Magyar gazdaságélénkítő programKészül a pályázati kiírás

2018. december 11., kedd, Gazdakör
Az utóbbi hetekben, hónapokban az úgynevezett „magyar támogatással” kapcsolatos hírek tartják lázban a székelyföldi gazdatársadalmat. Sokan és sokféle információval rendelkeznek a programmal kapcsolatosan, de konkrétumokról, első kézből kapott információkról eddig még senki nem számolt be. Magyarország kormányának hivatalos álláspontja sem volt ismert ez idáig. Most azonban megtört a jég, az elmúlt pénteken Csíkszeredában a megyeháza Márványtermében Magyarország csíkszeredai konzulátusának főkonzulja, Tóth László, valamint Kozma Mónika, a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány igazgatója tartott tájékoztatót a magyar kormány gazdaságélénkítő programjáról.
  • Kozma Mónika (mikrofonnal) az elképzelések részleteit ismertette
    Kozma Mónika (mikrofonnal) az elképzelések részleteit ismertette
A csíkszeredai megyeházán Hargita megyei politikusok, megyei tisztségviselők és helyi önkormányzatok képviselői, üzletemberek, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászai ismerhették meg a a programmal kapcsolatos információkat. Fontos hangsúlyozni: a Székelyföldet célzó gazdaságélénkítő program kapcsán mindkét előadó terveket, elképzeléseket ismertetett. Mindketten elmondták: konkrétumokról csak a pályázatok kiírásakor lehet beszélni.
Tánczos Barna szenátor felszólalásában figyelmeztetett: az érdeklődők ne hallgassanak magukat mindent tudónak, mindent elintézőnek mondó személyekre. Ígérgetéseknek helye nincs, a pályáztatást egészséges versennyel kell lebonyolítani. Részletekért az alapítványnál kell érdeklődni, azért is, mert a kiírásig még változhatnak a dolgok. Nem szabad felülni kiszivárogtatott híreknek, minden érdekelt várja meg a kiírásokat, s azok alapján vágjon bele a pályázatba – hívta fel a figyelmet.
 
Magyarországnak megvan a gazdasági ereje a támogatáshoz
Tóth László a gazdaságélénkítő program előzményeit elevenítette fel. 2011-ben, a nemzetpolitikai stratégia megalapozása során fogalmazódott meg egy olyan támogatás gondolata, amely a külhoni magyarság gazdasági gyarapodását mozdítaná elő. A program kapcsán az első konkrét lépésekre 2016-ban került sor: a Kárpátalján, Felvidéken, Muravidéken, Horvátországban élő szórványmagyarságnak nyújtottak támogatást. Fontosnak tartották, hogy az eddigi kulturális, oktatási támogatások mellett a külhoni magyarság gazdasági szereplőit is támogassák. Erre Magyarországnak megvan a gazdasági ereje – hangsúlyozta Tóth László.
2017-ben a Maros megyei Mezőségben hirdettek pályázati kiírást. Az érdeklődők 1,5 milliárd forintra pályázhattak, 526 pályázatból 521-et nyilvánítottak nyertesnek: gyakorlatilag minden olyan pályázat, amely szakmai­lag megalapozott volt és formailag is megfelelt a követelményeknek, zöld utat kapott. Ezt követően Kolozs és Beszterce-Naszód megyében indítottak el újabb kiírást, a beérkezett pályázatok jelenleg elbírálás alatt állnak – számolt be az erdélyi előzményekről. A 2019-es évben a magyar kormány ötvenmilliárd forintot fordít a Kárpát-medencében zajló gazdaságélénkítő programokra, ennek több mint fele irányul Erdélybe – jelentette be a főkonzul.
A Pro Economica Alapítvány által lebonyolított program elindítását megelőzően magas szintű tárgyalások folytak a magyar fél és a román kormány között. El kellett fogadtatni, hogy a pályázásnál nem érvényesül semmiféle nemzetiségi megkülönböztetés, román nemzetiségűek is pályázhatnak a támogatásra – emelte ki Tóth László.
 
