Száz éve hunyt el Tisza István

2018. november 1., csütörtök, Magazin
Meg kell becsülnünk múltunk nagy alakjait, és helyesen kell értelmeznünk sorsfordulóinkat az Országgyűlés elnöke szerint. Kövér László a Tisza István miniszterelnök halálának 100. évfordulója alkalmából tartott tegnapi budapesti koszorúzáson azt mondta, a tragikus sorsú egykori miniszterelnök megérdemelné, hogy történelmi nagyságaink közé emeljük.
  • Benczúr Gyula festménye gróf Tisza Istvánról Fotó: Hirado.hu / MTI / Reprodukció
    Benczúr Gyula festménye gróf Tisza Istvánról Fotó: Hirado.hu / MTI / Reprodukció
A házelnök a megemlékezés előtt az M1 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, Tisza Istvánra rengeteg rágalmat és mocskot ragasztottak az elmúlt 70 évben, de eljött az ideje, hogy ne csak fejet hajtsanak előtte, hanem reálisan értékeljék.
Tisza Istvánt a zuglói Hermina úti Róheim-villában gyilkolták meg száz éve. Az ott tartott tegnapi megemlékezésen Kövér László azt mondta, végre rehabilitálni kell múltunkat, és újra kell fogalmaznunk az elmúlt több mint ezer esztendőt, különösen a 20. századi történelmet, hogy helyesen lássuk a ma kihívásait is. Kövér László a rendszerváltoztatás kudarcterületének nevezte a történelemoktatást. Szerinte gyakorlatilag ugyanazt a marxista, posztmarxista koloncot cipeljük, amelyet a második világháború után a nyakunkba akasztottak. Itt az ideje, hogy végre megpróbáljuk magunk értelmezni történelmünket, és visszavenni azt, ami a miénk – hangoztatta a házelnök.
Úgy vélte, Tisza Istvánnak éppen tragikumában tükröződött a nagysága, hiszen ő sem tudott olyan megoldást találni, amely megmenthette volna Magyarországot.
Szerinte vannak olyan történelmi helyzetek, amikor nagyon nehéz a megmaradás érdekében a rossz, a még rosszabb és a tragikus között választani. Hozzátette: a mai korszak ugyan nem ilyen, bár most is nehéz és válságokkal teljes az idő az egész világon. A jövőnk van veszélyben, de ha a mozgásterünket kihasználjuk, ami Tiszának és kortársai­nak nem sikerült, akkor Magyarország nemcsak elkerülheti a veszélyeket, hanem fennmaradhat az elmúlt nyolc év emelkedő pályáján – mondta a házelnök.
 
Kiemelkedő politikus
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a megemlékezésen a 20. századi magyar történelem egyik kiemelkedő politikusának nevezte Tisza Istvánt, aki államférfivá emelkedett, és a vitákban mindig nemes ellenfél volt. Felidézte, Tisza István 1914-ben, a trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd főherceg és felesége szarajevói meggyilkolása után is olyan megoldást próbált keresni, amellyel elkerülhető lehet a háború, ám ez nem sikerült. Amikor azonban a többség arról döntött, hogy háborúval kell megoldani a konfliktust, attól kezdve következetesen kiállt emellett – fűzte hozzá.
Arról beszélt, „van, amikor a többség döntése nem biztos, hogy a kisebbségnek jó”, de ha a célok ugyanazok, az ország érdekében össze kell fogni, és erre Tisza István képes volt politikusként és katonaként is. Azt mondta, Tisza István utolsó pillanatig szolgálta a hazáját, addig, amíg életét kioltották a golyók, amelyek „egyúttal pontot tettek az egykori Magyarország történetének végére”.
 
Nem ismerte a félelmet
Tisza István egykori miniszterelnök nem ismerte a félelmet, kivételes lelkiereje volt – mondta Hatos Pál történész, a Kaposvári Egyetem művészeti karának dékánja az M1 tévécsatorna tegnap reggeli műsorában. A történész rámutatott, Tisza István kálvinista meggyőződése, az eleve elrendelésben való hite abban is nagy szerepet játszott, hogy a nehéz időkben sem hagyta el Budapestet. Ez a kivételes akaraterő ugyanakkor ahhoz is vezetett, hogy nem volt képes módosítani, belátni dolgokat – tette hozzá. Hatos Pál szerint Tisza István tragikus alak, aki tragikus hibákat is elkövetett, az biztos azonban, hogy az erkölcsi kiállás, a lelkierő és bátorság, amellyel a meggyőződését követte, példaértékű.
A történész hozzáfűzte, Tisza István meggyilkolásának körülményeit máig sem sikerült tisztázni.
Hatos Pál a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy az 1918-as őszirózsás forradalom nemzeti színű forradalom volt, amely sajnos egy vörös színű hatalomátvételbe torkollott, a Tanácsköztársaságba. Kifejtette, akkoriban mást jelentettek a „vörös ígéretek”, a kommunizmus, mint ma. Azt mondta, ma már tudjuk a rettenetes következményeket, de Leninről azt látták akkor, hogy kiléptette országát a háborúból, földet adott a parasztságnak. Fogékonnyá váltak az emberek a radikális jelszavak iránt, az a bolsevizmus azonban mást jelentett akkor, azt, hogy az embereknek elegük van a háborúból – mondta. A történész úgy látja, hogy Magyarországon a kommunizmus nem következett volna be, ha sokan nem a bolsevikokban látták volna a reményt, hogy meg tudják védeni a történelmi Magyarország integritását.
 
