KármentőElhunyt az épületköltöztető

2019. január 8., kedd, Jegyzet
Szekeres Attila
Életének 90. évében elhunyt Bukarestben Eugeniu Iordăchescu építészmérnök, akinek huszonkilenc olyan épületet sikerült megmentenie a lebontástól, amelyek útjában álltak Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor megalomániás városrendezési terveinek – adta hírül a sajtó vasárnap, a szakember temetésének napján.
A megmentett épületek között tizenhárom műemlék templomot és kolostort tartanak számon, ezért kissé megkésve, de nem elkésve, 2016-ban a román ortodox egyház legrangosabb elismerésével, a Patriarkátus Keresztjével tüntette ki az építészt.
Ceaușescu nagyon fogékony volt. Igen sokat tanult a szocialista testvérországokba tett látogatásai során. Minekutána a kommunista hatalom Romániában száműzte a címereket, a diktátor 1970-ben a Szovjetunióban tett látogatásakor felfedezte, milyen jól lehet reklámozni a szocialista vívmányokat címerekben. Hazajövetelekor elrendelte, alkossanak jelképeket a megyéknek és municípiumoknak. Ezek meg is születtek, két év múlva pedig törvényerőre emelkedtek. A szimbólumok gyárkéményeket, fogaskerekeket, körfűrészlapokat, kőolaj-finomítókat s egyéb hasonló antiheraldikus elemeket tartalmaztak.
Aztán az 1971-es kínai útján a diktátor megirigyelte, hogyan dicsőítik Mao Ce-tungot, s hazatérve hatalmas személyi kultuszt épített ki. Kim Ir Szen Észak-Koreájában a grandiózus építkezéseket csodálta meg, s hazatérve túl akarta szárnyalni azokat. Megépíttette a Nép Házát, melyben ma a parlament székel. Az építkezéshez azonban egész negyedeket kellett lebontani. A Kárpátok géniusza grandomán terveinek közel negyvenezer épület esett áldozatául Bukarestben. Az átrendezéseket máshol is bevezették, főleg Erdély városaiban, ahol elsősorban a magyar múltra emlékeztető épületeket tüntették el, és húztak fel helyettük betonkolosszusokat.
Eugeniu Iordăchescu meggyőzte a diktátort, hogy nem kell minden műemléket lebontani, a templomokat el lehet bújtatni az épülő tömbházak mögé. A fővárosi tervezőintézet műszaki igazgatója egész épületek elköltöztetésére is tervet dolgozott ki. Módszere az volt, hogy az épületek alá betonlapot öntöttek, s az egész építményt az erre a célra odakészített síneken, egy darabban elvontatták. Így menekült meg a bontástól többek között a 16. században épült bukaresti Mihai Vodă-kolostor és tizenkét más egyházi építmény. Huszonkét műemlék így is a buldózerek áldozatává vált.
Azt mondja a fáma, hogy a mérnök Gyulafehérváron a központi sugárút kialakítását akadályozó, lebontásra szánt 80 lakásos tömbházat szelt ketté, és annak egyik felét arrébb költöztette, a benne lakókkal együtt.
1984 augusztusának jó részét Csíkszeredában töltöttem. Ott csodáltam meg, amint a  Román Nemzeti Bank 1938-ban emelt épületét sínekre rakták és hátrébb vontatták. Ekkor alakították ki ugyanis a diktátor számára a „tapsteret”, s a márványlapokhoz nem illőnek ítélték a régi épületet. Helyére „korszerű” művelődési házat emeltek. Érdekes, hogy a bankban az egy hónapig tartó költöztetés idején mindvégig folyt a munka. A 2400 tonnányi épületet közel 130 métert „szekereztették”.
Még egy magyar vonatkozású érdekesség. Miután az RMDSZ-nek 1999-ben sikerült kiszabadítania a híres aradi Szabadság-szobrot, a szoborcsoport újraállítását 2004-ben engedélyezték. Takács Csaba ügyvezető elnök visszaemlékezése szerint, amikor helyet kerestek, a városvezetés minden félreeső teret felajánlott, s végül ő jelezte, egyet nem mutattak meg nekik: a hulladéktelepet. Ezután sikerült kijelölni a Tűzoltó teret. El is kezdték az építkezést, megöntötték az alapot, s mint az lenni szokott Romániában, le kellett állni. Mert volt egy „csatolt áru”, azaz nem állhatott a magyar emlékmű egymagában, kellett mellé egy román is, hogy román–magyar megbékélés parkjáról lehessen beszélni. A Szabadság-szoborral szemben Avram Iancu diadalíve kapott helyet. Ezért a már megöntött talapzat veszélybe került, s a helyzetet csak forgatással lehetett megmenteni. Ki mentette meg? Eugeniu Iordăchescu. Neki is köszönhető, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve újra látható Aradon.
Béke poraira.
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen következményekkel jár a Nyugati Szövetség létrehozása?









eredmények
szavazatok száma 406
szavazógép
2019-01-08: Közélet - Fekete Réka:

Több, mint véradás

Jóleső érzés jó cselekedettel kezdeni az új esztendőt, kétség nem fért hozzá, ha barátaim kérnek, jövök – ezek B. Csanád, egy fiatal véradó szavai, aki azt mondta, a személyes meghívás sokat jelentett, ezért döntött úgy, hogy részt vesz a sepsiszentgyörgyi Szimpla kávézó által tegnap szervezett akcióban. A harmadik Szimpla-vérgyűjtés sikere éppen ebben rejlik – állítja dr. Andy Rosin, a Kovászna Megyei Transzfúziós Központ igazgatója.
2019-01-08: Máról holnapra - Fekete Réka:

Párhuzamos világban

Legrosszabb álmomban sem szeretném végiggondolni, mi lenne a rászoruló sokgyermekes családokkal, egyedül élő idős betegekkel, fogyatékkal élőkkel, önhibájukon kívül az utcára kerülő hajléktalanokkal, ha az egyházak és civil szervezetek nem segítenék őket.