Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

2019. január 10., csütörtök, História

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával az 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája öt, dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentéseket a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.

  • Orbán Árpád
    Orbán Árpád

Leváltottak egy magyar polgármestert

Az elmúlt esztendő végén Sepsiszentgyörgy magyar polgármesterét, Orbán Árpádot leváltották tisztségéből. Orbán a lakosság körében rendkívüli rokonszenvnek örvendett. Egybehangzó vélemények szerint eltávolítása az adminisztráció és a társadalmi élet széles körű magyartalanítása keretében történt. Ezt a véleményt támasztják alá azok az érvek is, amelyekkel Bukarest Orbán eltávolítását igazolni igyekezett, így például, hogy jogtalanul tartott volna igényt hivatali kocsira. Az indokok között szerepelt az is, hogy a város belterületének restaurálása során az épületeket túl világos színre festették. Bukarest e cinikus megnyilatkozásait látván, értelmiségi körök Orbán Árpád eltávolításából arra következtettek, hogy az eset feltehetően nem marad egyszerű epizód. Ezt követően a magyarok által lakott vidékeken is megindul majd az adminisztráció teljes elrománosítása. Ugyanis Sepsiszentgyörgyön nyílt titokként emlegetik, hogy Orbán utóda már csakis román lehet.

(1987/10. sz. jelentés, 1987. január 7.)

 

Szőcs Gézát kitiltották Nagyváradról; a Securitate zaklatásai Kertész Loránd és családja ellen

December 31-én Szőcs Géza Nagyváradra utazott, hogy ottani barátaival találkozzék. A nagyváradi állomáson a helyi politikai rendőrség négytagú különítménye várta Ion Sălăjan vezetésével, aki a vallatórészleg főnöke.

Szőcsöt és a rá várakozó Kertész Loránd közgazdászt őrizetbe vették. Három órán át fogva tartották őket, majd Szőccsel közölték, hogy „végérvényesen ki van tiltva Nagyvárad területéről”, s felrakták egy Kolozsvárra induló vonatra. Itt jegyezzük meg, hogy Kertész Loránd Nagyváradon élő kanadai állampolgár. November végén, egy alkalommal, amikor ügyintézés végett a bukaresti kanadai kirendeltséghez szándékozott eljutni, a politikai rendőrség feleségével együtt elrabolta, s csak azt követően engedték őket szabadon, hogy kiderült, a kanadai konzulátus személyzetéből néhányan szemtanúi voltak annak, amint őket egy autóba betuszkolták. Kertész Loránd édesanyja, Szabó Ibolya 1983 októberében szívroham következtében elhunyt, azt követően, hogy a Securitate emberei példátlan durvasággal és lelki terrorral többször is kihallgatták.

Kertész Loránd öccsét, a jelenleg Budapesten élő Kertész Attilát édesanyja temetésén őrizetbe vették, s többórai vallatás során információkat igyekeztek kicsikarni tőle a magyarországi viszonyokra vonatkozóan, s főképp arról, hogy az 1983 májusában Romániából kitoloncolt Ara-Kovács Attila, az Ellenpontok egyik szerkesztője jelenleg hol lakik, kikkel érintkezik, nem akart-e a temetésen megjelenni, s ha igen, akkor hol szándékozott átlépni a határt. Szemtanúk szerint a temetési szertartást a Securitate emberei végig filmezték, majd a résztvevők legtöbbjét kihallgatták, és elvették tőlük azokat az úti okmányokat, amelyekkel – a kishatárforgalom keretében – addig Magyarországra látogathattak.

(1984/1. sz. jelentés, 1984. január 8.)

 

Az aradi határátkelőhelyen bevezették az általános testi motozást

Mint már jelentettük, a román–magyar határon a román határőrség egyre brutálisabb módszerekkel próbálja elriasztani a külföldi – főleg magyar – állampolgárokat attól, hogy romániai rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket felkeressék. Hírt adtunk már arról, hogy a nagyváradi és aradi határátkelőhelyeket, tekintettel a magyarországi többnapos ünnepekre, legalább három alkalommal 9–9 órára lezárták. A szokatlan hidegben többen visszafordultak, lemondva romániai látogatásukról. Mindezzel ellentétben idén a nagyváradi határátkelőhelyen a karácsonyi és újévi ünnepek között szokatlanul könnyen lehetett átkelni a határon. Nem vagy csak ritkán volt úgynevezett „listázás”.

