A vallásszabadság háromszéki emlékműve

2018. november 21., szerda, Riport
Ércnél maradandóbb – ez jutott eszembe a több évszázados árkosi templomvár belső udvarán felavatott, Péter Alpár által megalkotott emlékmű vasárnapi leleplezésekor: a halhatatlanság tudatának horatiusi jelmondata s a nagy orosz költő, Puskin csodálatos verse. Ugyancsak a 450 éve kihirdetett vallásszabadság emlékét őrzi a Balázs Antal által faragott emlékkopja, a templomban az úrasztalán pedig az árkosi unitárius vártemplom kicsinyített mását, Kiss Ernő makettjét lehetett megtekinteni. Ugyanakkor megünnepelték a Régeni Áron Dalárda – többszöri megszakítás utáni – újraalakulásának tizedik évfordulóját.
  • Emlékműavató után: Bíró Attila lelkész, Kovács István közügyigazgató,  Boros János főgondnok és Péter Alpár képzőművész. A szerző felvételei
    Emlékműavató után: Bíró Attila lelkész, Kovács István közügyigazgató, Boros János főgondnok és Péter Alpár képzőművész. A szerző felvételei
– Egy ilyen emlékmű leleplezésekor semmiképp sem a múlt idézését végezzük – hangsúlyozta a mű alkotója, Péter Alpár képzőművész. – Ezzel az emlékművel mi a jövőnek hagyunk üzenetet, és nem mással, mint a ma kultúrájával, a mai művészet modern jelképeivel, ami tömör gondolatisággal foglalja össze azt a szellemiséget, azt az eseményt, amelyre ez a mű emlékeztet.
Az ég felé kinyíló két mag vagy két imádkozó tenyér az alkotás felső része, amely magában hordoz egy kemény, de ugyanakkor törékeny kerámiagömböt, egy jövőkapszulát, amelybe be van zárva az a 157 egyéni gondolat, vallomás, amit az ünnepségen részt vevők saját kezűleg papírra vetettek, az tehát, amit ez a közösség most, a vallásszabadság helyi ünnepségének alkalmával a jövőnek üzen. Az emlékezés ebben az értelmezésben úgy utal a múltra, hogy a jelennek és a jövőnek is üzen, s ebben benne van a négy és fél száz évvel ezelőtt meghirdetett vallásszabadság eszmeisége.
Péter Alpár alkotása
 
Hasonló gondolatot fogalmazott meg az emlékmű mellett Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, kiemelve, hogy a vallásszabadság törvénye mindenkinek a kincse, még a románoknak is rá kell jönniük, hogy az övék is.
– Valóban, a mai emlékezésünk nem múltba tekintés akar lenni, hanem rá akarunk döbbenni, át akarjuk emelni a múltból a jelenbe ezt a kincset, a másságnak, a toleranciának a kincsét, ami tulajdonképpen a demokrácia fundamentuma, az a fény, ami ebből az alkotásból sugárzik ki. Ez a műalkotás teljesen sajátos módon határozza meg, tanítva bennünket, hogy a mély igazságok a leghitelesebben a személyes művészi vallomás révén fogalmazódnak meg, túl a közhelyeken. Így fedezi fel mindenki a maga számára azt, amit akkor érez, ha megsimogatja egy gyerek, vagy amikor látjuk és érezzük a benne rejlő különleges üzenetet. Hát legyen ez így sokáig, sok nemzedéken át hirdesse azt, amit hirdet, legyenek új nemzedékek, jöjjenek, akik gondozzák-védik, ringjanak újabb bölcsők! – mondotta a lelkész.
 
Emlékkopja és a vártemplom kicsinyített mása
A vallásszabadságnak egy másik, ezúttal klasszikus emlékét is őrzi vasárnap óta az árkosi unitárius templom. Egy emlékkopja, amelyet az „ékes fák mestere”, Balázs Antal néptanító, faragóművész készített egy régi csehétfalvi lakóház – a fiatalon elhalt mészkői unitárius lelkész és író Balázs Ferenc édesapjának a hajléka – gerendájából. A faragómester szokásához híven ötletesen mutatta be a tölgyfába faragott jelek szimbolikus értelmezését. Az emlékkopját 21 színes szalag díszíti: a nemzeti színű szalagon a tordai országgyűlés határozatának évszáma, 1568 olvasható, míg a székely zászló kék színében tündöklő 20 szalagon a határozat teljes szövege.
 