A parlamentben dolgozni kell
Tisza István halála nemcsak a történelmi Magyarország, hanem a hagyományos politikai kultúra végét is jelentette az országban – mondta a Magyar Történelmi Társulat elnöke az M1 tévécsatornán tegnap.
Hermann Róbert hozzátette: annak ellenére, hogy az első világháborúban betöltött szerepe miatt 1918. október 31-ei halálakor Magyarország egyik leggyűlöltebb embere volt, Tisza István meggyilkolása országszerte döbbenetet keltett, halálát legnagyobb politikai ellenfele, Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök is meggyászolta. Felidézte: Tisza István az 1880-as években kezdte politikai pályáját. Fiatal korában arról írt, hogy Magyarországot önálló államként képzeli el, de a nagyhatalmak szorításában nem látott valós lehetőséget erre, így később az Ausztriával kialakított kapcsolat fenntartása mellett döntött. Úgy gondolta, a parlamentben dolgozni és nem vitatkozni kell, ennek érdekében akár az amúgy általa pártolt liberális szabadságjogokat, a választójogot, a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot is korlátozta – jegyezte meg a történész.
Emlékeztetett: Tisza István a legvitatottabb döntését 1914-ban hozta, amikor miniszterelnöksége alatt Magyarország belépett az első világháborúba.
A kormányfő először nem támogatta Magyarország hadba vonulását, mivel katonailag nem tartotta elég felkészültnek a Monarchiát, de a német császár komoly nyomására végül a háború mellett döntött.
 
Szilárd erkölcsi tartás
Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából újra kiadták a januárban elhunyt Tőkéczki László történész Tisza Istvánról írt kötetét, a könyvet kedden mutatták be Budapesten a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária, az intézmény vezetője, a XX. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében elmondta: a kötet közel hozza az olvasóhoz Tisza Istvánt, a gondolkodót, a politikust, az államférfit, az embert, akinek szilárd erkölcsi tartása volt, és aki ezekhez minden körülmények között ragaszkodott. Olyan személyiséggel ismertet meg, aki méltán tart igényt megbecsülésünkre, ezért nem csoda, hogy a 2000-ben megjelent első kiadás elfogyott – fűzte hozzá. A főigazgató felvetette, érdemes végiggondolni, miért gyűlölték Tiszát már kortársai is, és miért nem tudott ebből a negatív megítélésből az elmúlt harminc évben sem kikerülni. Mint mondta, ennek az lehet az oka, hogy Károlyi Mihályt a baloldali történelemszemlélet egyfajta origónak tekinti, ugyanakkor annak, hogy Károlyi megítélése pozitív maradhasson, előfeltétele, hogy Tiszát lerántsák a porba és az ősmaradiság képviselőjének állítsák be. Emellett – tette hozzá – 1945 és 1990 között az emberek mindennap megtapasztalták a szabadság hiányát. Tisza István idején viszont a szabadság minden formája virágzott Magyarországon, ezért kellett Tisza Istvánt olyan negatív jelzőkkel körülbástyázni, mint feudalizmus, reakció, maradiság – mondta Schmidt Mária.
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke arról beszélt: hiába szolgálja az emberek javát a kormányzati politika, bűn lenne, ha eközben nem törlesztenék a szellemi adósságokat, mint például Tisza István megítélésének megváltoztatása.
Balog Zoltán szerint Tisza István annak a protestáns, ezen belül is református közéletiségnek a megtestesítője, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel indult, és amely a 21. században sem ér véget.
Mint mondta, Tisza Istvánnál a szolgálatnak és a felelősségnek transzcendens megalapozottsága volt, és a néhai miniszterelnök tetteit nem lehet megérteni anélkül, hogy ne tudnánk az ő nagyon mély, predesztinációs hitéről. Szavai szerint a predesztináció (eleve elrendelés) ősi keresztény igazság, amely nagyon mély gondviseléshitet jelent, azt, hogy nem véletlenül vagyunk a világon, és olyan célra, élettartalomra teremtett a teremtő, amit csak mi tudunk végigvinni és kötelességünk is végigvinni. Balog Zoltán kifejtette: Tisza István végig ebben a hivatásetikában élte az életét, és „úgy vette magára a halált”, hogy arra gondolt, elvégezte, amit el tudott végezni. (MTI)
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 356
szavazógép
2018-11-01: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy
özv. ORBÁN
ZOLTÁNNÉ
szül. JÉNÁKI MARGIT
szerető szíve életének 83., özvegységének 16. évében 2018. október 31-én megszűnt dobogni.
Temetése 2018. november 2-án 16 órakor lesz a berecki ravatalozóházból a helyi temetőben.
A gyászoló család
235
2018-11-01: Magazin - :

Megjelent a Kárpátaljai Gasztrokalauz

A Magyar Konyha Magazin folyóirat legújabb számának mellékleteként megjelent a 190 címet összegyűjtő Kárpátaljai Gasztrokalauz.