Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Erdővidéki közművelődési napokA magyar kultúra jeles személyiségeiről

2018. november 24., szombat, Közélet

A magyar kultúra két jeles személyiségét, Bartók Béla zeneszerzőt és Keöpeczi Sebestyén József címerművészt állították a szerdai nap középpontjába az Erdővidéki Közművelődési Napok szervezői.

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

Baróton az Erdővidék Múzeumában nyitották meg a Mikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába című kiállítást. A Bartók Béla (1881–1945) születésének 135. évfordulója alkalmából készíttetett, kilenc nyelven elérhető és eddig mintegy 130 helyen bemutatott kiállítást Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének igazgatója nyitotta meg.

Az MTA Bartók Archívumának szakmai közreműködésével készült anyag a zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató életébe és világába tizenkét jól szerkesztett, információval és képanyaggal bőven ellátott tabló által nyerhettünk betekintést. Rajtuk keresztül megismerhetők Bartók szellemi örökségének részletei: népzenekutatói munkája, a zeneszerzést megújító tevékenysége, életpályájának különböző oldalai, magánélete, és kiviláglik emberi nagysága, a nehéz időkben tanúsított meg nem alkuvó jelleme is.

Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjának A címerművész – 140 éve született Keöpeczi Sebestyén József című vetített képes előadására a lehető legjobb helyen került sor: Köpecen, ahol 1919-től 1940-ig élt, és abban a református templomban, ahol számos munkája megtekinthető.

Mintegy hatvan köpeci és Erdővidék más településéről érkező tartotta fontosnak, hogy az érdekesnek ígérkező előadást meghallgassa. Valószínűleg nem is csalatkoztak: Szekeres Attila István részletekbe menően számolt be a falu egyik legismertebb személyiségének életútjáról.

 

 

Kiderült, hol tanult, mit dolgozott Kolozsváron, mikortól használhatta hivatalosan az országos levéltár megbízott címerfestője titulust, miként rajzolta meg a Magyar Királyság 1915-ös középcímerét és pecsétrajzát, mennyit harcolt a Székely Hadosztály tisztjeként, majd arról is szólt az előadó, hogy miért is került vissza fiatalemberként ősei földjére (Széken született, ahol édesapja vezértanító volt). Érdekes volt megtudni, ki javasolta Ferdinánd királynak, hogy az erdővidéki kényszerlakhelyén lakó művészt kérjék fel az 1920 után bővülő ország új címerének elkészítésére, miként rajzolta meg három változatban – nagy-, közép- és kiscímer – a Román Királyság címerét, mikor fogadta el a szenátus és a képviselőház, s mikortól vált az hivatalossá.

Szekeres Attila István bőven és színesen fogalmazva ismertette Keöpeczi Sebestyén József Márton Áron gyulafehérvári püspöknek készített címerét, szólt az általa tervezett és kivitelezett emléktáblákról, dalárdazászlókról, könyvjegyekről is. A heraldikus úgy értékelte: Keöpeczi Sebestyén József kimagaslót alkotott címertudományban, címerfestményei, heraldikai rajzai pedig művészi kivitelűek, így méltán tekintjük a legnagyobb magyar címerművésznek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 292
szavazógép
2018-11-24: Kármentő - László Zsuzsa:

Csend...

Az idegeimre megy ez a nő. Egy órája csárog, heherészik, röhécsel, kérdez, és amikor csak hümmögök, vagy még azt se, válaszol helyettem. Nem fárad.
2018-11-24: Közélet - Váry O. Péter:

Kiállítás a kalákáról

Háromszéken minden bizonnyal ismert a kalákában újjáépített népi fürdők – ahogy errefelé mondják: feredők – története – erről nyílott kis kiállítás tegnap délután a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban.