Amint a jegyzőkönyvet mindenki ellátta kézjegyével, indulhat a közel öthektáros terület és az épületek telekkönyvezése, ami viszonylag rövid idő alatt lezárható, tekintve, hogy már az átvétel tavalyi kezdeményezése során a topográfiai azonosító munkálatokat elvégezték, így ezt nem kell elölröl kezdeni. Első lépésként egy képviselőtestületi határozatra van szükség, amit a jövő héten kezdeményezhetnek. Ennek birtokában nagyjából két hetet vehet fel a tulajdonképpeni telekkönyvezés. Lévén, hogy nincsenek jogi viták, nem hiányoznak az előzetes területi felmérések, a folyamatnak nem kellene elhúzódnia.

Antal Árpád arról is beszámolt, hogy a közel öthektáros terület, ami most a város közvagyonába és az önkormányzat kezelésébe kerül át, egy olyan nagyjából egyhektáros parcellával határos, amely már a város tulajdonában van. A következő lépések egyike ezen két terület tömbösítése lesz, ami által egy helyrajzi számot kapna az egész, és egyebek mellett a kis sportcsarnokot is magába foglalná. Ezáltal a telep egy egészként kerülne a telekkönyvbe.

Az átvétel teljes lezárása utáni következő megoldandó kérdés, hogy miként tudják minél gyorsabban az egész létesítmény színvonalát emelni, a sürgős munkálatokat elvégezni. Elindították az egyeztetést a Sepsi OSK futballklubbal, hogy hol tud az önkormányzat beruházni, ez által segítve a klub tevékenységét. Antal Árpád emlékeztetett: a városvezetés tervei között szerepel egy modern, a huszonegyedik század elvárásainak megfelelő tanuszoda felépítése a területen, valamint a fiatalok jelzéseinek is eleget téve egy extrémsportpálya kialakítása.

Felvetésünkre a futballpálya fűtésrendszere kialakításával kapcsolatosan – amit korábban a polgármester jelölt meg viszonylag sürgős teendőként – Antal Árpád kifejtette: erről is egyeztetnek a klubbal, és amennyiben még az idei bajnoki idényben meg kell valósítani, akkor egyelőre a Sepsi OSK-nak kell megoldania, majd a város később törleszti a beruházás összegét. Antal Árpád ugyanakkor emlékeztetett, az egész létesítmény szintjén az elmúlt években vagy a klub vagy a város fektetett be, az átruházással csak rendeződik az a helyzet, hogy eddig egy más tulajdonára költöttek.

Az elöljáró továbbá felhívta a figyelmet: a Municipiumi Sportklub minden tevékenységével, valamint a személyzetével továbbra is minisztériumi alárendeltségben marad, az önkormányzat a sporttelepet veszi át. A városvezetésnek – mivel támogatja a sportot – az az érdeke, hogy a klub továbbra is fennmaradjon, nem áll fenn annak a lehetősége, hogy az önkormányzat kiszorítsa a telepről, támogatni szándékoznak őket. Eddig az önkormányzat nagyobb hangsúlyt fektetett a csapatsportokra, így viszont lehetőségük nyílik az egyéniben teljesítő sportolókat is segíteni. Meggyőződése, hogy miután az átadás ténye kapcsán felborzolt kedélyek kissé lenyugszanak, mindenki meggyőződhet arról, hogy ez a lépés csak kedvező eredményeket hozhat a város, a lakói, a sportot szeretők, valamint a klub színeiben tevékenykedők számára.

Üzenet a megélhetési provokátoroknak

Antal Árpád szomorúnak tartja, hogy továbbra is léteznek olyanok, akik úgy tartják: ami az államé Székelyföldön, az a románoké, ami pedig az önkormányzaté, az a magyaroké. Ez a megközelítés olvasható ki abból az ellenreakcióból, amit „a Ceaușescu által itt felejtett megélhetési provokátorok” (mások mellett a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának képviselői) az ingatlanruházás kapcsán felmutattak.

A polgármester felidézte: hasonló vádak, hisztéria kísérte a mozi épületének visszavételét önkormányzati tulajdonba. Akkor azt vetették a városvezetés szemére, hogy el akarják űzni a román vállalkozókat Sepsiszentgyörgyről, s nem hitték, hogy újból mozi fog működni az ingatlanban, és hogy a román színháznak is székházat biztosítanak. Amint ott is bebizonyosodott, az önkormányzat állta a szavát, a sportteleppel sem lesz másképp.

Hisz abban, hogy Románia kezd annyira jogállammá válni, hogy egy állami szerv és egy önkormányzat közötti törvényes ingatlanátruházási ügyet egy harmadik fél a bíróságon nem tud megtámadni. Hogy ez mennyire van így, még kiderül, ha egyáltalán a civil fórum beváltja fenyegetését, és valóban pert indít. Ha mégis megteszi, fennáll annak a kockázata, hogy az addig elvégzett nagyobb beruházásokat elveszíti az önkormányzat, de vállalják ezt a rizikót. Részükről nekilátnak a munkának, bíznak abban, hogy a józan ész végül felülkerekedik, és az ellenzők is belátják, itt nem etnikai kérdésről van szó.