Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Törekvő Albis

2018. december 18., kedd, Riport

Írásunk címe lehetne az is, hogy Pázsinton innen, Pázsinton túl, mert a Bodoki-hegység keleti vonulatának festői elődombjait üli meg ez a felső-háromszéki település, és a medence felé meredeken eső faluhely első pihenője a Pázsint. Ha valakit keresünk, az albisi ember így magyarázza: keresse a Pázsinton, azon alul, attól balra, attól jobbra. A Pázsint belső felén áll a falu emlékeket őrző református temploma, kultúrháza, több jeles família kúriája. Az albisi ember, ha nem is görcsösen, de őrzi szokásait, ismeri rokoni kapcsolatait, küzd, hogy megmaradhasson ott, ahol született.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Dilemmák

Kérdésekkel, alvó dilemmákkal küzdenek jelenleg is az albisiak, derült ki azoknak szavaiból, akikkel beszélgettünk. Jobb lett volna megőrizni egykori önállóságunkat, de lehet, hogy könnyebb így élni, apadt lélekszámmal, faluvá zsugorodva Csernáton árnyékában, rábízni sorsunkat a mindenkori községi önkormányzatra. Gyakran ismételgették, hogy Csernáton „nem hal meg értünk”! Mindegy, zártuk le a disputát, erről nem Albis, hanem Bukarest döntött 1968-ban. Hogyan lehetne önálló község az egykori tehetős és gazdag Albis jelenlegi 350 lakosával? Valamikor ezer lélek is élt ebben a faluban!

– Albis soha sem volt elfelejtve – jelentette ki megkeresésünkkor Fábián Sándor megbízott csernátoni polgármester. – Következnek a változások: az új évben önerőből megépítjük a falu ivóvízhálózatát, ezt követi a csatornázás, amit Dálnok szenny­vizével együtt a csernátoni ülepítőre kapcsolnak rá.

Aszfalttal terítjük le majd a falu feltúrt útszakaszait, és befejezzük a megkezdett ravatalozót is.

A régi önálló Albisnak jócskán volt, van erdős területe, átnyúlt a Besenyő-patakig, jobbacska termőfölddel bíró mezősége Márkosfalvával volt határos. Az albisiakat érdekli a múlt is, de a jelennel küszködnek. Legnagyobb kincsük az örökös törekvés: a valamiből valamit megvalósítani! És nem más ez, mint volt az ősök esetében: munkával és kitartással kicsikarni a földből annak áldását. Mert ugyan hol van még egy ekkora falu kerek Háromszéken, ahol a település lakosságából ötven család krumpli- és zöldségtermeléssel foglalkozik, s megtermelt javait maga forgalmazza?! Az élet parancsa alakította, hogy lassacskán összekovácsolódjék ebben a faluban egy törekvése révén példamutató, húzós középréteg, akik irányt mutatnak, s akikről példát lehet venni. Ha alkonyat után halad el valaki a műúton, ne csodálkozzék, ha szántó traktort lát az albisi határban: hosszú ideje lesi az itteni gazda, hogy puhított-e valamennyit a kemény talajon a decemberi gyenge eső, lehetne-e szántani, nem fagyott-e meg a talaj teteje? Mi az ilyen példaadókat kerestük.

 

Megtart az anyaföld

– Isten áldása mellé még törekvő küzdelem is kell annak, akit ma mezőgazdásznak, termelőnek nevezhet az ember felső-háromszéki viszonylatban – mondtuk Csiszér Béla helyi vállalkozónak, három gyerek édesapjának.

 

Csiszér Béla

 

– Így van – hagyta jóvá. – Közel 400 hektáron dolgozom családommal és négy alkalmazottammal, képzett, megbízható embereimmel. Krumplitermeléssel foglalkozom. Az idei felesleget már értékesítettem, kialakított felvásárlói köröm van. Amikor kikel nálam a krumpli, a termés zöme már le van előlegezve. Idén szerencsések voltunk, mert a termés is jó volt, s a termény ára is viszonylag jól alakult. Nem minden évben van ilyen szerencsénk. Azt is el lehet mondani, hogy az időjárásnak köszönhetően minden krumplifajta jó eredményt hozott. Nyolcvanöt banitól egy lej húsz baniig  alakult a felvásárlói ár, egy lej harminc baniért már nagyon kiváló minőségű krumplit kellett ajánlani. Senkinek sem kell elszállítsuk innen az árut, mindig eljönnek utána. Jelenleg a cukorrépa termesztésével van gond, ugyanis a botfalusi értékesítő még a tavaly leadott termény árával is tartozik. Meg kell gondolnom, hogy folytathatom-e jövőben, mert ezt a cukor alacsony ára hordozza.

