A család, melyet Isten a tenyerén hordoz / 2.

2019. január 5., szombat, Riport
Mint a villámcsapás
A Csinódba való felköltözés utáni három esztendőben megtörtént a havasi közösségbe való beilleszkedés, a tanító végzettségű Erika – Sepsiszéki Nagy Balázs felesége – a helybeli kisiskolások oktatójává és nevelőjévé vált.
  • A Gyümölcsoltó Boldogasszony ökumenikus kápolna előtt szentelték meg a program első három bölcsőjét.  Kátai Edit archív felvétele
    A Gyümölcsoltó Boldogasszony ökumenikus kápolna előtt szentelték meg a program első három bölcsőjét. Kátai Edit archív felvétele
Ez a kegyelmi állapot három éven át tartott, majd 2014. június 24-én megtörtént a baj: hazafelé jövet Csíkszentmárton és Csíkszentsimon között Balázst villámcsapás érte. Állapota olyannyira súlyos volt, hogy amikor kinyitotta szemeit, se feleségét, se gyerekeit nem ismerte meg, aztán lassanként legtöbb emléke visszatért. Ápolói szerint orvosi csoda történt, hogy alig hat hét alatt látványosan javult az egészsége, de ő tudja és vallja, hogy isteni kegyelemben részesült. A baj megtörténte után Erikának az első gondolata az volt, hogy felhívja barátjukat, Böjte Csabát, s megkéri, imádkozzon értük. Nemcsak Csaba testvér, hanem Csinód népe, számtalan rokonuk, ismerősük és templomi közösségek (a szülővárosban, Sepsiszentgyörgyön is)  imádkoztak a testi és szellemi felépüléséért. Ennek a feléje irányuló szeretetnek az eredménye volt, hogy a balesete után három hónappal már dolgozni tudott.
 
Kápolna épül
Az egyik éjszaka arra ébredt fel, hogy álmában üzenetet kapott: hálából, amiért életben maradt, meg hogy állapota javulóban van, gyógyulása után a kertben építsen kápolnát. Ezzel visszaaludt, ám amikor reggel felébredt, Erika azzal fogadta, valamit mondania kell. – Kápolnát kell építenünk – mondotta Balázs, ami igencsak meglepte feleségét, mivel ő is ugyanazt álmodta. A közös álom olyannyira szenzációs élmény volt számukra, hogy nem volt kétséges, azon nyomban munkának állnak; az erejüket és teljesítőképességüket hitük sokszorozta meg, s vonzották a jó, segíteni kívánó embereket.
 
 
Isten áldását küldte munkájukra Jakubinyi György érsek, és az áldás meg is fogant. A tervet a rönkházépítésben tapasztalt Bara Gergellyel közösen készítették el, majd a nyolcszögű faépület vázát a csíkszentdomokosi Székely István ácsmester és két társa rakták össze. A kápolna falait jórészt a négytagú család tagjai helyezték be, de kerültek segítő falusfelek és barátok is a munkálatok idején. Ezen a tájon egyedülálló a falazat, ugyanis 35 centiméter hosszú fenyőfa csutakokból épült, a köztük lévő rést pedig agyaggal elegyített tönkölybúzapelyvával töltötték ki. Az oltár és a hársfából készült Szűzanya-szobor Hajas László székelyudvarhelyi fafaragó munkája, a gyertyatartókat Gál Andrea Gidófalván élő keramikus készítette, a harang Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntő mester műhelyéből, ajándékként került ki, a háromágú harangláb csángó barátjuknak, Ambrus Józsefnek köszönhető, az ólomberakásos Mária-ablak a Csepelen élő Tóth Erzsébet iparművész kezének munkáját dicséri. Háromszék kopjafadoktora, Balázs Antal ajándékozta a kápolna tetején lévő, tulipánban végződő apostoli kettős keresztet, a harangláb csúcsát borító, a protestáns templomokon honos kovácsoltvas toronydíszt az illyefalvi Gábor Tibor készítette, szintén ajándékba.
Mindössze három hónap kellett, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak ajánlott, az unitárius és a református egyház címerével is díszített ökumenikus kápolna felszentelésre készen álljon.
2015. szeptember 26-ára, szombatra minden előrejelzés esőt mondott, jöttek az okos tanácsok, hogy halasszák el vagy szerezzen be nagy sátrakat, ám azok megfogadása helyett szerdán lement Csíksomlyóra a templomba, s életében először nemcsak megköszönte, amit kapott, hanem kért is valamit, és meg is kapta: Csíkban mindenhol esett, ám Csinódban úgy ébredtek fel, hogy a kápolna felett szivárvány ívelt át, s egy csepp eső sem volt, amíg a kápolnaszentelés véget nem ért, és a közel hatszáz ember el nem távozott a kertjükből.
 