Balázs Antal bemutatja a kojafát
 
Ezzel nem merült ki az ünnepi események és ajándékok sora. Az úrasztalon az árkosi unitárius vártemplom kicsinyített mását lehetett megtekinteni, amelyet a vallásszabadság és az unitárius egyház magalakulása 450. évfordulójának emlékére készített és ajándékozott az egyházközségnek Kiss Ernő helybeli mesterember. Bemutatta a pontos léptékre, farost lemezből megépített, kivilágítható makettet, amelynek érdekességei közé tartozik többek között, hogy kapcsolásra megszólal benne a templom híres Kolonics-orgonája és két műkincs értékű harangja is.
Kiss Ernő nyugdíjasként megrögzött sportbarát, nemcsak vérbeli Fradi-szurkoló és a csapat sporttörténetének kiváló ismerője, hanem Árkos néhai jeles tehetségeinek, az ezermester Dahlström Kálmánnak és a hegedűkészítő Duka Jánosnak a követője. Miként elmondta, keze alól került ki a Fradi első fatribünös stadionjának makettje, ezt követte a 30 000 férőhelyes Albert Flórián Stadioné, és tavaly augusztusban adta át Ferencvárosban a Groupama Aréna kicsinyített mását. Az árkosi templomvár makettje egy különlegesség, a templomvár észak-nyugati bástyájába tervezett állandó kiállításon lesz majd újra látható.
 
Én is mennék, mennék, Énekelni mennék
Ady Endre sorait idézte Márk Attila énekvezér az árkosi Régeni Áron Dalárda – többszöri megszakítás utáni – újraalakulásának tizedik évfordulója alkalmával. „Ne hagyjuk kiapadni népünk ajkán a szép zengő dalt, amelyben oly sokszor talált vigaszt és felemeltetést e sokszor megpróbált nép!” – mondta a dalárda névadója, Régeni Áron 1946-ban. 2008. november 22-én tizenhat taggal sikerült újraalakítani a dalárdát.
 
A vártemplom makettje és a készítő, Kiss Ernő
 
– A tíz év alatt örvendtünk egymásnak, tanultunk és énekeltünk, és ott voltunk az egyházközség majdnem minden eseményén, ünnepélyesebbé tettük az alkalmat. Kodály mondta, hogy „mechanizálódó korunk olyan úton halad, amelynek végén az ember géppé válik. Ettől az ének szelleme védi meg.” Hiszem, hogy az eltelt tíz év egy lépcsőt jelent az árkosi éneklés történetében. Négy év múlva a bejegyzett árkosi dalárda 100. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Szeretettel hívjuk új zászlónk alá minden dalos kedvű falustársunkat ezután is.
A lélekszámában ez alkalommal megnövekedett dalárda műsorát követően bemutatták új hímzett zászlóját, Nagy Irén helybeli díszítőművész ajándékát. A zászlót a dalárda saját címere és a Magasztallak, Uram, teljes szívemből (Zsoltár 138/1.) szöveg olvasható. Virággal és műsorával köszöntötte a jubiláló együttest a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda Karácsony Gabriella vezényletével.
A vasárnapi ünnepség része volt Az árkosi unitárius egyházközség építéstörténete – egyháztörténete című helyi kiállítás is, amely nagyított színes fényképek és rövid kísérőszövegek segítségével vezeti végig az érdeklődőt több évszázadon a legrégibb időktől napjainkig. A hitelesen dokumentált anyagot Ferenczi Z. Sámuel műemlékvédelmi szakmérnök-építészmérnök és Márk Attila, az egyházközség énekvezére állította össze. A Végh Béniám Kultúrotthon kistermében látható, végleges helye ennek is az északnyugati bástya lesz.
 
