A tavaly szeptember 25-én kinyilvánított vételi szándék története meglehetősen bő. A közel egy év alatt nyilvánosan, de a kulisszák mögött még inkább folyt az üzengetés, egyezkedés, fenyegetés, az Európai Bizottság szerepe pedig minden bizonnyal számottevő volt a felvásárlási csata kimenetelében. Ez utóbbi ugyanis azt írta június 16-ai állásfoglalásában, hogy ha az OMV felvásárolná a Molt, Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában korlátozottá válna a verseny a benzin, a dízelolaj, a fűtőolaj és a kerozin piacán, ami dráguláshoz vezetne. A dokumentumban foglaltak felvetették annak lehetőségét, hogy az OMV-nek adott esetben el kellene adnia a schwechati, illetve az egyesülés révén a tulajdonába kerülő százhalombattai és pozsonyi finomító valamelyikét, hogy az üzletet Brüsszel jóváhagyja. Az Erste Befektetési Zrt. elemzése megállapítja, hogy a Mol és az OMV közötti harc véget ért, és lehetséges, hogy a Mol a közeljövőben megveszi az OMV-nél levő részvényeinek legalább 10 százalékát.

A Mol tehát annak ellenére megmenekülni látszik a felvásárlástól, hogy a védelmére — szinte a teljes magyar politikai paletta támogatásával — megalkotott lex Mol több pontjában is ellentétes lehet az EU szabadpiaci irányelveivel és jogszabályaival. (Ez ügyben az OMV eljárást kezdeményezett a magyar állam ellen Brüsszelben.) Az Országgyűlés által tavaly nyáron elfogadott törvény mellett a Mol igazgatósága sajátrészvény-vásárlásokkal, papírjainak baráti cégeknél való ,,parkoltatásával" is igyekezett megnehezíteni a Mol-részesedését júniusban 20 százalék fölé növelő OMV dolgát, valamint bruttó 85 milliárd forintra rúgó rekordosztalékkal próbált hatni a kisrészvényesekre. Az OMV több, együttesen közel egymilliárd eurós ügylet keretében duplázta meg részesedését a magyar olajcégben. A csomag megszerzése során, illetve a nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó szándék bejelentése miatt a magyar tőkepiaci felügyelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 25 millió forint bírságot szabott ki az OMV-re piacbefolyásolás miatt.

A két cégvezetőség között egyébként rendkívül rossz a viszony. Az OMV júliusban a Mol Nyrt. 2008. április 23-án megtartott közgyűlése valamennyi határozatának hatályon kívül helyezéséért, majd kisvártatva a Mol egy bécsi bíróságon az OMV-t rossz hír keltése és rágalmazás miatt perelte be. A Financial Times néhány héttel ezelőtti elemzésében rámutat: az évek óta dúló felvásárlási harc során a Molnak sikerült ,,összetákolnia" egy szövetségesi hálózatot, tőketársításra lépve a cseh CEZ-zel és az ománi OOC-val, részvénycserét a horvát INA-val, míg az OMV kivárásra játszott. A londoni gazdasági napilap szerint a két stratégia közül egyértelműen a Molé bizonyult jobbnak.

Az osztrák állami vagyonkezelő (ÖIAG) közleményben tudatta, hogy támogatja az OMV döntését, és továbbra is teljes bizalommal van az OMV vezetése és stratégiája iránt. Az ÖIAG 31,5 százalékot birtokol az OMV-ben.

A Mol tudomásul veszi az OMV döntését, miszerint eláll a Mollal kapcsolatos hipotetikus felvásárlási szándékától — közölte a magyar olajtársaság. A Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható közlemény szerint ez elismerése annak, a Mol részéről már több mint egy éve folyamatosan hangoztatott véleménynek, hogy az OMV minden racionális alapot nélkülöző terve a két gazdasági egység összevonására nagyon komoly versenyjogi aggályokat vet fel, természeténél fogva értékromboló, és mindenfajta gazdasági és stratégiai ésszerűséget nélkülöz. Hernádi Zsolt a Mol védekezési stratégiája helyességének beigazolódását látja az OMV döntésében. A magyar cég elnök-vezérigazgatója kijelentette: egyértelműen bebizonyosodott, hogy ,,megfelelően védekeztünk, és sikerült megóvnunk részvényeseink érdekeit".

Az OMV egyébként továbbra is téma marad Magyarországon, elvégre a Molban birtokolt 20,2 százalékos tulajdonrészével nagy részvényesnek számít. Hernádi Zsolt ezzel kapcsolatban közölte, hogy a Mol nem foglalkozik az OMV részéről indított indokolatlan és mértéktelen támadásokkal, sem pedig az ,,átvételi harcban aratott sikerünkkel". Bízom benne, hogy a 20 százalékos OMV-részesedést illetően sikerül majd olyan megoldást találnunk, amely mindkét fél megelégedésére szolgál — mondta anélkül, hogy részleteket elárult volna.

A Mol 179,7 milliárd forint nettó eredményt ért el az első fél évben, ami 108 százalékkal több az egy évvel korábbi 86,4 milliárd forintnál — közölte a társaság kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A gyorsjelentés szerint a Mol az első fél évben 1706,6 milliárd forint bevételt ért el, ami 52 százalékkal haladja meg a tavalyi 1122,4 milliárdot. A Mol a nettó eredmény növekedését elsősorban a jelentős árfolyamnyereséggel magyarázza. (MTI, Origo, Fer-)