Vandra Attila könyvbemutatójaÉlmények a legek kontinenséről

2019. február 9., szombat, Közélet

Ismét egzotikus helyekre kalauzolta az érdeklődőket a brassói Vandra Attila: ezúttal Ausztrália sajátos tájait, növényeit és állatvilágát csodálhattuk meg hangulatos, vetítéssel egybekötött könyvbemutatóján csütörtök este a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban. Többek között megtudtuk, mi az „özvegycsináló” vagy mire kell vigyázni a kókuszpálmák alatt.

  • Fotó: Klárik Lóránd
    Fotó: Klárik Lóránd

A vendéget M. Simon Katalin mutatta be a népes közönségnek. Az Eukaliptuszok és Kenguruk címet viselő mű 2017-es ausztráliai élményekből született, előbb a Héttorony Irodalmi Magazin és a Brassói Lapok közölte folytatásokban.

A Terra Australist, azaz a „Déli Földet” 1606-ban fedezte fel a holland Willem Janszoon. A szerző bemutatja az aborigének, vagyis Ausztrália őslakosainak kultúráját is. Döbbenetes például, hogy hamarabb ismerték az árapályjelenség hátterét, a Nap és a Hold közti kapcsolatot, mint az európaiak. Harminc-ötvenezer éves emberi kultúráról van szó: emlékeik vannak negyvenezer évvel ezelőtt kihalt állatokról vagy olyan területekről, amelyek több mint tízezer éve tenger alá kerültek.

Ausztrália a legöregebb és a legkisebb kontinens, ugyanakkor a legszárazabb, de a legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkező földrész is. Az Antarktiszt leszámítva a legtávolabb esik Európától, és ez a legritkábban lakott kontinensnyi ország. Egyik legnagyobb települése, Melbourne a kontrasztok városa, zöldövezetek, régi épületek és felhőkarcolók egyaránt megtalálhatók itt, a játszótereket például körbekerítik, ellátják gyerekzárral, mellette a tábla: „Vigyázat, kígyók!” A folyók és a tavak általában nem kristálytiszták, és tele vannak krokodillal. Az esetenként száz méternél is magasabbra növő eukaliptuszok alkotják Ausztrália erdeinek kilencven százalékát, kétszázhetven fajuk létezik.

További érdekesség, hogy vannak ugyan kókuszerdők, viszont nem szabad a kókuszpálmák alá állni, a lehulló kókuszok ugyanis több balesetet okoznak, mint a krokodilok és a cápák együttvéve. Szintén veszélyes növények az „özvegycsinálók”: ezek akkorára nőnek, hogy nem bírja a törzsük és lezuhannak – ilyenkor előfordul, hogy agyonütnek egy-két embert – innen az elnevezésük. Számos információt tudhattunk meg a kontinens állatvilágáról is – így a könyvismertető és a képek révén összességében jó élmény volt bepillantani Ausztrália különlegességeibe. Reméljük, még lesz hasonlóban részünk.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 123
szavazógép
2019-02-09: Közélet - Józsa Zsuzsanna:

Találkozás a javából! (Orbán László emlékiratai a könyvtárban)

Telt ház előtt mutatták be kedd este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban az Orbán László születésének 100. évfordulója alkalmából készült, az egykori gyergyóremetei esperes emlékirataiból kiadott, Találkozásra várva című míves könyvet, amelyet Márkus András szentszéki tanácsos, őrkői plébános vezetett fel, Daczó Katalin, a Hargita Népe újságírója és Laczkó-Albert Elemér magyartanár, Gyergyóremete község polgármestere mutatott be.
2019-02-09: Kultúra - Ferencz Csaba:

Isten és a bor (Kézdivásárhelyi Városi Színház)

Hamvas Béla talán legismertebb műve, a Bor filozófiája részleteivel folytatta irodalmi barangolásait a Kézdivásárhelyi Városi Színház. A Ketten maradtak című produkció – hasonlóan a korábbi Udvartéri, A dolgokról egy földi szellemnek, vagy a Karinthy Kávéház előadásokhoz – nem klasszikus színpadi művet, hanem irodalmi ihletésű szövegeket használ arra, hogy közönségét megszólítsa.