Két pilléren álló támogatások
Kozma Mónika, az alapítvány igazgatója elmondta, az első mintaprogramot a Maros megyei Mezőségben bonyolították le. Az érdeklődők kis értékű, legtöbb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak, több felhasználási lehetőséggel: földterületek tulajdonjogának rendezésére (telekkönyvezésre), mezőgazdasági gépek, felszerelések és eszközök, állatok vásárlására, valamint kis- és középvállalkozások esetén eszközvásárlásra is.
A telekkönyvezés támogatása sikertelen volt, a hetven pályázóból mind­össze négy tudta telekkönyveztetni az egyéves határidő előtt a területét. Mindez nem írható a támogató rovására, okai a hazai bürokrácia buktatóiban kereshetőek – emelte ki Kozma Mónika.
A mezőségi mintaprogramot követően Kolozs és Beszterce-Naszód megyében kiírt ki pályázatok elbírálás alatt vannak. Ebben a kiírásban már nem szerepelt a telekkönyvezés támogatása.
Szeptemberben született döntés arról, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – is meghirdetik a pályázatot. Végső döntés még nincs, igyekeznek a helyi igényekhez igazítani a kiírásokat. Elképzelés szerint a hetvenmillió euróból gazdálkodó pályázati alapot két részre választják majd szét: az első nagyobb értékű, a második kis értékű támogatásokat tartalmaz. A beszállítók, gazdák, integrátorok megerősítése által Kárpátmedence-szintű értékesítési hálózatnak kellene létrejönnie – ismertette a pályázat céljait Kozma Mónika.
A kis értékű – 15 ezer eurós – pályázatokat jövő év elején hirdetik meg, az erre vonatkozó tervekről nem szólt bővebben az igazgató.
A nagyberuházások támogatásáról viszont több elképzelést is megismerhettek a jelenlévők. Kozma Mónika elmondása szerint a terv az, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőegységek legtöbb 500 ezer euró támogatásra pályázhassanak. Annak érdekében, hogy a felhasználható keretösszeg ne aprózódjon, a legkisebb pályázható támogatás értékét itt 200 ezer euróban szabták meg. A pályázónak a támogatás összegéhez ötvenszázalékos önrésszel kell majd hozzájárulnia. Nagyobb mezőgazdasági egységek, mezőgazdasági feldolgozók, logisztikai, nagykereskedelmi vállalkozások esetében 250 ezer euró a legkisebb pályázható támogatás, a felső határ 7,5 millió euró. Az önrész ebben az esetben is ötven százalék.
 
Önrész készpénzzel vagy hitelből
Kozma Mónika a jelenlévők kérdéseire is válaszolt, így az érdeklődők további információkhoz juthatnak.
Az elképzelés szerint a keretösszeget a nagy és kis értékű pályázatok között egyenlő arányban szeretnék elosztani, ez lenne az igazságos. A támogatás elnyerése után ötéves megfigyelési időszak következik, ez idő alatt a pályázati pénzen vásárolt javakat sem eladni, sem elzálogosítani nem lehet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Székelyföldön igényelhető lesz-e támogatás telekkönyvezésre. Csak a szövetkezetek pályázhatnak, az egyesületek nem. A tervek szerint könnyített pályáztatásra lehet számítani. Nagy pályázatok esetében a benyújtás után az elsődleges szűrőt az iratcsomó ellenőrzése jelenti. Szükség van az adatlapra, üzleti tervre, cégadatokra, árbevételi igazolásra, az önrészről azonban csak nyilatkozni kell. Az iratcsomóval elsősorban azt kell bebizonyítani, hogy az elképzelés megállja a helyét. Pozitív elbírálás után kilencvennapos határidőn belül kell további iratokat benyújtani az önrész meglétéről (készpénz, hitelkeret), a szükséges engedélyekről, s esetenként frissíteni a dokumentumokat.
Szerették volna, ha önrésznek beszámíthatóak lennének ingatlanok is. Jogászok szerint azonban ez nem lehetséges, így a kérdés még vita tárgyát képezi. Az önrész azonban hitelből is biztosítható, akár teljes egészében is. Tánczos Barna szenátor az önrésszel kapcsolatosan elmondta, a pályázóknak sok esetben segíthet majd a Vidékfejlesztési Garancia Alap (FGCR) is.
Fontos részletként hangzott el: a pályázatok nem utólagos elszámolásúak, hanem a szerződéskötést követően előleget lehet lehívni.
A felszólalók sorában Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke elmondta: az egyesület által működtetett falugazdász-hálózat révén kapcsolódhatnak a programba. Sok olyan feladat van, amelyben aktívan részt tudnak venni.
Tóth László főkonzul záróbeszédé­ben hangsúlyozta: az elhatározás megszületett, de hogy mikor jelennek meg a pályázati kiírások, azt még nem lehet tudni.
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen következményekkel jár a Nyugati Szövetség létrehozása?









eredmények
szavazatok száma 406
szavazógép
2018-12-11: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Karácsonyváró a könyvtárban
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár gyermekrészlege karácsonyváró, olvasásnépszerűsítő programot hirdet 8–12 és 13–15 éves olvasóinak Adventi történetek – Várakozz könyvekkel, varázsolj betűkkel! címmel.
2018-12-11: Gazdakör - Bokor Gábor:

A támogatások érdeklik leginkább a gazdákat

Folytatódott az elmúlt héten a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete által szervezett gazdatalálkozók sorozata. Szerda délután Kommandón, csütörtökön Nagyborosnyón találkozhattak a gazdák a falugazdászokkal, akik a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével, Könczei Csabával együtt válaszoltak a felvetett kérdésekre.