A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban. Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít.
Az amerikai tudományos akadémia lapja friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba a világ egyik legnagyobbra értékelt természet adta kincse, gombaszedők százezrei számára jelenti a legfontosabb bevételi forrást. Az elmúlt évtizedekben az egekig ugrott az ára, Pekingben az arany értékének háromszorosát is megadják érte – írták a kutatók, akik azt akarták megtudni, vajon a túl nagy arányú begyűjtés lehet-e az oka annak, hogy egyre kevesebb található a belőle. Nagyjából négy tucat gombásszal és kereskedővel készítettek interjút, elemezték a kérdésről már megjelent tudományos irodalmat, benne több mint 800 nepáli, bhutáni, indiai és kínai emberrel folytatott beszélgetés eredményeit, hogy megtudják, mi vezethet a gomba egyre ritkább előfordulásához. Elemezték az időjárási adatokat, a földtani tényezőket és a környezeti feltételeket, majd mindezek alapján elkészítették a hernyógomba lelőhelyeinek térképét. Azt találták, hogy a négy országon átívelő terület legtöbb régiójában csökkent a gomba hozama az elmúlt két évtizedben. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy a nagyra értékelt gombafaj nemcsak a túl intenzív szedésre – a „túlaratásra” – érzékeny, hanem a klímaváltozásra is. „Hiába csökkentenék tehát a leszedett gomba mennyiségét, a hozam nem nőne, vagyis a faj akkor sem szaporodna el újra a klímaváltozás miatt” – mondta Kelly Hopping, a Boise-i Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Azt azonban nem tudták megmondani, melyik tényezőnek van nagyobb hatása a gomba pusztulására: a túlaratásnak vagy a klímaváltozásnak.
A kínai hernyógomba háromezer méteres tengerszint feletti magasságon található, és akkor alakul ki, amikor az élősködő megtelepszik egy hernyóban és lassan elpusztítja azt. A gomba növekedéséhez olyan speciális klímára van szükség, amelyben a téli hőmérséklet nulla Celsius-fok alatt van, de a talaj nem állandóan fagyott. „Mivel 1979 és 2013 között jelentősen emelkedett a hőmérséklet ezeken a területeken, különösen Bhutánban, ez valószínűleg hátrányosan hatott a gomba előfordulására. A bhutáni élőhelyen 3,5–4 Celsius-fokkal is emelkedett a hőmérséklet” – írták a kutatók. A gomba kipusztulása nagy csapást fog jelenteni a gyűjtéséből élő helyi falvak számára, valószínű, hogy ezeknek a közösségeknek más megélhetést kell találniuk – áll a tanulmányban.