Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának hírét nagy örömmel fogadták a Gyulafehérvári Főegyházmegyében, amelynek ezeréves történelme során ez lesz az első pápalátogatás – közölte Oláh Zoltán kanonok, a főegyházmegye pápalátogatás ügyében illetékes sajtóreferense, reagálva arra a bejelentésre, miszerint Ferenc pápa május végén érkezik. Május 31. és június 2. között tartózkodik az országban, a főváros mellett felkeresi Jászvásárt, a görögkatolikusok központjának tekintett Balázsfalvára is elmegy, ám az erdélyi, székelyföldi magyarság szempontjából az a legfontosabb, hogy június elsején a csíksomlyói Mária-kegyhelyre utazik, magyar katolikusokkal találkozik, illetve szabadtéri szentmisét tart a hegynyeregben. A liturgia nyelve latin lesz, a homíliát olaszul mondja, azt fordítják majd magyar nyelvre. A bukaresti római katolikus érsekség szóvivője szerint Ferenc pápa személyes óhaja volt, hogy háromnapos látogatása során valamennyi katolikus hívő közösséget felkeressen, a helyszíneket is kívánsága szerint választották ki.

Ferenc pápa csíksomlyói látogatása példátlan esemény Székelyföldön. És bár sokan joggal gondolják, hogy Csíksomlyó a világ közepe, a június elsejei hírek révén azon a napon a szó szoros értelmében is azzá válik: a földkerekség minden részéből annyi figyelem irányul majd e térségre, mint eddig talán soha. A pápalátogatás minden egyházi és világi hozadéka mellett ezt az érdeklődést, kíváncsiságot kellene okosan, jól megtervezetten kihasználni.

Persze, e három nap után ugyanúgy kel majd fel a nap Csíksomlyón, mint addig. Nehéz azt remélni, hogy számottevő fordulatot, változást hoz majd a székelyföldi, erdélyi magyar emberek életében. Ám e látogatás vissza nem térő lehetőséget teremt arra, hogy a pápát pontosan tájékoztassák a római katolikus közösséget érintő gondokról, nyelvi és oktatási gondokról is. Hiszen a nehéz sorsúak iránt érdeklődő, hozzájuk empátiával viszonyuló egyházfő érkezik közénk, akiről feltételezhető, hogy arra is kíváncsi, itteni hívei milyen nehézségekkel és megaláztatásokkal szembesülnek. Ezért fontos elmondani neki, hogy megrekedt az egyházi javak visszaszolgáltatása, egyebek mellett a gyulafehérvári római katolikus érsekség Batthyáneum könyvtárát sem adja vissza az állam. Említést érdemel továbbá, hogy a felekezeti oktatást aggasztó módon beárnyékolják a marosvásárhelyi katolikus iskolával történtek, mint ahogy talán arra is érdemes emlékeztetni, hogy évtizedekkel ezelőtt a nemzetiségüket és hitüket felvállaló papokra – például Márton Áron püspökre – bizony még börtön várt.

Hogy ennyi év után Csíksomlyóra érkezik a pápa, nem csupán egyházi, politikai és diplomáciai esemény, illetve gesztus, hanem érdekérvényesítési lehetőség is egyben. Jó lenne, ha az itt élők élni próbálnának vele.