 
Azóta az életük elsősorban spirituális szinten zajlik. A kis kápolna első búcsúja óta több ezer ember fordult meg kertjükben, hogy Isten közelségét érezve imádkozzon. A márciusi búcsún kívül évente megtartják augusztus utolsó szombatján az egyetemes imanapot és 2017. szeptember 8-a óta a kápolnában naponta imaszolgálat van.
 
Gyarapodó magyarság
A kápolnaszenteléssel egy időben meghirdették a Gyarapodó magyarság mozgalmat. Ez össze­függ azzal, hogy a kápolnát a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, és az oltáron, a főhelyen egy olyan Boldogasszony-ábrázolás látható, amelyen áldott állapotban van. Ez üzenet kíván lenni a magyarság felé: a jövő a magyar anyák méhében van.
 
 
A kis házat, amelyben a baleset után Balázst ápolták, eredetileg a pince fölött egy kis hálószobának szánták, ám végül vendégház lett belőle, s a Ketten jösztök, hárman mentek igencsak kétértelmű nevet adták neki. Kétértelmű, mert olyan házaspároknak ajánlják fel, akik már meglevő gyerekük mellé szeretnének egy másodikat, harmadikat, negyediket. Abban bíznak, a jó havasi levegő, a kecsketejes menü, az egészséges körülmények hozzájárulnak, hogy vágyuk valóra váljon. Találó a név azért is, mert a kápolnához néha olyanok is jönnek, akik bár ismerik, de nincsenek barátságban Istennel, ám itt Csinódban megérinti őket valami, és szívükben magukkal viszik Jézus szeretetét, Isten kegyelmét, és másként néznek attól kezdődően a világra. „Egy felekezetek fölötti egységesülés a Boldogasszony személyén keresztül tud elindulni. Ő volt Jézusnak az édesanyja, hozzá mindenféle magyar ember fohászkodhat. Azt sem feledhetjük el, hogy Szent István a Boldogasszonynak ajánlotta fel a Szent Koronát és vele együtt az országot. Ha képesek leszünk ezt alázattal kezelni és elfogadni, akkor, úgy gondolom, a Boldogasszony palástja alá bekerülve ez a nemzet meg tud maradni, tud gyarapodni és akár másoknak is segíteni” – mondotta Sepsiszéki Nagy Balázs.
A Vándorbölcső-programot anyaországi mintára idén kora tavasszal indította. Célja, hogy ezzel is a gyerekvállalást serkentse, közben pedig hagyományainkra, népi értékeinkre irányítsa a figyelmet. Vallja, a bölcső fontos szerepet játszik az újszülöttek fejlődésében: minden csecsemő ösztönösen igényli a hintamozgást, amely a pocakban eltöltött kilenc hónap alatti, magzatvízben való ringatózásra emlékezteti. A kezdeményezésből hamar siker lett, mára már több tucat bölcső „járja” a Székelyföldet és ringatja jövőnket.
 
 
A kezdetekre emlékezve Sepsiszéki Nagy Balázs azt mondja, kellett ahhoz Veres Ferenc asztalos, aki arra a hírre, hogy Magyarországon működik vándorbölcső-mozgalom, felajánlotta, hogy ha még rendel egyet, akkor a maga részéről ingyen ad még egyet. Azóta sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, itthoni, anyaországi felajánlók – köztük Orbán Viktor miniszterelnök és neje, Lévai Anikó is felajánlott egy-egy bölcsőt –, sőt ausztráliai támogatóknak köszönhetően jóformán nincs olyan hétvége, hogy Székelyföld valamely településén egy-két bölcső ne lelne gazdára. A vándorbölcső program ma már a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyik sikeres székelyföldi programjaként működik.
A keresztszülői program keretében olyan házaspárokat próbálnak összeismertetni egymással, akik elsősorban anyagi okok miatt nem vállalják a harmadik vagy többedik gyermeküket, illetve akiknek különböző okok miatt nem lehetett saját gyermekük, de fontosnak tartják, hogy a nemzet számbeli gyarapodásához hozzájáruljanak. Utóbbiak egy harmadik vagy többedik gyerek esetén, annak felnőtté válásáig az új lelket befogadó család támogatóivá válnak.  Van már hozadéka a programnak, hiszen Csinódon is van már olyan család, amely vállalta a negyedik gyereket, és Csíkszeredában is született egy kislány, akinek keresztszülőt tudtak szerezni.
 
