A mezőgazdaságban is büntetik a feketemunkát

2018. november 13., kedd, Gazdakör

Büntetik a munkaszerződés nélkül juhászokat foglalkoztató esztenatulajdonosokat. Olt megyében a munkaügyi felügyelőség ellenőrei több esztenán is azonosítottak munkaszerződés nélkül dolgozó személyeket. A munkaadókat minden egyes feketén dolgozó munkás után húszezer lejes büntetéssel sújtották.

  • A juhászokat is hivatalosan kell alkalmazni
    A juhászokat is hivatalosan kell alkalmazni

Az esztenafelelősök nem értik az eljárást, azt hozzák fel mentségükre, hogy magánszemélyként nem alkalmazhatnak juhászokat, kisegítő személyzetet. Ha pedig családi vagy egyéni vállalkozást létesítenek, naponta csak korlátozott óraszámra alkalmazhatnak személyzetet, holott egy esztenán a juhászoknak a hét minden napján éjjel-nappal szolgálatban kell lenniük.
A munkatörvénykönyv értelmében magánszemélyek is alkalmazhatnak munkavégzésre személyeket. Ha viszont munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak embereket, az büntetendő – mondta el érdeklődésünkre Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség főfelügyelője. A munkáltatók esetében a feketemunkát minden munkás után egységesen húszezer lejjel büntetik. De büntethető az a személy is, aki feketén vállal munkát: az ő esetükben a bírság hatszáz lej – tudtuk meg a főfelügyelőtől.
Ha magánszemély kíván alkalmazni munkaerőt, adószámot kell kérnie a pénzügyi hivataltól. A szerződésben megállapított fizetés függvényében munkáltatónak és munkavállalónak ugyanazokat az adókat és hozzájárulásokat kell befizetnie, mint amikor jogi személy a munkáltató. A befizetendő összegek kisebbek a munkaadó esetében, az alkalmazottnak viszont többet kell fizetnie. Mindkét fél adótartozását a munkaadó kell hogy az államkincstárnak átutalja – kaptuk a felvilágosítást.
Az előírások szerint egy személy heti öt napon át napi nyolc óra munkát végezhet. Lehetséges túlórázás is, akár tíz órát is lehet dolgozni naponta. „Például az építkezésben dolgozó alkalmazottak téli időszakban kevesebb munkát végeznek, tegyük fel, napi hat órát. A fennmaradó két óra a nyári, intenzívebb időszakban pótolható, így napi tíz órát dolgozhatnak, a plusz munkaidőt pedig rendes bérrel kell kifizetni. A szombat és a vasárnap alapvetően szabadnapnak számít, de ha ebben az időszakban halaszthatatlan munka van, akkor a szabadnapokat a hét folyamán is ki lehet adni. Ha szombat és vasárnap is dolgozott az alkalmazott, a szabadnapokat két egymást követő napon kell megkapnia. Nem lehetséges, hogy a szombati szabadnapot kedden, a vasárnapit csütörtökön adja ki a munkáltató” – pontosított Ördög Lajos.
– Mezőgazdasági munkák esetében, esztenákon lehet-e kötni szerződést önkéntes mun­kára? – kérdeztük a főfelügyelőt.
– Az önkéntes szerződés esetében nem munkavégzésről beszélünk, hanem tevékenységről. Az önkéntes tevékenységet az önkéntestörvény szabályozza, ugyanitt megtalálható az önkéntesszerződés típusa is. A törvény rendelkezik arról is, hogy ki köthet ilyen szerződést. Gazdasági tevékenység esetében nem beszélhetünk önkéntességről, így nem lehet önkéntesszerződést kötni.
– Napszámosként foglalkoztathatók-e személyek a mezőgazdaságban?
– Igen, de a napszámosi munka esetében nem beszélünk munkaviszonyról, mert a felek között nem áll fenn munkaszerződés. A napszámosi munkát külön regiszterben kell vezetni, a munkaadónak pedig az állam­kasszába kell befizetnie bizonyos járulékokat. Állattenyésztés esetében egy személy egy évben 180 napnyi napszámosmunkát végezhet.
– Magánszemély adhat munkát napszámosnak?
– Nem, ezzel a lehetőséggel kizárólag jogi személyek élhetnek.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének véleménye szerint a problémára megoldást jelentene, ha magánszemélyek hivatalosan is adhatnának munkát napszámosoknak. „Erről régóta szó van, ám eddig ez különféle okokból nem valósulhatott meg. De ha egy, a jogi személyekéhez hasonló rendszer kialakítása nem lehetséges, magánszemélyként dolgozó, munkaerőt foglalkoztató mezőgazdászok számára egy más rendszert kellene kidolgozni. Mindenképpen szükség van arra, hogy magánszemélyek hivatalos körülmények között adhassanak időszakos munkát mezőgazdasági munkavállalóknak” – foglalta össze Könczei.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1801
szavazógép
2018-11-13: Emlékezet - Szekeres Attila István:

A magyar címerművész és Románia címere (140 éve született Keöpeczi Sebestyén József)

1878. november 12-én született Széken Keöpeczi Sebestyén József, kora legkiemelkedőbb magyar címerművésze, aki a címertudományt is kiválóan művelte. A 140 éves évforduló, valamint annak kapcsán, hogy Románia bő két hét múlva ünnepli 100 éves évfordulóját annak az eseménynek, amellyel megalapozta jövőjét, e megemlékezésben az ország címerének kialakulására összpontosítok. Az első világháborút követő Párizs környéki békeszerződések nyomán jogilag is kikerekedett Román Királyság hivatalos címerét ugyanis Keöpeczi Sebestyén József készítette el 1921-ben Köpecen, ahol 1919-től 1940-ig élt.
2018-11-13: Gazdaság - Incze Péter:

Országos negyedik Kovászna megye (Vidékfejlesztés)

Jó hírt kaptunk Cătălina Savintól, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség megyei hivatalának vezetőjétől: éves összesítésben sikerült megszerezniük az országos negyedik helyet a vidékfejlesztési pályázatok kifizetésénél.