Működik a falugazdász-hálózat

2018. november 20., kedd, Gazdakör
Kétévnyi előkészület után a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által felépített falugazdász-hálózat frissen alkalmazott munkatársai megtartották első munkaülésüket, ezzel gyakorlatilag is megkezdték tevékenységüket. Az ülésre a csíkszeredai megyeházán került sor. A falugazdászok mellett jelen voltak az egyesület vezetőségi tagjai, agrárintézmények képviselői, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A többórás megbeszélésen rögzítették a hálózat rövid távú célkitűzéseit, megjelölték a falugazdászok feladatait.
2010-ben született meg a gondolat, s célkitűzésként szabták meg a székelyföldi megyék, Kovászna, Hargita és Maros agráriumának összefogását, szakmai együttműködését. Két évvel ezelőtt a megvalósítás is elkezdődött, megalakult a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE), később a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma is – elevenítette fel az ülésen az előzményeket Becze István egyesületi elnök. Cél, hogy minden székelyföldi magyarlakta településen legyen olyan gazdaszervezet, mely a fórum tagjaként együttműködést vállal.
Az egyesület keretében a jelenlegi magyar kormány anyagi támogatásával  jöhetett létre a falugazdász-hálózat. A közösség jelenleg húsz emberből áll, de ennél sokkal többen vesznek részt a munkában. További szervezetek – például a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete, a gyergyószentmiklósi AgroCaritas, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete – által foglalkoztatott falugazdászok együtműködésével is erősödik az SZGE csapata. A falugazdászok működését finanszírozó magyar agrártárca kívánsága, hogy az SZGE koordinálja a máshol alkalmazott falugazdászok tevékenységét is – mondta el Becze István. A hálózat tovább erősíthető az önkormányzatok által, a mezőgazdasági referensekkel, az agrár-közintézmények részvételével, az agráriumban tevékenykedő további szakemberekkel. A három megyében szükség van az agrárium minden tényezőjének integrálására – húzta alá az elnök.
Az SZGE által meghirdetett falugazdászi munkahelyekre kilencvenen jelentkeztek, nehéz volt a döntés az alkalmazás tekintetében.
A nagy érdeklődés bizonyítja azt is, hogy van erőforrásunk a mezőgazdasági szaktanácsadás biztosítására. Az agrártárcánál is értékelték az odafigyelést a szakemberek kiválasztásánál. A minisztérium költségvetésébe beépítették a falugazdász hálózat működtetését, s erősítésre is van kilátás. Az SZGE másik magyarországi partnerintézménye a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, jók a kapcsolatok a Szent István Egyetemmel is, de további szövetségekkel, szervezetekkel is jó a viszony – mutatott rá az együttműködési lehetőségekre Becze István.
 
Példaértékű összefogás
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint szakmai javaslatokra alapozott politikai döntésekre van szükség, ágazatonként és térségenként is.
– Szakmai anyagokra van szükség és megalapozott, előkészített döntésekre. Láthatjuk, Bukarestben, a kormány mezőgazdasági minisztériumában ez hiányzik, az ott hozott döntések mögött nincs vízió, nincs megalapozottság. Fel kell vennünk a harcot a többség érdekével szemben. Az alföldre jellemző, több ezer hektáros gazdaságok helyett Székelyföldön a kisebb területű gazdaságok a jellemzőek, amelyek több ezer családnak biztosítanak megélhetést. Bízom benne, a tangazdaságoktól kezdve számos olyan területen tudunk együtt dolgozni, amely Székelyföld vidékfejlesztésének előnyére válik. Hargita Megye Tanácsa részéről ehhez minden támogatást megadunk. Vidékfejlesztési egyesületünk révén, idén növelt költségvetéssel, több szakmai programot elindíthatunk, ami nem a rendezvényszervezésben merül ki – mondta Borboly Csaba, hozzátéve: a három székelyföldi megye össze­fogása példaértékű és általa egész Székelyföld számára hosszú távú agrárstratégiát alakíthatnak ki.
 
A gazdáknak hasznos
A falugazdász-hálózat első munkaülésén nem lehettek jelen a Kovászna, illetve Maros megyei önkormnyzatok elnökei, Tamás Sándor és Péter Ferenc. Az ülést követően mindketten megfogalmazták: a gazdák számára fontos és hasznos a falugazdász-hálózat, hozzájárulhat a gazdatársadalom összefogásához, szövetkezéséhez, gazdasági megerősödéséhez.
„Addig lesz szülőföldünk a miénk, amíg mi műveljük meg és nem más. Ez nagy felelősség és kihívás is, hiszen Székelyföldnek földrajzi adottságai és agrárhagyományai miatt is inkább a fenntartható mezőgazdaság irányába kell elmozdulnia, számunkra nem az ipari mezőgazdaság a járható út. Ahhoz viszont, hogy versenyképesek is legyenek a termelőink, összefogásra van szükség, hogy együtt képviseljék és érvényesítsék érdekeiket a székelyföldi gazdák. Összefogva, szövetkezve jobb eredményt tudnak elérni, legyen szó akár mezőgazdasági gépparkról, akár a piacra jutásról, akár feldolgozásról, értékesítésről. Vannak már jó példák, Háromszéken a Kézdi tejszövetkezet, amely, bár kényszer szülte, ma már életképes kezdeményezés. Minél több területen szükség lenne hasonló összefogásra, a munka összehangolására, úgy gondolom, a falugazdász-hálózatnak ebben nagy szerepe lehet” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a mezőgazdasági tevékenységek hatékonyságának növelését tartja fontos célnak. „Székelyföldnek nagy mezőgazdasági potenciálja van, de ahhoz, hogy ezt megfelelően kiaknázzuk, a gazdáknak megfelelő szaktudásra van szükségük. Ezért fontos a most alakuló falugazdász-hálózat is, mert ezáltal lehetővé válik, hogy a gazdák első kézből kapjanak tanácsot és hatékonyabban dolgozhassanak. Ugyanakkor gondolnunk kell az utánpótlásra is, hogy a fiatalokkal is megszerettessük a mezőgazdaságot, hogy legyen jövője is ennek az ágazatnak. Ilyen téren jó kezdeményezésnek tartom a MIÉRT által szervezett Erdélyi Agrárakadémiát, amely a gazdák képzésére helyezi a hangsúlyt, s nagyon népszerű a fiatalok körében is. A Maros Megyei Tanács támogatja az agrárakadémiát, és minden tőlünk telhetővel igyekszünk segíteni a gazdákat” – mondta az elnök.
 
