Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Hiánypótló szakmai rendezvény NagybaconbanKépzés henteseknek, mészárosoknak

2018. december 18., kedd, Gazdakör

Új kezdeményezéssel rukkolt elő az AgroSIC Közösségek Közti Társulás. Az elmúlt hétvégén, december 14–16. között hentes- és mészárosképzést szerveztek Erdővidéken. Az előzmény nélküli eseményre Nagybaconban került sor, a szervezésben a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdász hálózata mellett szerepet vállalt a nagybaconi közbirtokosság is. A képzés lebonyolítását támogatta Kovászna Megye Tanácsa, a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, valamint a nagybaconi önkormányzat. A képzésre túljelentkezés volt, ez is mutatja: a hentes- és mészárosképzéssel az AgroSIC hiánypótló eseményt szervezett.

  • Pakucs János és Stefán Vilmos gyakorlatban is bemutatta a mészárosi teendőket. Nagy István felvételei
    Pakucs János és Stefán Vilmos gyakorlatban is bemutatta a mészárosi teendőket. Nagy István felvételei

Az oktatás elméleti és gyakorlati síkon zajlott. Két elismert mészáros, a nagybaconi Stefán Vilmos és a kőröspataki Pakucs János vállalta fel a tanfolyam két részét – a szervezők őket tartották a legmegfelelőbbnek erre a feladatra. Állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági kérdésekben dr. Bardocz Edit és dr. Bardocz Huba Bacon községi körzeti állatorvosok tartottak előadást.

Pénteken elméleti képzésben részesültek a résztvevők. Az állatorvosok vetített képes előadásban mutatták be a sertések emberre is veszélyes betegségeit, ismertették a legfontosabb állategészségügyi és állatjóléti előírásokat is. Pakucs és Stefán a maguk során a sertések, szarvasmarhák, birkák anatómiai felépítéséről beszéltek, tisztázták a bontott húsok szakszerű megnevezéseit, s szóltak a különféle húsok felhasználásának lehetőségeiről – minderről nyomtatott formában is kivonatot kaptak a képzés résztvevői. Szombaton és vasárnap a képzés gyakorlati fejezeteként levágásra került egy disznó, egy növendék szarvasmarha és egy birka is, így a tanuló mészárosok a gyakorlatban is megismerkedhettek a legfontosabb tudnivalókkal.

A képzéssel a székelyföldi gazdaság fejlődéséhez, a székely gazdák támogatásához szerettek volna hozzájárulni – mondta el érdeklődésünkre a képzés előtt Nagy István Csongor falugazdász, az esemény egyik főszervezője.

Közvélemény-kutatás előzte meg a képzést, ebből derült ki, hogy a mészáros és hentes szakmákban szakemberhiány van. Ezt erősítette meg a képzés iránti érdeklődés is: a 250 lejes részvételi díj ellenére a 36 helyre 41-en jelentkeztek, senkit nem utasítottak vissza. A kurzus végén a résztvevők elismerő oklevelet vehettek át. Ez nem egy hivatalosan elismert okirat, de nem is a papíron volt a lényeg, hanem azon, hogy a résztvevők elméleti és gyakorlati tudással is gyarapodjanak, amit majd a mindennapokban sikeresen fel tudnak használni – magyarázta a kurzus lényegét Nagy István.

A megnyitó során Bocskor László közbirtokossági elnök hasznos eseményként méltatta a mészáros- és hentesképzést, ami azért is fontos, mert Erdővidéken az állattenyésztés jelenti a gazdaságot, a mészáros mesterség pedig szorosan összefügg ezzel.

Kovács Ödön megyemenedzser a megyeháza képviseletében volt jelen a megnyitón. Hangsúlyozta: a húst, tejet feldolgozva kell eladni, így nagyobb a gazda jövedelme.

Orbán Miklós, az AgroSIC igazgatója úgy értékelte, nemcsak a szakmaiság szempontjából fontosak a hasonló képzések, hanem alkalmat teremtenek ismerkedésre, tapasztalatcserére, emberi kapcsolatok kialakulására is. Fontos, hogy minél nagyobb legyen a gazda jövedelme, ehhez a húst, tejet feldolgozva kell eladnia. A feldolgozásban, értékesítésben pedig nagy fontossággal bírnak a szövetkezetek. „Erdővidéken is elképzelhetőnek látom szövetkezetek által működtetett kisebb vágóhidak, tejfeldolgozók létrejöttét, például a Kézdi Lacto Coop mintájára” – emelte ki Orbán.

 

Csak a disznó ugyanaz

„2010-től lett érdekes számomra a hentes és a mészáros mesterség” – mondta érdeklődésünkre Pakucs János, aki Nyugat-Európában, Németországban fejlesztette magát.

– Mennyire egyeznek a németországi vágóhídi eljárások és az itthoni, háztáji disznóvágás részletei? – kérdeztük a mészárost.

