VALAMIVEL EL KELL ÜTNI AZ IDŐT. A Mentsétek meg Romániát Szövetség egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tudorel Toader igazságügyi miniszter ellen, amit tegnap tárgyalt a parlament képviselőháza.
Az indítvány szövegének felolvasása mintegy száz percet vett igénybe, mely idő alatt a tárcavezető facebookozott. Aktivitásának nyoma is maradt: egy családi fotót osztott meg, miközben azt olvasták a fejére, miért alkalmatlan az igazságügyi tárca vezetésére. Toader egyébként az egyik legaktívabb román politikus a Facebookon, többször személyesen válaszolt a bejegyzéseire érkezett hozzászólásokra. (Főtér)
AMERIKA IGEN, OROSZORSZÁG NEM, ÉS PERSZE MAGYARORSZÁG SEM. A románok továbbra is Amerika-pártiak, és Oroszországot tartják a leginkább ellenséges országnak – derül ki az Avantgarde közvélemény-kutató intézet októberi felméréséből. A legtöbben (37 százalék) úgy vélik, hogy a nagyhatalmak közül Romániának az Egyesült Államokkal kell a legszorosabb kapcsolatot fenntartania, 25 százalékuk Németországra, 11 százalékuk Franciaországra, 9 százalékuk Kínára, szintén 9 százalékuk Oroszországra, míg 7 százalékuk Nagy-Britanniára szavazott. Arra a kérdésre, hogy melyik állam a legnagyobb ellensége Románia érdekeinek, a megkérdezettek 31 százaléka Oroszországot, 9 százaléka Magyarországot, 5 százaléka az Egyesült Államokat, 4–4 százaléka pedig Franciaországot, illetve Németországot jelölte meg. Mindazonáltal a megkérdezettek 47 százaléka szükségesnek tartaná a román–orosz kapcsolatok javítását, 24 százalékuk viszont még nagyobb távolságtartást szorgalmaz. (MTI)
CREȚU ISMÉT BEOLVASOTT. A romániai infrastruktúra hiánya a történelmi örökséggel magyarázható, mert Románia nem volt felkészülve a csatlakozáskor arra, hogy uniós pályázatokat készítsen – jelentette ki egy szakkonferencián Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Úgy vélte, sokkal többet lehetett volna tenni, de Romániában mindent elpolitizálnak. Példaként említette Lengyelországot, amely a csatlakozás előtti két esztendőben ezer fiatalt küldött Brüsszelbe, hogy tanuljanak meg pályázatokat összeállítani, ennek eredményeként a lengyelek a csatlakozás napján kész projektekkel mentek Brüsszelbe, és mára 2000 kilométer autópályájuk van. „Romániában is sok utat feljavítottak, de ilyen kulcsfontosságú szakaszok hiányoznak, mint Nagyszeben–Piteşti (...), ahol a mai napig nincs környezetvédelmi engedély, még mindig a hatástanulmányokat készítik” – válaszolt Creţu, amikor arról kérdezték, hogy miért nincsenek autópályák Romániában. (Agerpres)
