Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kapzsisági adóA pénzpiac vesszőfutása

2019. január 23., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A január elsejétől érvényes jogszabály (114-es sürgősségi kormányrendelet) először vezet be Romániában különadót pénzintézetek számára. A sajtóban csak – kissé anakronisztikusan – kapzsisági adónak nevezett sarc a döntés óta is a közbeszéd fontos témája. Mint ismeretes, az intézkedés értelmében, a kormány „a hitelt törlesztő lakosok és vállalatok érdekeinek védelmében” a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) két százaléka fölé emelkedése esetén adót vet ki a bankokra. Összeállításunkban a teljesség igénye nélkül igyekszünk bemutatni az eddig megjelent véleményeket, illetve a pénzpiacon bekövetkezett fejleményeket.

  • A pénzügyminiszter bejelentése – fizessenek a kapzsi bankok. Forrás: DCNews
    A pénzügyminiszter bejelentése – fizessenek a kapzsi bankok. Forrás: DCNews

Bevezetés
Az első reakciók elsősorban a bevezetés módját kérdőjelezték meg. Nevezetesen, hogy egy olyan intézkedést, ami az egész pénzügyi szektorra kihat, semmilyen szakmai egyeztetés nem előzött meg. Nemhogy az érintettek, de az ország pénzügyi egyensúlyát felügyelő bizottság tagjai is a hivatalos közlönyből értesültek a különadó bevezetéséről. (A román betűszóval CNSM-nek nevezett intézmény a jegybank, a pénzügyi felügyelet, a szakminisztérium, illetve a garancialap közös konzultatív testülete. Az uniós országok mindenikében működő hasonló testület feladata a rendszerkockázatok csökkentése által hozzájárulni az ország pénzügyi stabilitásához.) Mugur Isărescu jegybankelnök január elején azt is nehezményezte, hogy a jogszabály egyes elemei számukra is értelmezhetetlenek. E tekintetben a pénzügyminiszter válasza sem maradt el, aki egy televíziós műsorban „hívta meg” a jegybank elnökét a kérdések tisztázására.

A pengeváltást már a jegybank stratégiai tanácsadója folytatta. Adrian Vasilescu nem csupán az egyeztetés hiányát nehezményezte, hanem szakmai érvekkel támasztotta alá, miért veszélyes a bankközi kamatlábhoz kötni egy ilyen adó bevezetését. A ROBOR ugyanis olyan, jól behatárolt időszakra vonatkozó pénzügyi mutató, amit – eltérően a lej–euró árfolyamtól – nem a jegybank számol ki, hanem tíz kereskedelmi bank adatai alapján egy erre szakosodott intézmény – magyarázta Vasilescu, aki szerint a kamatláb leginkább az inflációtól függ, így a kormány valójában az inflációt adózza meg. Az inflációt azonban aligha a bankok gerjesztik – szögezte le a jegybank szakembere.


Bankreakciók
Általános összefüggésben Vasilescu arra is emlékeztetett, hogy a pénzügyi válság idején a jobbára külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankok nem kevesebb mint 4 milliárd eurót pumpáltak a hazai bankszektorba. Florin Georgescu kormányzóhelyettes ugyanakkor részletes levélben figyelmeztette a pénzügyminisztert, hogy a bankok eszközeire kivetett kapzsisági adó térdre kényszerítheti a romániai bankszektort és a jelenlegi helyzetben elhibázott gazdaságpolitikai lépés.

Az egykor szintén szociáldemokrata pénzügyminiszter optimista forgatókönyve szerint 2019-ben a bankszektor veszteségessé válik, milliárdokban mérhető majd a hiányuk, a becslést megalapozó stresszteszt szerint idén mindössze 4 hazai bank tudna nyereséget termelni. A ROBOR várható emelkedése mellett (ez egyébként egy januári visszaesés után a hét elején be is következett) az intézkedésnek negatív ciklikus hatása lesz, hiszen hozzá fog járulni a fenntartható hitelezési tevékenység visszaszorulásához, így a jelenleg is egyik legvisszafogottabb pénzügyi szolgáltatási ágazat még jobban lemarad a többi EU-s tagállamhoz viszonyítva.

A bankszövetség elnöke szerint a kár, amit a hitelesség tekintetében már kihirdetésével okozott a sürgősségi kormányrendelet, nehezen hozható helyre. Sergiu Oprescu úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály önmagában alkalmazhatatlan, egy valódi pénzügyi vihar kitörésének előszele, arról nem is beszélve, hogy a kormány további, hasonló döntésekre készül. (Kiszivárgott hírek szerint a minisztériumnál arra készülnek, hogy a banki céltartalékoknál megszüntessék az adózási leírhatóság lehetőségét.)

A Pénzügyi-Banki Elemzők Szövetségének elnöke szakmai érvekkel támasztotta alá, hogy a bankok nyereségessége független a bankközi kamatlábtól. Iancu Guda szerint így a banki aktívumok ROBOR-szint alapján való megadóztatása értelmetlen.
A kereskedelmi bankok láthatóan kivárnak, egyedül a hazai tulajdonban lévő Transilvania Bank véleménye vált széles körben ismertté. Eszerint az aktívumokra kivetett adó a nyereség államosítását jelenti.


Következmények
A pénzpiacok szinte azonnal „be is árazták” az intézkedést. A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) forgalma, illetve a részvények árfolyama már a kiszivárgott hírekre is jelentős eséssel reagált, a múlt hétfői kereskedési napon pedig alig pár óra alatt utóbbi egymilliárd euróval csökkent. A nap legnagyobb vesztesei természetesen a bankok voltak. A tőzsdei zuhanást súlyosbíthatta Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó nyilatkozata is, aki szerint a kapzsisági adót a bankok negyedévente fogják fizetni a bankközi kamatláb szintjének megfelelően, vagyis vélhetően nem egyéves átlag alapján adóztat az állam, hanem az adó mértékét negyedévente újraszámolják. Elemzők szerint elsősorban a bankadó bevezetésének köszönhetjük a lej zuhanását is az euróval szemben.


Európai példák
A bankokra, energetikai cégekre kivetett különadó fogalma nem idegen az Európai Unió országaiban. Az adóalap jellege függvényében azonban jelentős eltérések vannak, és egyetlen ország sem kötötte a bankközi kamatláb szintjéhez az adó mértékét. Elemzők szerint ez az egyedi módszer tulajdonképpen a valódi célt hivatott leplezni, nevezetesen azt, hogy korántsem a hitelt felvevő személyek és vállalatok érdekei motiválják az intézkedést, hanem az egyre üresebb államkassza feltöltése.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 195
szavazógép
2019-01-23: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Hó alatt Bodok

Több a gond, mint az öröm így, télvíz idején községvezetéseink háza táján. Akadály a hó, bár még kellene belőle a szántókra, kaszálókra, legelőkre, mert téglakemény volt késő ősszel majdnem mindenütt a föld. Nehézség az is, hogy késni fog a költségvetés: nem tudni, milyen és mekkora lesz, február elején meg kellene érkeznie – hangoztatták a hivatalban, emiatt egyelőre tervezni sem lehet. A LEADER-programban nyert a község egy kotró-rakodó gépet, de erre is és más modern nehézgépeire is kiképezett szakember kellene, akit felkészültségéhez mérten meg is kellene fizetni. Kérdés, hogy miből.
2019-01-23: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

A megosztás éve (Visszapillantó / 3.)

Folytatjuk visszapillantó sorozatunkat a tavalyi év fontosabb gazdasági történéseiről.