Interjúalanyunk arcán mosoly adta tudtunkra, hogy Csiszér Béla 18 éves legnagyobb fia, a kézdivásárhelyi református kollégium tanulója, édesapja örömére a mezőgazdász szakmával kacérkodik, és számíthat arra az apa, hogy örökli majd és tovább fogja vinni talentumát.

– Jövő évi befektetésre lehet-e számítani? Milyen gépi felszerelésre lenne még szüksége? – kérdeztük.

– Befektetni mindig kell. Nem is érdemes felsorolnom, majd fontossági sorrendben megvásárolom. Megfelelő raktárra lenne szükségem, mert ha többet termelek, mint a raktározási kapacitás, akkor a romló minőség miatt később nehéz eladni az árut.

Krumpli, búza és zöldség – az idén főleg hagyma – hasznából tartja fenn kétgyerekes családját Gergely Attila vállalkozó is, aki a Perkő alatti községből nősült Albisba, de be tudta bizonyítani, hogy következetes kitartás révén meg lehet élni idehaza is. A rendszerváltás előtt a csavargyárban kitanulta a fémipari szakmát, és ezt a tudását-gyakorlatát próbálja itthon is hasznosítani. Szakértelemmel javítja nemcsak saját erőgépeit, hanem a falusfelek mezőgépeit is.

 

Gergely Attila

 

Álmodozik egy új traktorról, saját műhelyéből is hiányzik még egy-két komolyabb teljesítményű gép. Mint elmondta, együttműködnek és segítenek egymáson Csiszér Bélával is. Két fiúgyereke van, Ede és Etele, és örömmel látja, hogy nagyobbik fiát, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős tanulóját is érdekli az a tudomány, amit édesapja művel, és ami által jövedelmet és megélhetést tud biztosítani  az anyaföld.

Berde Levente fiatal műszaki értelmiségiként, villamosmérnökként nyolc esztendővel ezelőtt telepedett Albisba.

– Egy futó látogatás alkalmával megtetszett mindkettőnknek ez a település – részletezte –, telket vásároltunk, családi házat építettünk, s túl azon, hogy szép helyen lakunk – éppen a Pázsint nyugati szélén –, arra kellett törekednünk, hogy a szép és kellemes családi fészekben két gyerek szüleiként biztosítsuk a megélhetésünket. Tudtuk: törekedni kell, hogy valamelyest hasznára lehessünk annak a falunak is, ahol fészket raktunk. Ha baj van bármilyen készülék javításával, készséggel tudok segíteni, feleségem jogász, tanácsaival ugyanezt tudja tenni. Kitartással a dolgok anyagi része is összejött. Informatikai szolgáltatással foglalkozom, kiegészítésként használt és mozgó gyermekjátékokat javítok és forgalmazok.

Mindehhez mi már csak jó egészséget kívánhatunk!

 

A lelki táplálék

Az anyagiakon túl legalább annyira fontos a helyiek lelki-szellemi tápláléka. Albis templomos népe ragaszkodik egyházához, közművelődési-kulturális hagyományaihoz. Csiszér Béla, a zömében református vallásban élő eklézsia gondnoka elmondta, hogy az elmúlt években sikerült felújítani a harangtornyot, korábban pedig megújult a templom is, amelyről kis emlékfüzet jelent meg. A tornyot újravakolták, a régi vakolatot teljesen el kellett távolítani, de utána hófehér új ruhába öltözött. Egy baróti ipari alpinistacsoport felújította a toronysisakot is, messzi földről is fényesen csillog, ha rásüt a nap. Nemrég megújult régi orgonájuk is. A kiadásokra a pályázatokat Tódor Béla lelkipásztor állította össze. Megálló-pihenő alig van Albisban.

Az elkövetkezőkben a templomépület külső javításán lenne a sor, sürgős lenne elvezetni a csatornákon lefolyó esővizet, mert jelenleg is szívja magába a nedvességet a fal. Műemlék épület a templom, védeni kellene a veszélytől.

