Hadiállapot UkrajnábanSúlyosbodhat a konfliktus a Donyec-medencében

2018. november 28., szerda, Világfigyelő
A hadiállapot bevezetése Ukrajna több régiójában magában hordozza annak kockázatát, hogy eszkalálódni fog a konfliktus a délnyugati válságzónában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap újságíróknak. Ukrajnában a Kercsi-szoros közelében történt orosz–ukrán katonai incidens nyomán vezettek be hadiállapotot, amely ott a rendkívüli állapot egyik formája. A három ukrán hadihajó vasárnapi, Oroszország általi lefoglalásáért és a 24 főnyi személyzet őrizetbe vételéért a két fél egymást tette felelőssé. Az ukrán parlament által hétfő este megszavazott hadiállapot ma 14 órakor lép életbe.
Az elfogott ukrán állampolgárokat – akik közül ketten orosz közlés szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjei – Kercsből a Krím székvárosába, Szimferopolba szállították át, ahol megkezdődött a bírósági tárgyalásuk tiltott határátlépés címén, amely miatt hatévi szabadságvesztés is kiszabható. A törvényszék tegnap elrendelte két ukrán vádlott két hónapos előzetes letartóztatását.
Peszkov a hadiállapot bevezetését a jövő márciusban tartandó ukrán elnökválasztással hozta összefüggésbe, és arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés miatt megnövekedhet a feszültség a Donyec-medencében. A szóvivő közölte, hogy a kercsi incidens miatt nem volt szükség közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyin orosz és Petro Poro­senko ukrán elnök között, mert a határőrizet „pacifikálta” a határsértőket.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt prognosztizálta, hogy a hadiállapot bevezetése komoly problémákat okoz majd Ukrajna gazdaságának, valamint a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatoknak egyaránt. Úgy vélekedett, hogy az intézkedés alkalmat ad a hatalomban lévő vezetésnek némi izomfitogtatásra és a lakossági támogatottság megerősítésére.
Az orosz kormányfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a hadiállapot bevezetése nyomán törölhetik majd a jövő márciusban esedékes elnökválasztást Ukrajnában.
Rámutatott: Ukrajna három korábbi elnöke – Kravcsuk, Kucsma és Juscsenko – is felvetette azt a kérdést, hogy miért nem korábban hozták meg ezt az intézkedést, akkor, amikor Ukrajna többször is a jelenleginél sokkal súlyosabb helyzetben volt. Medvegyev hangot adott gyanújának, hogy a lépés mögött választási technikai megfontolás áll. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Porosenkónak a jelenlegi helyzetben nincs esélye az újraválasztásra, de még arra sem, hogy bekerüljön a második fordulóba. Emlékeztetett rá: ukrán politikai elemzők már egy évvel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy az elnök hadiállapotot vezethet be, és a kercsi „provokáció” minden bizonnyal ezt a célt szolgálta.
Szergej Lipovoj vezérőrnagy, az Oroszország Tisztjei elnevezésű szervezet elnökének értékelése szerint a hadiállapot ukrajnai bevezetése nem jelent fenyegetést az orosz határ és a Krím számára, mert szerinte az ukrán hadseregnek nincs támadópotenciálja, a flotta kritikus állapota meghaladta azt a pontot, ahonnan még vissza lehetne térni, a kijevi vezetés pedig nem készül öngyilkosságra. A tábornok szerint Ukrajna, amely nem tagja a szövetségnek, a NATO-támogatásra nem, legfeljebb nyugati partnerei együttérző nyilatkozataira számíthat. Ő is azt hangoztatta, hogy a hadiállapotot kizárólag belpolitikai megfontolások alapján vezették be, a lépést nem valós katonai fenyegetés váltotta ki.
 
Merkel telefonon beszélt Putyinnal
Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki azt mondta neki: nagy aggodalommal tölti el, hogy Ukrajna hadiállapotot vezetett be. Putyin arra kérte a kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a meggondolatlan lépésektől – adta hírül tegnap a Kreml közleményben. Putyin elítélte Ukrajna provokatív akcióit, és azt, hogy hadihajói súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit. Kifejezte reményét, hogy Németország latba veti befolyását Ukrajnánál a Kercsi-szorossal kapcsolatban kialakult helyzetben annak érdekében, hogy vissza­tartsa a meggondolatlan lépésektől. Az orosz vezető szerint az újabb konfliktushelyzet létrehozása és az ezzel járó kockázatok miatt a felelősség egyedül az ukrán vezetést terheli. Putyin úgy vélekedett, hogy az incidens nyilvánvalóan összefüggésben áll az ukrán elnökválasztási kampánnyal. Kijelentette, hogy az orosz határőrség kész további felvilágosítással szolgálni a Kercsi-szorosban történtekkel kapcsolatban.
A washingtoni orosz nagykövetség közleményben szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy „fékezze meg végre védenceit”, és szolidaritását fejezte ki az Ukrajnában működő orosz külképviseletek személyzetével, amelyeknek „rendszeresen szembesülniük kell az agresszió megnyilvánulásaival”.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt igazgatója azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök és támogatói politikai játszmájukban cserekártyaként használták fel a Kercsi-szoroshoz küldött hadihajók tengerészeit, és készek bármilyen bűncselekményre annak érdekében, hogy megnöveljék hatalmon maradásuk esélyét. Patrusev szerint ez az esély a jelenlegi körülmények között csekély.
Orosz sajtóbeszámolók kiemelték, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter a kijevi parlamentben hétfő este a hadiállapot bevezetésének kulcscéljaként „a megszállt területek” – vagyis a Krím és a Donyec-medence – „felszabadítását” nevezte meg. Az orosz média felfigyelt arra is, hogy három volt ukrán elnök – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko – közös közleményben foglalt állást a hadiállapot bevezetése ellen, amelynek keretében, mint arra  rámutattak, korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megjelenik a káosz kockázata az államban.
 
