Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az első moldvai magyar miseÉrezni lehetett a közösség erejét

2019. január 28., hétfő, Közélet

Zsúfolásig megtelt tegnap délután a bákói Szent Miklós-plébániatemplom a jászvásári püspökség által engedélyezett első magyar nyelvű misére – mondta el az MTI-nek Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vallási felelőse.

  • Résztvevők moldvai csángó népviseletben az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén Bákóban. Fotó: MTI / Veres Nándor
    Résztvevők moldvai csángó népviseletben az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén Bákóban. Fotó: MTI / Veres Nándor

A Jászvásári Római Katolikus Püspökség a hét folyamán engedélyezte, hogy a Bákó főterének szomszédságában található templomban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartsanak. Az egyházmegye 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy a püspök által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerülhet sor. A kommunizmus bukása után a moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kérései mindeddig elutasításba ütköztek.

Nyisztor Tinka elmondta, igazi ünnepi hangulat uralkodott a templomban, amit az is jelzett, hogy hat-nyolc csángó faluból népviseletbe öltözve érkezett a hívek egy-egy csoportja. Hozzátette: az első magyar misét egyórás szentségimádás előzte meg, és már erre is majdnem megtelt a templom. A szentségimádás során többek között a keresztúti áhítatosságot imádkozták, amelynek minden stációja után egy-egy magyar éneket énekeltek el. „Olyan tiszta szívből énekelt mindenki, és olyan szakralitása volt az egésznek, hogy érezni lehetett az erőt, amely a közösségben van” – mondta Nyisztor Tinka, aki szerint a jelenlévők többsége tudta a magyar énekeket, és felszabadultan énekelt.

Az első magyar misét Ciobanu János nyugalmazott pap celebrálta, aki korábban a Bihar megyei Belényesen szolgált, és nyugdíjasként tért vissza szülőföldjére. Prédikációja központjába azt állította, hogy a híveknek a mindennapok során is példaértékű életet kell élniük.

A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért. Nyisztor Tinka korábban az MTI-nek elmondta: készül közzétenni azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. Petru Gherghel, az egyházmegyét 1990 óta vezető püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv. Nyisztor Tinka azt is megjegyezte: a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30–40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 711
szavazógép
2019-01-28: Sport - :

Ügyeskedtek sportolóink (Asztalitenisz)

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes SK és a megyeszékhelyi Sepsi ISK asztaliteniszezői szombaton és vasárnap Buzăuban vendégeskedtek, ahol az ifjúsági I-es és II-es korosztályú pingpongozóknak szóló Román Kupán álltak asztalhoz.
2019-01-28: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Szétmállik a vasút is

Románia centenáriumi évében (legalábbis abban, amelyet a köztudat így tart számon, noha a történészek egy része – köztük a szakmán kívül is elismerésnek örvendő Lucian Boia – az úgynevezett „kis” egyesüléstől, azaz 1859-től számolja a román állam létrejöttét) összesen hatévnyi késést halmoztak fel a vonatok, átlagsebességük pedig – ha ugyan a 21. században lehet egy óránként 30–40 kilométeres távot leküzdő gépesített közlekedési eszköz esetében sebességet emlegetni – inkább a „nagy” egyesülés korához közelít. Rosszkedvünkben azt is mondhatnánk, hogy száz éve semmi nem fejlődött a román vasutak háza táján.