A kultúra nem parancsra, hanem közkívánatra alakul Albisban. A helybeli pedagógusok – Vén Krisztina és Gere Judit – a gyerekek szüleivel karöltve legutóbb Szent András-napi mulatságot és bált szerveztek, szükségét érzi ugyanis a település életkedvvel teli része, hogy összeüljön, találkozzon, jelentősebb alkalmakkor pedig a gyermekek is műsorral mutatkoznak be a szülőknek-nagyszülőknek. A nem túl gyakori előadásokat a sátoros ünnepek alkalmával fellépő gyerekcsoportok teszik színesebbé. Műsoraikat a település lelkipásztora, Tódor Béla tanítja be a vallásórás gyerekeknek.

 

Szülinap az óvodában

 

Annyi írott, nyomtatott anyag jelent már meg erről a faluról – vontuk le a következtetést Bakcsi Csilla nyugalmazott magyartanárral –, hogy abból egy kis kötet is összeállna. A múltat menteni kell – mondta. Kedvenc foglalkozása a hely- és családtörténet, lakása valóságos helytörténeti műhely.

Tőle tudjuk, hogy a régi temető sírboltjában nyugszik a feltételezhetően hilibi származású Lengyel Jakab (1829–1917) házaspár. A férj negyvennyolcas honvédtizedes, református egyházgondnok, a régi iskola adományozója volt. Egy ilyen jeles személyiséget nem szabad elfelejteni. Nevét viselő táblával illene megjelölni a most is álló iskolaépületet. Ritka az a település, ahonnan számos tehetség indult a nagyvilágba. Ebben az évben van albisi Csomós János lelkész és egyházi író halálának 250. évfordulója, jövőben lehetne ünnepelni Bak­csy Gergely publicista és Bathó János zeneszerző születésének 160. évfordulóját, de idevalósi nemes családból származott albisi Pánczél Dániel (1759–1945), a magyar mezőgazdasági hírlapirodalom úttörője – olyan személyiség, aki mellszobrot érdemelne Albisban. A régi iskola épületében kaphatna helyet ifj. Bod Lehel egyéni helytörténeti múzeumgyűjteménye, amely a többi helyi értékkel együtt – műemlék templom, régi udvarházak – a közeljövőben itt kialakítható falusi turizmus látnivalóit képezhetné.

 

Rendezésre vár a gyűjtemény

 

E sorok írója hisz abban, hogy miután kiépül a falu közművesítése, utcáit aszfalt borítja majd, néhány tehetősebb helyi család korszerű szálláshelyet is ki tud alakítani saját portáján belül, ahol helyben termesztett és előállított termékekből főznének-sütnének az albisi asszonyok, beindulhatna a falusi turizmus, amely pénzalapokat hozna a helyi családoknak. Megyénkben ugyanis több település is van (Gelence, Sepsibükszád, Bikfalva, Réty-Komolló stb.), ahol ez már jövedelmező mellékfoglalkozás.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 573
szavazógép
2018-12-18: Magazin - :

Lengyel lett a legjobb európai film

Öt kategóriában nyert Pawel Pawlikowski lengyel rendező Hidegháború című filmje az idei Európai Filmdíjon. A magyar filmek idén díj nélkül maradtak. A rendkívül erős mezőnyben Szilágyi Zsófia első filmje, az Egy nap, és Tuza-Ritter Bernadett modern rabszolgaságról szóló dokumentumfilmje, az Egy nő fogságban volt esélyes a díjra.
2018-12-18: Gazdakör - Bokor Gábor:

Képzés henteseknek, mészárosoknak (Hiánypótló szakmai rendezvény Nagybaconban)

Új kezdeményezéssel rukkolt elő az AgroSIC Közösségek Közti Társulás. Az elmúlt hétvégén, december 14–16. között hentes- és mészárosképzést szerveztek Erdővidéken. Az előzmény nélküli eseményre Nagybaconban került sor, a szervezésben a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdász hálózata mellett szerepet vállalt a nagybaconi közbirtokosság is. A képzés lebonyolítását támogatta Kovászna Megye Tanácsa, a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, valamint a nagybaconi önkormányzat. A képzésre túljelentkezés volt, ez is mutatja: a hentes- és mészárosképzéssel az AgroSIC hiánypótló eseményt szervezett.