Köztudott, hogy a román belügy egy olyan listát állított össze, amelyben több ezer külföldi állampolgár szerepel. Ennek alapján egyeseket már eleve nem engednek be az országba, másokat pedig alaposabb vizsgálatnak vetnek alá, követik és ellenőrzik őket Romániá­ba tett utazásuk alatt. Más, Erdélybe visszajutó információk szerint Aradnál viszont a kérdéses időszakban az előző évekhez viszonyítva szigorúbbá vált a vizsgálat, hangneme és módszerei durvultak. A vám- és határőrszervek majdnem mindenkit megmotoztak, és minden különösebb indoklás nélkül 50–70 fős csoportokat toloncoltak vissza Magyarországra. Ennél is rosszabbul jártak azok, akiknél valamilyen magyarországi nyomdaterméket, főképp a Kritika és História című budapesti folyóiratok számait találták; nevüket feljegyezték, és azzal fenyegették őket, hogy soha többé nem tehetik be a lábukat Romániába.

Megfigyelők szerint a két átkelőhely vámvizsgálati módszereinek feltűnő eltérése kizárólag propagandisztikus célokat szolgált. Az előző években ugyanis megalapozott hírek terjedtek el a román határőri szervek által vámvizsgálat ürügyén provokált, egyre brutálisabb incidensekről. E híreket próbálja most cáfolni a román vezetés azzal, hogy az érintettek figyelmét megosztva, „diferenciáltabb” retorziók­kal él.

(1985/4. sz. jelentés, 1985. január 8.)


 

Az erdélyi múzeumok gyűjteményeit Bukarestbe szállítják

Azt követően, hogy 1984-ben a sepsiszentgyörgyi múzeumból ismeretlen helyre (egyesek szerint Bukarestbe) szállították a nagy magyar festőművész Barabás Miklós képeit, s minek­utána 1986-ban a marosvásárhelyi Teleki Téka Nagy Imre festményeiből rendezett állandó kiállítását bukaresti utasításra be kellett zárni – most a kézdivásárhelyi Céhmúzeum jutott hasonló sorsra.

 

 

 

A múzeum székelyföldi magyar mesteremberek évszázados remekeit őrizte, egyben e vidék helyismereti dokumentumait is bemutatva. Információink szerint a Céhmúzeum gyűjteményét Bukarestbe szállították, ahonnan – ekként szól a hivatalos érvelés – „a román történelem értékes relikviáit fogja a múzeum cserébe kapni”. A kézdivásárhelyiek nem is kételkednek ebben. Ugyanis a sepsiszentgyörgyi múzeumból három éve elvitt Barabás Miklós-festmények helyébe már meg is érkeztek a „Ceaușescu-korszak” remekei, híven példázva a román történelem jelenlegi állapotát és teljesítményeit.
(1987/9. sz. jelentés, 1987. január 9.)

 

Bonyodalmak az írószövetségi díjak körüli

Annak ellenére, hogy a jelölőbizottság az író egyik könyvét – nevezetesen az Itt egymásra találnak az emberek című, 1985-ben publikált esszékötetet – díjban kívánta részesíteni, az idei írószövetségi díjban részesítettek közül ismét hiányzik Beke György. A szövetségnek a pártszervek közvetlen beavatkozására kellett elállnia ettől a szándékától. Hasonló sorsra jutott Pusztai János Futótűz című, szintén 1985-ben publikált és díjra jelölt regénye. Mindehhez tudni kell, hogy egyik szerző sem tartozik a rendszer kedveltjei közé. A hivatalos szervek Beke ellen akkor kezdtek hajszát, amikor a Boltívek teherbírása című művét terjedelmes pamfletben támadta meg egy nyugalmazott securitatés tiszt. Pusztai A Csapda című regényét pedig a pártszervek arra akarták felhasználni, hogy a publikálása körüli bonyodalmak miatt teremtsenek alkalmat a Kriterion nevű nemzetiségi könyvkiadó felszámolásához. Jellemző körülmény egyben, hogy Romániában csak most tették közzé az írószövetségi díjban részesített művek 1984-es listáját. A Bukarestben megjelenő A Hét tegnapi kiadása közli, hogy a magyar díjazottak száma ekkor mindössze hat volt.
(1987/11. sz. jelentés, 1987. január 9.)

Szerkesztette: Szekeres Attila

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 248
szavazógép
2019-01-10: Család - :

Gyermekeink

2019-01-10: História - :

Ez történt 170 éve (Háromszék nem alkuszik)

Január 4. Petrichevich Horváth Albert főkirálybíró és a főtisztek Brassóba menve letették Gedeon előtt a hűség­esküt.