Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

2018. november 22., csütörtök, História
Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája négy,  dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában.
  • Kós Károly. Fotó: MTI
    Kós Károly. Fotó: MTI
A Kós Károly-centenárium rendezvényeinek betiltása
A hatóságok a Kós Károly-centenáriumra tervezett erdélyi rendezvényeket sorra betiltják. Ekként vették ki a Kós-megemlékezést a Kolozsvári Esték rendezvénysorozatából. Ugyanerre a sorsra jutott a kolozsvári Népi Egyetem tervezett előadása is. A Dolgozó Nő kolozsvári magazin már nyomdába került Kós-anyagát a cenzúra utasítására megsemmisítették. A Korunk nemzetközi tekintélynek örvendő lap anyagának szerkesztését pedig, további intézkedésig,  felfüggesztették. Mint ahogy egy bukaresti kultúrpropagandista bizalmas „magyar” körben felvilágosításképpen megjegyezte, mindennek magyarázata „Kós Károly jobboldali voltában keresendő”. Ugyanebből a forrásból szivárgott ki, hogy épp most folyik a pártvezetés és az állambiztonság (Securitate) számára Kós Károly 1940 című írásának a román nyelvre fordítása, „mely hozzá fogja majd segíteni a pártvezetést, hogy új alapokra helyezze az erdélyi magyarsággal kapcsolatos hivatalos magatartás eddigi módszereit”. Ugyanez vonatkozik Mikó Imre 1940–1944 között mondott parlamenti beszédeire is. (1983/21. sz. jelentés, 1983. november 22.)
 
Feltehetően a Securitate ügynökei törtek be egy erdélyi magyar folyóirat szerkesztőségébe
1984. októberének végén a rendőrhatóságok által nem azonosított tettesek betörtek a marosvásárhelyi Új Élet hetilap szerkesztőségébe. A „betörők” mindent átkutattak, de csak egy, előzőleg a folyóirat szerkesztőségéhez eljuttatott memorandum szövegére, méginkább az aláírók névsorára voltak kíváncsiak. Ezt támasztja alá az is, hogy a betörés során a szerkesztőségből a szóban forgó tiltakozó memorandum kivételével semmi sem tűnt el. A dokumentum aláírói a magyarság és Románia többi nemzetisége elleni szaporodó támadások miatt tiltakoztak és követelték, hogy a terror ellenére a szerkesztőség nyíltan utasítsa vissza Bukarestnek a nemzetiszocializmus szellemében fogant politikai, irodalmi és ideológiai uszításait. (1984/61. sz. jelentés, 1984. november 22.)
 
A brassói könyvtárakból eltávolítják a magyar nyelvű könyveket. Az evangélikus egyházközség irattárát Bukarestbe szállították
Brassóban a városi, vállalati és iskolai könyvtárakból eltávolítják a magyar nyelvű könyveket. Az új keletű rendelkezés értelmében a könyvtárak egyelőre megtarthatják a magyar nyelvű szakkönyveket, de a szépirodalmi és társadalomtudományi köteteket át kell adniuk a vidék papírgyárainak bezúzásra. Beszámolók említik, hogy a könyvtárak és iskolák előtt az utcán néhol napokig állnak gúlában a magyar könyvek, várva a zúzdákból értük küldött teherautókat. Ugyanakkor a brassói evangélikus egyházközség értesítette hírügynökségünket, hogy az egyházközség irattárát – melyben a helybeli németség több évszázados anyakönyvi és történeti dokumentumait őrizték – elszállították Bukarestbe. (1986/80. sz. jelentés, 1986. november 23.)
 
750 középiskolás megtagadta az iskolai kitelepítést
Az idén ősszel Hargita megyében 750, a középiskola III. osztályát kezdő diák megtagadta a Kárpátokon túli, óromániai líceumokba való kihelyezést. Mint azt korábban már jelentettük, a Ceaușescu rezsim az 1988–1989-es tanév kezdetén minden eddiginél átfogóbb magyarellenes tanügyi programot indított el. E program első évében – tehát 1988-ban – a magyar nemzetiségű ipari és mezőgazdasági középiskolások 50 százalékát (az összes magyar nemzetiségű középiskolás 10 százalékát) Kárpátokon túli román líceumokba kívánják telepíteni. Ugyanakkor a magyar diákok helyére Moldvából és Dél-Romániából terveznek román nemzetiségű diákokat hozni. A terv és annak kivitelezése – melynek méltatlanul kevés figyelmet szentelt mind a magyarországi, mind pedig a nemzetközi sajtó – igen nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok körében.
A diákáttelepítési akció Hargita megyében a következőképpen alakult: A program értelmében innen 1200 magyar diákot terveztek óromániai településekre kényszeríteni. Szeptemberben azonban csak 500 diák engedett a kényszernek. Közülük időközben – a fenyegetések ellenére – ötvenen visszaköltöztek, így 750 diák maradt otthon, akik viszont – a rendelkezések értelmében, mintegy büntetésül – nem tanulhatnak tovább, és nem is dolgozhatnak. Ugyanakkor a magyar diákok helyébe hozott románok sem érkeztek meg teljes számban, a megyében így 400 betöltetlen líceumi férőhely van, de ezekre a helyekre az otthon lévő 750 magyar közül senki sem iratkozhat be. A középiskolások helyzete a többi magyarlakta megyében is hasonló. Az elmúlt hónapokban a kilátástalan helyzet több érintett középiskolást késztetett az ország illegális elhagyására. (1988/72. sz. jelentés, 1988. november 23.)
Szerkesztette: Szekeres Attila
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 336
szavazógép
2018-11-22: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

November 11–12. Honvédelmi Bizottmányi és népgyűlés Sepsiszentgyörgyön, amelynek során az önvédelemmel kapcsolatos alapvető kérdéseket tárgyalták, kimondták feltételesen az önvédelmet, és megtették az erre vonatkozó intézkedéseket.
2018-11-22: Máról holnapra - Nagy D. István:

Elszúrt közös ügyeink

Szomorú leírni, de teljesen mindegy, hogy hatalmi-nyertesi arrogancia, bükkfafejűség, netán rosszindulat vagy csak egyszerű politikai – sajnos, ez alkalommal igen kisstílű – harc vezetett a sepsiszentgyörgyi városi közgyűlés keddi rendkívüli ülésén a stadion tulajdonátruházása kapcsán lezajlottakhoz. Az viszont biztos, hogy e vehemens és egyben lehangoló csetepaténak minden magyarázaton, vádaskodáson és bűnbakkeresésen túl nyertese nem lehet.