Katonák a közigazgatásban
A hadiállapot bevezetésének első lépése Ukrajnában az, hogy az érintett megyék közigazgatásának irányítását vegyes összetételű, katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztráció veszi át – írta tegnap az UNIAN ukrán hírügynökség, összefoglalva azokat a változásokat, amelyek az ukrán állampolgárok életét érintik a rendkívüli állapot e formájának életbeléptetése után.
Az ukrán parlament hétfő este hagyta jóvá Petro Porosenko elnök rendeletét, amely szerint a Kercsi-szorosnál vasárnap történt ukrán–orosz tengeri incidens nyomán az ország tíz, Oroszországtól leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében mától december 26-áig hadiállapotot, azaz az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapotnak egy formáját vezetik be, amely nem jelent tényleges háborús állapotot. A tíz megyéből kettőben, a fegyveres konfliktus sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében már jó ideje de facto hadiállapot van, hiszen ott már most is vegyes összetételű, azaz katonai és polgári tisztségviselőkből álló adminisztrációk működnek a Kijev által ellenőrzött megyerészekben.
A katonai adminisztráció vezetőjét az államfő nevezi ki a vezérkari főnök javaslata alapján. A közigazgatás katonai tisztségviselőinek hatásköre nagyjából megegyezik a rendőrökével, feladatuk a közrend biztosítása. Amennyiben a régióban aktív harci cselekmények kezdődnek, a vezetést teljes mértékben átveszi a katonai parancsnokság és a katonai adminisztráció.
Hadiállapot idején az állampolgárok jogai korlátozhatók, igaz, Poro­senko azt ígérte, hogy ilyen intézkedéseket csakis akkor hoznak, ha orosz katonai erők hajtanának végre beavatkozást ukrán területen.
A munkaképes lakosságot kötelezhetik arra, hogy részt vegyen a védelem erősítésében, például árokásásban. Kisajátíthatják személygépkocsiját, engedéllyel birtokolt lőfegyverét a fegyveres erők használatára, vagy katonákat költöztethetnek a lakásába. Bevezethetnek kijárási tilalmat, korlátozhatják egyes településeken a ki- és beutazást, megtilthatják külföldieknek a beutazást, illetve ellenőrizhetik az utazók iratait, átkutathatják járműveiket, csomagjaikat. Betilthatják a gyülekezést, azaz a demonstrációkat, tüntetéseket, kampánygyűléseket és mindenféle tömeges rendezvényt. A hadköteles korú lakosok csak katonai engedéllyel hagyhatják el a lakhelyüket. Veszély esetén evakuálják a lakosságot.
Vannak viszont olyan alkotmányos jogok, amelyek hadiállapot esetén sem korlátozhatók. Ilyen az élethez, a lakhatáshoz való jog, a törvény előtti egyenlőség, de az is, hogy senki sem fosztható meg akarata ellenére állampolgárságától.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 371
szavazógép
2018-11-28: Világfigyelő - :

Magyarország kiemelten figyel Kárpátaljára (Kercsi incidens)

Magyarország teljes mértékben kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, ez mindig része volt a magyar külpolitikának, és marad a jövőben is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten. Mint fogalmazott, folyamatosan egyeztetnek a kárpátaljai magyarok vezetőivel.
2018-11-29: Sport - Tibodi Ferenc:

Harcoltak, de mégis hengerelt a Jenyiszej (Női kosárlabda, Európa-Kupa)

A megyeszékhelyi Sepsi-SIC együttese mindössze egy remek negyedet tudott összehozni a WBC Jenyiszej vendégeként, és így 83–63-ra kikapott a női kosárlabda Európa-kupa 4. fordulójának nyitómérkőzésén. A szerdai találkozó mellett csapatunk „elvesztette” Jovana Pašićot is, aki a második negyedben sérült meg, miután az egyik orosz játékos ráesett a vállára. Ezzel a vereséggel a zöld-fehérek továbbra is a D-csoport harmadik helyét foglalják el, s továbbjutási reményeik életben tartásáért mindenképp meg kell nyerniük a követkő két meccsüket. A kvartett török párharcát az Orman Genclik hazai környezetben 62–58-ra nyerte meg a Mersin BSB csapatával szemben.