Az agrárigazgatóságok is támogatják a mozgalmat
Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője örömmel fogadta az új fórum megalakulását. Nagy szükség van rá – emelte ki. A 90-es években a megyei agrárigazgatóságok két szakembert foglalkoztattak minden községben. A létszám azonban csökkent, ma már több községnek van egy agrárszakértője. Ezt a hiányt pótolhatja az a húsz ember, aki a magyar kormány támogatásának köszönhetően dolgozhat falugazdászként – húzta alá az igazgató. Továbbá kiemelte: az az elve, azon dolgozik, hogy megértés, együttműködés és ne versengés legyen a mezőgazdasági intézmények között. Mindenkinek egy szekeret kell húznia, így nyitott ajtókkal várják az új alkalmazottakat, vidéki kiszállásaikon is szívesen látják a körzeti felelősöket – hangoztatta.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági igazgatóság vezetője az SZGE alapító tagja. Ő is az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A falugazdászoknak pont olyan jól együtt kell működniük, mint azoknak, akik az egyesület létrehozásától fogva közösen dolgoznak – mondta, s Székelyföld egyik példaértékű együttműködési rendszerének nevezte a három megyét átölelő mozgalmat. Összegzésként megállapította: a koncepciót le kell vinni a gazdák körébe is, akkor gazdaságilag is biztosan megerősödhet Székelyföld.
A Maros megyei gazdaközösség nevében Szabó Árpád szólalt fel. Maros megye két szempontból is különösebb helyzetben van, mint a két másik székelyföldi megye. Először, az etnikai összetétele egészen más. Másrészt, az agrárstruktúrák tekintetében nincs meg a jó együttműködés, a politikai helyzet miatt jelen pillanatban nincs emberük az agrárstruktúrában. A megyei önkormányzat viszont a háttérből támogat, és vannak szekemberek, akikre lehet támaszkodni – vázolta a helyzetet. Mindemellett  nem is a területi megosztás a fontos, hanem a szakmaiságot kell szem előtt tartani, az ágazatok szakemberei mindhárom megyében folytathatnak tanácsadást. A mezőgazdasági adminisztrációval közösen meg kell szabni az irányvonalat, merre és hová akarjuk vinni a székelyföldi mezőgazdaságot – mondta.
 
Sokrétű tevékenység
A falugazdászok feladatai közé tartozik a mezőgazdasági szaktanácsadás, a mezőgazdasági adminisztrációs intézményekkel való rendszeres kapcsolattartás, a gazdaságok feltérképezése, a gazdák igényeinek megismerése, fórumok, tájékoztatók szervezése, a gazdák tájékoztatása a mezőgazdaságot érintő információkról, segítségnyújtás a különféle támogatások lehívásában, szakmai koncepciók elkészítése, szakmai feladatok, kérdések megválaszolása. A hálózat munkatársainak  emellett a szakterületek szerinti integrációk létrejöttében, ágazati együttműködések megvalósításában, szakmai szervezetek segítésében, szövetkezeti formák népszerűsítésében, megalakulásuk elősegítésében is részt kell vállalniuk.
Rövid távon konkrét feladatuk a gazdákat, gazdaszervezeteket összesítő adatbázis létrehozása, külön figyelmet fordítanak a mozgalomban részt venni kívánó szakemberek – például agrárreferensek, támogatásigénylési dossziékat összeállító személyek – azonosításában.
A gazdaszervezeteknek be fogják mutatni a Székelyföldi Gazdaszervezetek Fóruma által biztosított előnyöket, a belépési iratcsomó összeállításában is segítséget nyújtanak. A gazdák számára felvilágosítást adnak a Nemzeti Agrár Kamara nyújtott lehetőségekről – szakmai utak, kiállításokon, fórumokon való részvétel lehetősége, támogatási és pályázati rendszerekhez való hozzáférés stb. –, a kamara pártoló tagja minőséget (mely nincs tagsági díjhoz kötve) igénylők számára a belépési nyilatkozatokkal is segítenek.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 335
szavazógép
2018-11-20: A múlt hét - Kuti János:

Egyezményes jelek

Sokan felháborodtak, amikor az igazságügyi törvényekkel foglakozó különbizottság elnöke, korábbi igazságügyi miniszter, Florin Iordache a képviselőház ülésén mindkét kezének középső ujját felmutatva beintett az ellenzéknek. Bár közben egyet sem vakkantott, de mindenki értett a mozdulatból.
2018-11-20: Gazdakör - :

Nyerjen egy ingyenes helyet (Hentes- és mészárosképzés)

December 14–16. között Nagybaconban szervezi meg első hentes- és mészáros képzését az AgroSIC Közösségek Közti Társulás.