A legfelsőbb bíróság és két ellenzéki párt – a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség is alkotmányossági kifogást emelt tegnap a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvény ellen.
Az ellenzéki beadvány kezdeményezői szerint a törvénytervezetet rendes törvényként tárgyalták, holott olyan előírásokat tartalmaz, amelyek sarkalatos törvénnyé teszik, így ekként kellett volna szavazni róla. Ezen kívül a törvény ellentmond a jogegyenlőség alkotmányos elvének, valamint az államhatalmak szétválasztására és egyensúlyára vonatkozó alapelvnek is. Ugyanakkor az az előírás, hogy a parlamentnek joga van konkrét esetekben megszabni, mely (esetenként más államhatalmi ágakhoz tartozó) dokumentumok titkossága oldható fel, aláássa a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a Román Hírszerző Szolgálat, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség hatáskörét – írják. A két párt politikusai úgy látják, hogy a jogszabály egyes részei zavarosak és félreértelmezhetők, ezért kérik, hogy az alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvénybe ütközőnek a törvényt.
A képviselőház plénuma múlt héten fogadta el a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak a korrupció, a sikkasztás és a pénzmosás visszaszorításáról szóló határozatára vonatkozik, amely a Román Hírszerző Szolgálattal való protokollumok megkötéséről rendelkezik. Az alsóház jogi bizottsága által elfogadott egyik módosító javaslat értelmében a törvény hatályba lépésétől feloldják az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyészség között létrejött minden együttműködési megállapodás és egyezmény titkosságát. A már megszavazott tervezet szerint ugyanakkor azok, akik úgy ítélik meg, hogy e dokumentumok hatására sérültek a jogaik, a törvény életbe lépésétől számított három éven belül jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz.
A törvény előírja azt is, hogy azokban az ügyekben, amelyekben már jogerős ítélet született, és a bizonyítékokat az említett dokumentumok alapján, különleges technikai eszközök használatával gyűjtötték, perújrafelvétel kérhető az ügyet első fokon tárgyaló bíróságtól.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék éppen ezeket az előírásokat kifogásolja: folyamodványa szerint nem teljesítik az alkotmánybíróság azon határozatát, amely szerint egy törvény szövegének világosnak, egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie. Beadványukban egyebek mellett a különleges technikai eszközök szóösszetételt említik, amelyet nem használ a büntetőeljárási törvénykönyv, és amely nincs megmagyarázva a titkosítást feloldó jogszabályban sem, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mit kell érteni ez alatt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