Lélekben havasiak
Balázs felesége, Erika örvend, hogy ott, azon az Istenhez közeli tájon élhet. Tanítónőként úgy véli, az összevont osztályba járó gyerekek nem különböznek a városiaktól: vannak köztük jobbak, ügyesebbek és olyanok is, akiknek komoly gondjuk van a számokkal és betűkkel. Közös bennük viszont, hogy az éltre fel vannak készülve. Nincs köztük olyan, aki az állatellátástól a kenyérsütésig terjedő mindennapi feladatokat meg ne tudná oldani. Ismer olyan helyzetet, amikor az alig ötéves gyerek úgy ment el az óvodába, hogy előtte a húsz tehénnek vizet vitt – ez legalább húsz veder víz kútból való kihúzását jelenti! – és enni adott, mások, amikor szüleik betegek voltak, maguk szerszámozták fel, fogták be lovaikat és mentek ki az erdőre fáért.
Erika csodálni tudja azt is, ahogy a havasi asszonyok fogadják a harmadik-negyedik-ötödik gyermek érkezését. Nem gazdagok, sőt, esetenként csak a legszükségesebbekre futja, mégsem esnek kétségbe, hanem vállalják a küldetésüket. Bizonyára ebben meghatározó szerepet játszik mély katolikus hitük és elődeiktől átörökölt szemléletmódjuk – mondotta.
Azt szeretné, hogy gyerekei, a nemsokára tizennyolc esztendős Gergő, a serdülő Ilka-Uzonka és az alig hét hónapos „Győzedelmes Fehér Sólyom”, Viktor Ákos is ilyen havasi, magát eltartani, a legszükségesebbeket előállítani tudó ember lenne.
Az írónak sem utolsó nagyfiú, Gergő nem az apja által felvett Sepsiszéki előnevet használja, hanem Csinódiként határozza meg önmagát. Bár ezer szállal kötődik az Úz-völgyéhez, és szereti annak minden zegét-zugát, miután a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban érettségizik, valószínű nem tér haza, hanem gyógyszerésznek, jogásznak vagy éppen politológusnak fog tanulni. Az viszont biztos, életét a Kárpát-medencében képzeli el, mint ahogy az is, hogy a havasi történetek írásának folytatásáról sem szeretne lemondani.
Ilka-Uzonka legújabb terve, hogy cukrásznak vagy éppen szakácsnak tanul, de mivel segíteni, szolgálni szeretné a környékbeli embereket, nem kizárt, hogy nővérképzőt végez, ami mellé, mivel meggyőződése, hogy a gyógynövényekkel legalább akkora eredményt lehet elérni, mint a gyógyszerekkel, népi gyógyászatot is tanulna. Számára szinte mindegy, hogy mit hoz a jövő, mert az bizonyos, hogy ő csinódi marad – ha egy legénynek komoly szándéka lesz vele, azt azzal tudná a legjobban kifejezni, ha kedvéért vállalná a havasi életet az Úz-völgyében. Neki és nekik az a hazájuk.
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen következményekkel jár a Nyugati Szövetség létrehozása?









eredmények
szavazatok száma 406
szavazógép
2019-01-05: Képzőművészet - :

Kettős tárlat Homoródszentmártonban

Kádár-Dombi Péter és Kalló László is úgy érzi: mindenkoron üzen értük Homoródszentmárton. Míg Kádár-Dombi Péter alanyi jogon van otthon, hiszen a falu szülötte, Kalló László, bár Udvarhelyen született, vallja, hogy Homoródszentmárton a szíve csücske, hiszen 1992-től napjainkig az ottani táborban alkotó képzőművészek közé tartozik. Valahányszor kapcsolatba kerülünk a művészettel, műalkotásokkal: mintegy útra kelünk egy más dimenzióba. A találkozás kimozdít bennünket a mindennapok egyhangúságából, megszínesíti hétköznapjainkat, felszabadít. A műalkotás nem kíván a valóság hű mása lenni, hanem hangulatot, életérzést közvetít, külső eszközöket használ belső állapotok megjelenítésére, a színek és formák szimfóniája segítségével. A műalkotást a tudás öntudata és az ihlet önkívülete hozza létre.
2019-01-05: Belföld - :

Tőkés László szerint meg akarnak félemlíteni (Beke–Szőcs-ügy)

Tőkés László európai parlamenti képviselői minőségében is meglátogatta tegnap a csíkszeredai börtönben Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két volt erdélyi vezetőjét, akiket terrorizmus vádjával ítéltek tavaly börtönbüntetésre.