A képviselőház elfogadta és törvénybe foglalta a szakminiszter előterjesztését, így év végén, december 2. és jövő év január 31. között országszerte általános mezőgazdasági összeírást tartanak. Az új statisztikai adatokat az unió mezőgazdasági bizottsága is szorgalmazza. A számbavétel ugyanakkor fontos az új ágazati nemzeti fejlesztési stratégiák kidolgozásánál és az unió agrárpolitikájának esedékes változtatásához. Minden egyes gazdaságot számba vesznek, függetlenül a tulajdoni és szerkezeti formától. Az összeírók a gazdálkodási formát, a terület nagyságát, a megművelt terület nagyságát, a kultúraszerkezetet, az öntözési lehetőséget, az állatlétszámot, a mezőgazdasági gépek és felszerelések számát és milyenségét, a mezőgazdasági épületek és istállók, a mezőgazdaságban foglakozó személyek számát jegyzik fel. A szervezésért és a lebonyolításért a szakminisztérium, az Országos Statisztikai Hivatal és a közigazgatási minisztérium felel. Megyeszinten szükséges a prefektus hatáskörébe tartozó bizottságok, valamint minden egyes község szintjén a helyi bizottságok megalakítása. Rövidesen elkészülnek a kérdőívek. A törvény értelmében a pontos és teljes adatok szolgáltatása mindenki számára kötelező, ezeket bizalmasan kezelik, és csak statisztikai célokra szabad felhasználni.
Incze Péter, MSZH
Szakmai folyóirat
A megyei mezőgazdasági szaktanácsadók rövidesen megjelentetik hiánypótlónak szánt kiadványukat. Az elképzelés szerint a havonta megjelenő, ingyen terjesztett ismertető külön magyar és román nyelven jelenik meg. Motika András intézményvezető a lap tartalmáról elmondta, az újszerű termesztéstechnológiai leírásokra, pályázati lehetőségekre, hivatalos közleményekre, a mezőgazdasági törvénykezés és a támogatási formák bemutatására fektetik a fő hangsúlyt, de helyet kap benne a kiemelkedő gazdák riportszerű bemutatása is. Ezenkívül reklámhelyet szeretnének biztosítani a fő vetőmag- és vegyszerforgalmazó cégeknek, a koncentrálttakarmány-árusoknak és gépforgalmazóknak. A szerkesztés és nyomtatás költségeit jórészt az Országos Szaktanácsadói Ügynökség állja, de a megyei tanácsadók a helyi támogatók segítségére is számítanak. (I. P.)
Több pénz öntözésre
A szakminiszter a napokban megjelent 486-os rendelete értelmében nő a hektáronként öntözésre szánt támogatás. Az új rendelet szerint a szépmezői zónában gazdálkodók hektáronként 700 lejt igényelhetnek. (Incze)
Új földesurak
A hazai 9,4 millió hektár szántóterület közel négy százalékát félszáz, a mezőgazdaságban is érdekelt üzletember birtokolja, a területek piaci értéke eléri az egymilliárd eurót. A kifizetési ügynökség adatai szerint tíz ilyen ,,földes úr" több mint tízezer hektárral rendelkezik, további negyven által birtokolt szántóterület 4000—10 000 hektár közé tehető. A birtokosok között sok a nagy, ráadásul külföldi tőkeerővel rendelkező cég, elsősorban a Bánságban, ahol olasz, portugál és német tőke van jelen. Erdély többi részén a magyar tőke is jelentős mértékben jelen van a mezőgazdasági vállalkozásokban. A legnagyobb játékos azonban Culiţă Tărâţă, a Brăilai Nagysziget ,,bojárja", aki 2007-ben cége révén több mint 55 000 hektárra kapott uniós támogatást. Uniós támogatást egyébként a szántóterület mintegy kétharmadára utaltak ki, összesen 2,5 millió hektár szántóra vagy nem kértek, vagy nem jogosultak uniós támogatásra a gazdák.
Pangó gabonapiac
Még pang a gabonapiac Magyarországon, egyelőre csak a malmok vesznek búzát készleteik feltöltésére 38 000—42 000 forintért tonnánként, általában azonban negyvenezer forintnál nem adnak többet az étkezési búzáért a piacon. Kivitelre már 38 000 forintért is kínálják a gabonát, de ennyiért nem akad vevő a magyar búzára, hiszen a környező országokban is jó volt az idei gabonatermés, ezért itt nincs kereslet a magyar búzára. Magyarországon idén mintegy 2,5—3,0 millió tonna gabona kivitelével lehet számolni. Ebből mintegy 60—70 százalék körüli lehet az étkezési minőségű. A gabonaexportot jelentősen befolyásolhatja még az is, hogy Magyarországon előreláthatólag 9—10 millió tonna kukoricatermésre lehet számítani a szakértők szerint.
