpatizánsai a Liga zászlóit lobogtatták. Melléjük a Liga ifjúsági szekciójaként ismert Népi Generáció mozgalom fiataljai álltak: ők „A nap nem Brüsszelben kel fel” transzparenst tartották a kezükben. A demonstráción részt vett Francesco Zicchieri, a Liga képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Daniele Giannini, a párt tartományi testületének frakcióvezetője, valamint Maurizio Politi, a Liga római önkormányzati frakcióvezetője. A Liga küldöttsége az alkalomra készített emlékplakettet adott át Kovács Ádám Zoltán nagykövetnek. A plakett felirata szerint a Liga a magyar forradalom 62. évfordulóján a népek önrendelkezési jogát támogatja. Francesco Zicchieri az MTI-nek elmondta, a magyar forradalom ünnepén közelségüket kívánták kifejezni a magyar néphez, amely „harcolt és továbbra is harcol”. Gian Marco Troili, a Liga fiataljai nevében kijelentette, szolidaritásukat akarták éreztetni a magyarokkal az EP-szankciók után.

„Egykor tankokkal, ma szankciókkal akarják elnyomni a magyarok szabadságát” – mondta.

A jelenlévők elénekelték az Avanti ragazzi di Buda (Előre, budai srácok) című olasz dalt, amely az 1956-os magyar forradalom hőseiről szól.