Gyakran hallom e mondatot azoktól, akiket sok esztendővel megáldott a Jóisten.
Hiteltelen lenne úgy írnom a valamikorról, mintha akárcsak egy percet is megéltem volna belőle, hisz a 80-as évek végén jöttem a világra, demográfiai szakszerűséggel megfogalmazva: az Y generáció tagjaként, egy új típusú nemzedék szülötteként, melynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet.
De most nem érdekel a technika. Behúzódva a magam csendességébe arról a valamikorról ábrándozom, amikor még nem így volt. Amikor még reggelente nem a kotyogó főzte kávé űzte el a szempillákról az álomfoszlányokat, hanem az „Adjon Isten szép jó reggelt! – Magának is!”
A valamikorról, melyről úgy tartják, hogy akkoriban az Úr még ködfátyolból szőtte a hajnalokat, s este emberfia, de még kóbor lélek sem merészelte megtörni a kökényszemű éjszaka titokzatos sötétjét.
Valamikorról, amikor az ember egyszerűen keresztbe állította a seprűt az ajtó közt, ha elment otthonról, mint a funtineli boszorkány fent a fenyvesekben, s arra járó ember nem sértette meg otthona szentségét.
Valamikorról, amikor még nem volt éppen ennyi hitvány ember – ahogy Gergely Feri bácsi mondta – Isten nyugtassa.
Valamikorról, amikor nem mondhatni, hogy feltétlenül könnyebb volt élni, de talán embernek maradni egyszerűbben lehetett, s megsejteni Isten csókját a dércsípte falut járva, könnyebb volt, mint a benzingőzben.
Az időről, amikor esténként a gyermekek csuszából raktak magas tornyot, míg az apók meséltek, s az öregasszonyok hangos szóval tartották titokban a fiatalok dolgait.
Az időről, amikor még az ember örült annak, amije van, gondolt arra, hogy hálát adjon a mindennapiért, s ha megszólalt a déli harang, összefogta kezeit.
Időnként elkap a régi idők számomra meseszerű romantikája, s mosolyogjon meg, kinek úgy tetszik, de lelkemhez mégis közel áll az a valamikor, amikor még sok minden nem így volt…
Molnár Imola
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
