Demeter Dénes keresztezett Limousine borjai - Incze Péter felvétele
Hosszas készülődés és engedélybeszerzési útvesztők után most már minden készen áll a szaktanácsadók, a megyei egyesület és a francia Maig Record közösen kidolgozott húsmarha-tenyésztési programja elindításához, mely a tejminőségi előírások szorításában kiutat jelenthet a háromszéki gazdák számára.
Az uniós csatlakozás utáni időszakban a szaktanácsadók által szervezett, a higiénikus fejésről és tejminőségről szóló sorozatos felkészítők, gazdatalálkozók hatására valamelyest javultak a tejminőségi mutatók, de még most is rengeteg a gond. Az állat-egészségügyi hatóság mérései alapján elmondható, hogy a Háromszéken termelt tejnek csak mintegy 30 százaléka felel meg az unió által elvárt minőségnek. Való igaz, a néhány megmaradt megyei tejfeldolgozó haladékot kapott, hogy valamivel gyengébb tejet dolgozhat fel még egy ideig, de a 2009. január 1-jei határidő vészesen közeleg, és attól kezdve a feldolgozó kapuján belülre csak az extra minőségű tej kerülhet, amelyben milliliterenként 100 000-nél kevesebb az összcsíraszám, és 400 000-nél kevesebb szomatikus sejt található. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint elfogadható megoldás lenne a húsmarhatartásra való áttérés, főleg azon gazdák számára, akik képtelenek megfelelő tisztaságú tejet termelni, vagy akik a napi munkájukat szeretnék könnyíteni az új és egyszerűbb tartási technológia alkalmazásával. A húsmarhafajtákkal való keresztezés ugyancsak jó megoldás lenne a gyengébb, napi 7—10 liter tejet termelő tehenek számára vagy akár a reformálás előtti, idősebb tehenek egy-két borjaztatására.
A szaktanácsadók régóta keresnek partnert az elgondolás megvalósításához, és a legmegfelelőbbnek a tavalyi bukaresti nemzetközi agrárkiállításon megismert francia cég bizonyult. Az expón a Maig Record cég a francia húsmarhafajtákat reklámozta, amelyek a szakemberek általános véleménye szerint a legjobbak a világon. Többszöri találkozók és egyeztetések eredményeként a francia céget sikerült rávenni, hogy székhelyét a fővárosból Kovászna megyébe költöztesse: pontosabban Bölönbe, ahol a helyi tanács tárt karokkal fogadta, és a legmesszebbmenően támogatta. Egy községi tulajdonban levő istállót állatgyűjtővé alakítottak át, továbbá irodahelyiségeket is biztosítanak a franciáknak. Az egyesület közbenjárásával megoldódott a francia húsfajták fagyasztott ondójának törvényes behozatala is, a bikák megkapták a Romániában kötelező használati kódszámot, a megyei állatnemesítő hivatal igazgatója pedig segítséget ígért az adagoknak a beondozókhoz történő kiosztásában. Egyelőre a francia cég 3000 adagot importált a Limousine, Blonde D’Aquitane, Charolaise és a szintetikus INRA 95 nevű fajtákból. Ez utóbbi több húsfajta keresztezésének eredménye, és a szakirodalom a többi fajta mellett a tejtípusú holstein keresztezésére is ajánlja. A cég most terjeszkedik, már sokfelől keresik, a múlt hét folyamán egy Aradon megtelepedett olasz húsmarhatenyésztő például több mint 300 adagot vásárolt tőle.
A tárgyalások során az egyesület vezetősége ragaszkodott ahhoz, hogy a gazdával megkötendő szerződésben az is szerepeljen: a keresztezésből származó borjakat nemtől függetlenül 300 kilogrammos súllyal visszavásárolja és exportálja. Ez lenne a legelőnyösebb a gazdák számára, hiszen nem kell túladni rajtuk olcsón kis súllyal, a nagy súlyra való (500—600 kilogramm) hizlalásnak pedig nincs hagyománya Háromszéken. Így a tél végén, tavasz elején született borjak az anyjuk mellett nevelkednek annak tejét és a legelő olcsó füvét fogyasztva, majd a hét hónapos kori elválasztás és egy rövid abrakolási időszak után októberben értékesítésre kerülnének. A gazdával kötendő szerződésben az átvételi árat is megszabják, a francia cég a minőség függvényében a mindenkori román piaci árhoz képest 20 százalékos felárat fizet kilónként.
Az egyesület vezetősége mindenféle kapcsolatot és információs forrást felhasználva utánanézett, hogy a húsfajtákkal való keresztezés nem okoz-e nehéz elléseket, hiszen nem szeretnének ilyen természetű gondokat okozni a gazdáknak. Egyöntetűen minden forrás azt bizonyította, hogy a felsorolt négy húsfajta keresztezésben való használata nem okoz a megszokottnál nagyobb nehéz ellési százalékot. Az igaz, hogy a nagy testű állatoknál valamivel gyakrabban van szükség az ember segítségére, de például a Charolaise esetében az ellések 91 százaléka gyakorlatilag segítség nélkül folyik le. A hozzánk importált bikák ondója ellenőrzött, ami azt jelenti, hogy két évig használhatják fedezésre vagy keresztezésre anélkül, hogy eladásra kerülne a lefagyasztott ondó. Csak ha ez idő alatt nem kapnak semmiféle rossz visszajelzést (pl. a nehéz ellésekre vonatkozóan), akkor engedélyezik az ondó kiárusítását. Ellenkező esetben a bikát kizárják a tenyésztésből, és vágóhídon értékesítik.
Az új alternatíva gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Egyszerű számítást végezve, a keresztezést alkalmazó gazda a 300 kilós növendékéért közel 2000 lejt kaphat. Ha összehasonlítjuk a tejértékesítéssel, elmondható, hogy ekkora pénzösszegért, a jelenlegi tejárak mellett, közel 3000 liter tejet kell értékesítenie. Viszont azzal is számolni kell, hogy a tej átvételi ára uniós szinten évről évre csökkenő tendenciát mutat.