Hívó szó
Az emlékműállító hálaadó ünnepi istentiszteleten Török István olthévízi lelkész, a Háromszék Felsőfehéri Egyházkör esperese imádkozott, szószéki beszédet mondott Bíró Attila, az egyházközség lelkésze. Ótestamentumi történetet (1Kir 19, 11–13) magyarázva vezette a hallgatóságot a mába, átadva az ige üzenetét a mai ember számára.
– Ide, erre a hegyre, e falak közé hozta magával a túlélés ösztönét az itteni ember, amikor bemenekült a tatárok haragja elől – mondta. – Ide vonszolta magával az élni akarást, a megmaradást, fáradságos munkájának kudarcait és örömeit. Ide, erre a hegyre, e falak közé sietett boldogan, magához ölelt újszülött gyermekével. Ide vonult be zsenge ifjúságával a hajadon, katonás büszkeséggel az ifjú, hogy az egy Istenről vallott hitéről bizonyságot tegyen. Itt köttetett a frigy szíve választottjával, s majd innen kísérte gyásszal utolsó útjára. Sok száz esztendőn át nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, tördelte a sziklákat, földrengés rázta meg a falakat, miként az igében is történt, tűz emésztette az otthonokat, de az embert, amikor ide jött, mégis halk és szelíd hang szólította meg. E mai vasárnap ünnepi. Amikor kicsit összeölelkezünk a múlttal, amikor kicsit megfürdetjük magunkat a jelen örömében, talán beleringatjuk hitünket, reménységünket a jövendő hullámaiba. Tisztelettel, alázattal gondolunk hitelődeinkre. Megemlékezünk egyházalapító, mártír püspökünkre, aki egy nagy és erős szél szaggatta, viharos évszázadban kereste-kutatta az isteni igazságot, a végtelen bölcsességnek egy parányi szeletét, amelyet a véges emberi értelem még képes befogadni s megérteni. Amikor a menny és a föld remegett, amikor a máglya tüze pusztított, ő a szellem szabadságát, a hit isteni ajándékát prédikálta templomok falába, az emberek lelkébe.
De ne csapjuk be magunkat, és őszintén ismerjük be, hogy szükségünk van a vasárnapra, az ünnepnapra, a templomi csendre.
Mert a nagy és erős szél szaggatta köznapiságban, dübörgő, földet rengető gondjainkban nem vagyunk képesek meghallani a halk és szelíd isteni hangot. Ahhoz csendre van szükség, ünnepi lelkületre, olykor ilyen szép közösségre, énekre, ilyen megszentelt helyre.
Az emlékünnepségen tiszteletét tette Boros János, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, Demeter Zoltán, az egyházkör felügyelő gondnoka és Máthé Árpád, Árkos község polgármestere.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 357
szavazógép
2018-11-21: Közélet - Nagy D. István:

A városatyák miatt bukhat az átvétel (Sepsiszentgyörgyi városi stadion)

Váratlanul bukott el tegnap a sepsiszentgyörgyi közgyűlés rendkívüli ülésén a városi stadion önkormányzati tulajdonba kerüléséhez szükséges határozattervezet. A jóváhagyásához kétharmados többségre lett volna szükség, de a román pártok tartózkodó, illetve ellenvoksa, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt önkormányzati képviselőinek a szavazástól való távolmaradása miatt nem sikerült elfogadnia a testületnek. Mindez bő félórás, személyeskedésekkel bőven tűzdelt vitához vezetett.
2018-11-21: Világfigyelő - :

Napirenden az erdélyi magyar sérelmek is (Az emberi jogok hete az Európai Parlamentben)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából az Európai Parlament az emberi jogok hetének nyilvánította ezt a munkahetét. Tegnap az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága parlamentközi bizottsági ülést tartott Brüsszelben, melyre az uniós tagállamok parlamenti képviseletét is meghívta. Az emberi jogok és az Európai Unió, valamint a tagállamok külügyi szolgálata címet viselő rendkívüli ülés három panelben foglalkozott az emberi jogok ügyével, különösképpen ezek gazdasági, munkajogi vetületeivel.