A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök tegnap Bukarestben a parlament díszülésén, amelyet a nagy egyesülés centenáriuma alkalmából tartottak, és amely – ezúttal nem a magyar kérdés, hanem a szociálliberális kormánytöbbség és az államfő, illetve ellenzék egymásnak címzett csípős megjegyzései miatt – meglehetősen feszült légkörben zajlott le.
A miniszterelnök maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együtt lakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőktől. „Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben” – emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a miniszterelnök. Dăncilă szerint a ma is érvényes elv arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.
A kormányfő úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak. „Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt” – szögezte le Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán, Maros megyei szenátor beszédében azt hangoztatta, hogy párbeszédre, közös jövőképre, a többség és a kisebbség viszonyának rendezésére van szükség Romániában.
Kijelentette: az elmúlt száz évben nem valósult meg a gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt országmodell, továbbra sincs teljes egyenlőség a nemzetiségek között, ezért a romániai magyarok nem szemlélhetik ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek.
„Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon, és ennek része kell legyen a többség és a kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is” – mutatott rá az RMDSZ politikusa.
Klaus Iohannis államfő ünnepi beszédében azzal vádolta a kormánytöbbséget, hogy eltávolodik a száz éve Gyulafehérváron kijelölt európai szellemiségtől, és felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek csak ártanak a román állampolgároknak, és az európai követelményeknek sem felelnek meg. Liviu Dragnea szociáldemokrata házelnök egységre, „a román–román háború” lezárására szólított fel, majd azon ellenzékieket támadta, akik Románia ellen szavaztak az Európai Parlamentben. Azzal mindkét oldal egyetértett, hogy a nemzeti ügyekben olyan összefogásra lenne szükség, mint száz évvel ezelőtt, de a megosztottság okát mindkét fél a másik táborban kereste.
