Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Egyesületi életIndulhat a húsprogram

2007. július 10., kedd, Gazdakör

Demeter Dénes keresztezett Limousine borjai - Incze Péter felvétele

Hosszas készülődés és engedélybeszerzési útvesztők után most már minden készen áll a szaktanácsadók, a megyei egyesület és a francia Maig Record közösen kidolgozott húsmarha-tenyésztési programja elindításához, mely a tejminőségi előírások szorításában kiutat jelenthet a háromszéki gazdák számára.

Az uniós csatlakozás utáni időszakban a szaktanácsadók által szervezett, a higiénikus fejésről és tejminőségről szóló sorozatos felkészítők, gazdatalálkozók hatására valamelyest javultak a tejminőségi mutatók, de még most is rengeteg a gond. Az állat-egészségügyi hatóság mérései alapján elmondható, hogy a Há­romszéken termelt tejnek csak mintegy 30 százaléka felel meg az unió által elvárt minőségnek. Való igaz, a néhány megmaradt megyei tejfeldolgozó haladékot kapott, hogy valamivel gyengébb tejet dolgozhat fel még egy ideig, de a 2009. január 1-jei határidő vészesen közeleg, és attól kezdve a feldolgozó kapuján belülre csak az extra minőségű tej kerülhet, amelyben milliliterenként 100 000-nél kevesebb az összcsíraszám, és 400 000-nél kevesebb szomatikus sejt található. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint elfogadható megoldás lenne a húsmarhatartásra való áttérés, főleg azon gazdák számára, akik képtelenek megfelelő tisztaságú tejet termelni, vagy akik a napi munkájukat szeretnék könnyíteni az új és egyszerűbb tartási technológia alkalmazásával. A húsmarhafajtákkal való keresztezés ugyancsak jó megoldás lenne a gyengébb, napi 7—10 liter tejet termelő tehenek számára vagy akár a reformálás előtti, idősebb tehenek egy-két borjaztatására.

A szaktanácsadók régóta keresnek partnert az elgondolás megvalósításához, és a legmegfelelőbbnek a tavalyi bukaresti nemzetközi agrárkiállításon megismert francia cég bizonyult. Az expón a Maig Record cég a francia húsmarhafajtákat reklámozta, amelyek a szakemberek általános véleménye szerint a legjobbak a világon. Többszöri találkozók és egyeztetések eredményeként a francia céget sikerült rávenni, hogy székhelyét a fővárosból Kovászna megyébe költöztesse: pontosabban Bölönbe, ahol a helyi tanács tárt karokkal fogadta, és a legmesszebbmenően támogatta. Egy községi tulajdonban levő istállót állatgyűjtővé alakítottak át, továbbá irodahelyiségeket is biztosítanak a franciáknak. Az egyesület közbenjárásával megoldódott a francia húsfajták fagyasztott ondójának törvényes behozatala is, a bikák megkapták a Romániában kötelező használati kódszámot, a megyei állatnemesítő hivatal igazgatója pedig segítséget ígért az adagoknak a beondozókhoz történő kiosztásában. Egyelőre a francia cég 3000 adagot importált a Limousine, Blonde D’Aquitane, Charolaise és a szintetikus INRA 95 nevű fajtákból. Ez utóbbi több húsfajta keresztezésének eredménye, és a szakirodalom a többi fajta mellett a tejtípusú holstein keresztezésére is ajánlja. A cég most terjeszkedik, már sokfelől keresik, a múlt hét folyamán egy Aradon megtelepedett olasz húsmarhatenyésztő például több mint 300 adagot vásárolt tőle.

A tárgyalások során az egyesület vezetősége ragaszkodott ahhoz, hogy a gazdával megkötendő szerződésben az is szerepeljen: a keresztezésből származó borjakat nemtől függetlenül 300 kilogrammos súllyal visszavásárolja és exportálja. Ez lenne a legelőnyösebb a gazdák számára, hiszen nem kell túladni rajtuk olcsón kis súllyal, a nagy súlyra való (500—600 kilogramm) hizlalásnak pedig nincs hagyománya Háromszéken. Így a tél végén, tavasz elején született borjak az anyjuk mellett nevelkednek annak tejét és a legelő olcsó füvét fogyasztva, majd a hét hónapos kori elválasztás és egy rövid abrakolási időszak után októberben értékesítésre kerülnének. A gazdával kötendő szerződésben az átvételi árat is megszabják, a francia cég a minőség függvényében a mindenkori román piaci árhoz képest 20 százalékos felárat fizet kilónként.

Az egyesület vezetősége mindenféle kapcsolatot és információs forrást felhasználva utánanézett, hogy a húsfajtákkal való keresztezés nem okoz-e nehéz elléseket, hiszen nem szeretnének ilyen természetű gondokat okozni a gazdáknak. Egyöntetűen minden forrás azt bizonyította, hogy a felsorolt négy húsfajta keresztezésben való használata nem okoz a megszokottnál nagyobb nehéz ellési százalékot. Az igaz, hogy a nagy testű állatoknál valamivel gyakrabban van szükség az ember segítségére, de például a Charolaise esetében az ellések 91 százaléka gyakorlatilag segítség nélkül folyik le. A hozzánk importált bikák ondója ellenőrzött, ami azt jelenti, hogy két évig használhatják fedezésre vagy keresztezésre anélkül, hogy eladásra kerülne a lefagyasztott ondó. Csak ha ez idő alatt nem kapnak semmiféle rossz visszajelzést (pl. a nehéz ellésekre vonatkozóan), akkor engedélyezik az ondó kiárusítását. Ellenkező esetben a bikát kizárják a tenyésztésből, és vágóhídon értékesítik.

Az új alternatíva gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Egyszerű számítást végezve, a keresztezést alkalmazó gazda a 300 kilós növendékéért közel 2000 lejt kaphat. Ha összehasonlítjuk a tejértékesítéssel, elmondható, hogy ekkora pénzösszegért, a jelenlegi tejárak mellett, közel 3000 liter tejet kell értékesítenie. Viszont azzal is számolni kell, hogy a tej átvételi ára uniós szinten évről évre csökkenő tendenciát mutat.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 292
szavazógép
2007-07-10: Élő múlt - Sylvester Lajos:

Harcok Háromszék határán

Bodali csapatcsendőr feljegyzései
Bodali Mihály honvédet 1943 karácsonyán újra behívják, és mint tapasztalt katona tartalékos csapatcsendőri beosztást kap. Bikfalvától Kökösig, Illyefalváig és Előpatakig teljesít szolgálatot. Eddigi ismereteink szerint egyedüli élő tanú, aki ezt a kiterjedt határszakaszt Háromszék szovjet—román megszállásának pillanatáig rendszeresen bejárta.
2007-07-10: Gazdakör - Incze Péter:

Zsírfokmérés

Sajnálattal olvastam a pénteki Háromszék Az utca hangja című rovatában a kézdikővári tejtermelő gazdák sajátos tejértékesítési gondjait. Nem e sorok írójának a tiszte igazságot tenni, de mint a megyei egyesület elnöke és mint mezőgazdasági szaktanácsadó szeretném néhány betartandó részletre felhívni a figyelmet.