– A disznó ugyanaz, de az itthoni szakmát fejleszteni kell. Mindenki szeretne szakember lenni, de sajnos, két-három napos kurzus alatt nem lehet szakosodni, a munkafázisok megtanulásához egy-két évnyi gyakorlat is szükséges. Oda kell figyelni a megrendelésekre is, a szezon szeptembertől, a levegő lehűlésével kezdődik. Van két kimagasló fogyasztási pillanat: húsvét és karácsony, ilyenkor az emberek akarva-akaratlan is több húst fogyasztanak – osztotta meg tapasztalatait Pakucs János.

 

 

– Kések szempontjából milyen követelmények vannak a disznó- vagy marhavágásnál?

– A kések a tízes, tizenkettes pengéjűekkel kezdődnek, ez a szám a penge hosszát jelenti. Tizenhármasig tartanak a csontozókések, a tizenötös a szétszedő, a húszas, huszonötös a fazonáló. Nagyobb testű disznóknál, de leginkább a marhánál használjuk a pikkelyes kést. Ez abban tér el a megszokottól, hogy nincs annyi tapadása, mint a sima pengéjű késeknek. Borotvaéles késekkel dolgozunk, a fenést mindenkinek meg kell tanulni. Ha jól fen az ember, könnyen dolgozik. Ha nem, akkor egyre nehezebb a munka.

 

Szálas szalma kell a perzseléshez

A legelső disznót tizennyolc évesen vágta le. Édesapja, aki maga is mészáros volt, betegeskedett, így az egyik nagybácsi megkérte, segítsen a disznóvágásnál. Úgy volt, hogy a nagybácsi megszúrja, aztán együtt perzselik, felszedik. De a nagybácsi a szúrás után bement a házba, s többet aznap ki sem jött, egyedül kellett elvégeznie a munkát. „Azóta negyven év telt el, évente úgy száz disznó körül vágtam” – emlékezett vissza a kezdetekre Stefán Vilmos, aki a perzselés tudományába is beavatott.

– Hagyományosan szalmával perzselünk. Perzseltem gázpalackkal is, azzal is nagyon szépen meg lehet csinálni, csak nem mindegy az íz. A szalma lángjától a bőr alatt, úgy egy ujjnyi vastagságban egy vékony réteg kap enyhe abálást. De nagyon kell vigyázni, mert a szalma nagyon hamar felkapja a bőrt, tapasztalat kell és nyugodtan kell csinálni.

Búzaszalma, rozsszalma, tritikále- vagy zabszalma való a perzseléshez.

Az árpaszalma nem jó, az lágy. Fontos, hogy szálas legyen a szalma. Ha fel van bálázva, olyan kell legyen, hogy mikor a kötőt levesszük, essen szét, ne legyen pogácsás. Legyen tiszta a szalma, ne legyen törött, akkor jó perzselni vele – mondta Erdővidék veterán mészárosa.

 

Nem halunk éhen

A kurzuson jelen volt Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is, ezúttal nem hivatalos minőségben, hanem mint a mészáros szakma iránt érdeklődő résztvevő. Apósa foglalkozik disznóvágással, de mivel öregszik, valakinek át kell vennie a szakmát. „Nem lehet a leányából mészáros, így én próbálom meg elsajátítani a tudnivalókat” – mondta az igazgató. A képzés végén azt kérdeztük: mit tanult a három nap alatt?

– Azt tanultam meg, hogy bármi történjék, a székely ember nem fog éhen halni. Egyszer, mert fel tudja nevelni az állatot, másodszor, mert le tudja vágni, fel tudja dolgozni. Sokan vannak, akik szakszerűen tudnak vágni, a számuk ezzel a kurzussal is nőtt. Jólesett látni, hogy sokan jöttek a kurzusra, az is jólesett, hogy legalább fele már jártas volt a szakmában. Határozottan mondom: az önfenntartás szempontjából a termelés, a feldolgozás teljesen rendben van Háromszéken. Úgy látom, mindez része az emberek tehetségének – értékelte Könczei.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 296
szavazógép
2018-12-18: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Törekvő Albis

Írásunk címe lehetne az is, hogy Pázsinton innen, Pázsinton túl, mert a Bodoki-hegység keleti vonulatának festői elődombjait üli meg ez a felső-háromszéki település, és a medence felé meredeken eső faluhely első pihenője a Pázsint. Ha valakit keresünk, az albisi ember így magyarázza: keresse a Pázsinton, azon alul, attól balra, attól jobbra. A Pázsint belső felén áll a falu emlékeket őrző református temploma, kultúrháza, több jeles família kúriája. Az albisi ember, ha nem is görcsösen, de őrzi szokásait, ismeri rokoni kapcsolatait, küzd, hogy megmaradhasson ott, ahol született.
2018-12-18: Gazdakör - :

Számszerűsítették a támogatásokat

Románia Hivatalos Közlönyének 1046-os számában tették közzé az állattenyésztési ágazatban folyósítandó, termeléshez kötött (SCZ), szarvasmarhákra vonatkozó támogatások értékét.