Novák Katalin azt mondta: a Bálint Ágnes-művek olvasásával ráeszmélünk, hogy a családi kapcsolatok vagy szerepkörök, például az, hogy mit jelent anyának, apának, testvérnek vagy gyermeknek lenni, miként hálózzák be életünk mindennapjait, és milyen fontosak számunkra. Bálint Ágnes olyan édesanya volt, aki alkotni is tudott, és családjában is aktívan jelen volt, ezzel mindannyiunk számára példaképet jelenthet.

A tíz éve elhunyt írónő munkásságáról szólva Novák Katalin azt mondta: nem volt könnyű időszak, amelyben alkotott, mégis olyan értékeket tudott megjeleníteni, amelyek ma is maradandók, és azok lesznek még nemzedékek számára. Az államtitkár rámutatott: a mai gyermekeknek számos korábban használt kifejezés elvesztette jelentését, mert egy más világba születtek. De Frakk, Lukrécia vagy Vízipók olyan hősök, akik a mai napig együtt élnek velünk, ott vannak a hétköznapokban a mai gyerekeknek is.
L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: Bálint Ágnes művein nemzedékek nőttek fel. Csukás Istvánnal ők voltak azok, akik itthon a műfajt megteremtették, és olyan szinten művelték, hogy versenyképessé tudták tenni a magyar rajzfilmgyártást, illetve a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisokkal szemben is.

Csukás István író Bálint Ágnesre emlékezve azt mondta: fantasztikus munkatárs, önzetlen, sokoldalú, természetet szerető kolléga volt. Bálint Ágnesnek már 14 éves korában megjelent első meseregénye, és ő találta ki az akkori magyar televíziónak a gyerekosztályt is, amelyet Cicavíziónak nevezett el, és ahol később együtt is dolgoztak.
Bálint Ágnes József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója tíz éve hunyt el. Két mesehősének, Frakknak és Labdarózsának Kontur András szobrászművész által vörös márványból készített domborműveit a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarában, egy játszótér mellett helyezték el. (MTI)