Erdővidék nem hagyja magára bajba jutott felebarátait, embertársait, az itt élők ismét tanúbizonyságot tettek együttérzésről, nagylelkűségről. Bizonyították, hogy ebben az egyre inkább elidegenedő világban mifelénk még működnek azok a láthatatlan receptorok, kötelékek, amelyek érzékennyé teszik a közösséget, hogy ahol szükség van, ott segítsen, amivel tud.
Pár héttel ezelőtt, december 2-án hajnalban nagy csapás érte a miklósvári Elek családot: egy rövidzárlat miatt házuk – minden bútorukkal együtt – teljesen leégett. Az egy csapásra földönfutóvá vált család azonban nem maradt egyedül a bajban, hiszen még jóformán el sem takarították a tűz által meghagyott szenes romokat, máris elkezdődött a gyűjtés megszervezése, a rokonok, közeli barátok, osztálytársak, falusfelek, ismerősök mind-mind megmozdultak. Ehhez a kezdeményezéshez a helyi falufelelős, Vajda Irén közbenjárásával csatlakozott a Gondviselés Segélyszervezet erdővidéki fiókja, majd szép sorjában a helyi intézmények, egyházak, nőszövetségek, egyesületek, civil szervezetek, cégek, a közbirtokosság.
A szükségben kell igazán összefogni
Demeter Zoltán, a Gondviselés Segélyszervezet háromszéki fiókszervezetének képviselője volt az adománygyűjtés egyik összefogója, irányítója. Nem ez volt az első ilyen gyűjtési akciójuk.
Demeter Zoltánnak első dolga volt létrehozni egy csoportot a Facebook közösségi oldalon Segítsük a tűzkárosult miklósvári Elek családot! címmel. Innentől mindenki betekintést nyerhetett és figyelemmel kísérhette az eseményeket, a pénzbeli adományok összegének alakulását, rendre jelentek meg a felhívások és beszámolók a helyi és megyei lapokban. Közben elkészültek az első felmérések és számolások, kiderült, hogy körülbelül 75 ezer lejbe kerül egy új családi ház felépítése.
De nemcsak a helyiek segítettek, Bodor Attila építész Sepsiszentgyörgyről, a Bodor Architecture Kft. tulajdonosa például felajánlotta, hogy ingyen elkészíti az új ház tervét, és az építési engedély megszerzését is magára vállalta.
Rekordidő alatt összegyűlt a pénz
75 ezer lej volt tehát a célösszeg, a pénzadományok gyűjtése december 10–23. között zajlott, ennek lebonyolítását a Gondviselés Segélyszervezet erdővidéki programfelelősei – Demeter Zoltán és Pájer György – vállalták, akik a segélyszervezet önkénteseivel járták be a térséget. Akkor még talán maguk az akció szervezői sem hitték volna, hogy mennyien állnak majd az ügy mellé. Alig két hét leforgása alatt sikerült összegyűjteni az építkezéshez szükséges pénzt, kigyűlt tehát a ház ára.
Erről az örömteljes hírről Demetert Zoltán január 10-i bejegyzésében számolt be: „…A több mint ötven önkéntes által tizenhét erdővidéki településről összegyűjtött adományokat Elek Barna tűzkárosult jelenlétében a Gondviselés Segélyszervezet helyezte el a bankszámlára, amelyeknek összege 68 976 lej és 150 euró volt. Ehhez az összeghez, ha hozzáadjuk a Köpecen gyűjtött 14 000 lejt, illetve a bankszámlán begyűlt 12 661 lejt, valamint a napi árfolyamon átszámítva 4582 lej értékű 800 eurót és 65 000 forintot, a végösszeg 100 219 lej. Ezzel az összeggel és az építőanyagban, illetve kétkezi munkában érkezett felajánlások birtokában most már nyugodt szívvel várhatja a család a tavasz megérkezését, az új otthon, az új családi fészek megépítésének elkezdését...”
Beszámolójában Demeter külön említést tesz a köpeciekről, akik már a kistérségszintű akció megkezdése előtt gyűjtésbe kezdtek, és Erdővidék-szinten a legnagyobb összeggel segítették az Elek családot.
Százszorosan térítse vissza Isten a segítséget!
A miklósvári Elek család közleményben köszönte meg a segítséget, a támogatást: „Hálásak vagyunk azért, amit értünk tettek. Legyen szó lelki támaszról vagy pusztán biztató szavakról, jelenlétekről, amikor próbáltak, próbáltatok jobb kedvre deríteni, továbbá az anyagi hozzájárulásokról, felajánlott kétkezi segítségről, bútorzat, ruházat, valamint építőanyagok felajánlásáról, beszerzéséről. Köszönjük az önkénteseknek, akik házról házra járva feláldozták szabadnapjukat vagy éppen hétvégéjüket. Nem lehet szavakban kifejezni és elégszer hangsúlyozni, hogy mekkora hála van bennünk minden egyes tettért. Kívánjuk, hogy a jó Isten térítse vissza százszorosan mindazt a jót, amit a mi érdekünkben tettek, tettetek és tesztek.”
Albert Egon