A Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek helyzetével ismerkedett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) meghívására érkezett Erdélybe háromnapos látogatásra.
Az ENSZ-diplomata kedd este Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, tegnap reggel találkozott az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a felbecsülhetetlen értékű Batthyáneum ügyét emelte ki. Mint ismeretes, a román állam elutasítja az ingatlan, valamint az értékes gyűjtemény visszaszolgáltatását, és a kedvező strasbourgi bírósági döntés ellenére sem sikerült előrelépni ezen a téren.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem tartja be a saját törvényeit a visszaszolgáltatások esetében, és ami még rosszabb, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét használva próbálják visszafordítani a folyamatot. Konkrét példaként a tíz éve visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének esetét emelte ki, amely nemrég végérvényes bírósági döntéssel visszakerült az állam tulajdonába. „Örülünk, hogy lehetőségünk van találkozni valakivel, aki meghallgat bennünket, kíváncsi a problémákra, hiszen lassan tíz éve, hogy a magyar egyházaknak nincs lehetőségük párbeszédet folytatni a román kormánnyal” – fogalmazott.
Veress Emőd egyházi jogász számadatokkal vázolta a helyzetet: a több mint 800 restitúciós kérésnek körülbelül felében született – kedvező vagy kedvezőtlen – döntés, azonban 2010-ben teljesen leállt a folyamat, és azóta a kérések 95 százalékát visszautasítják.
A zilahi Wesselényi-kollégium ügyében is évtizedek óta várnak a román állam kedvezőbb hozzáállására – mutatott rá a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képviselője, Antal János.
Bálint-Benczédi József, az unitárius egyház püspöke és Gyerő Dávid főjegyző az elkobzott egyházi archívumok rendezetlen ügyére hívta fel a figyelmet. A restitúciós törvény csak az ingatlanokra vonatkozik, ezért az állam ma is csupán a visszaszolgáltatott ingatlanban található archívumokat szolgáltatja vissza, így az 1948-ban teherautókra pakolt és állami archívumokba átszállított iratokat az egyház nem kapta vissza, ezért ezeknek egy részéhez egyáltalán nincs hozzáférése.
Az evangélikus egyházat képviselő Fehér Attila püspökhelyettes arról számolt be a különmegbízottnak: az egyházaknak gyakran óriási erőfeszítésükbe kerül, hogy a jó állapotban elkobzott, majd leromlott állapotban visszakapott ingatlanokat felújítsák, konkrét példaként pedig a lerombolt marosvásárhelyi evangélikus templomot és a lelkészi lakást említette.
A kisebbségi jogok szakértője tegnap a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári épületében szervezett konferencián tartott előadást az ENSZ-nek a kisebbségiek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről. A konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és erdélyi magyar közösségek politikai szervezeteinek képviselői, valamint erdélyi magyar jogvédő szervezetek vezetői tartottak előadásokat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
