Ha az agy sok adatot tárol, gyengébb a memória, és több a kreativitás — mutatták ki az amerikai Harvard Egyetem kutatói.
Ismert a jelenség, amikor egy idősödő ember találkozik valakivel, akit jól ismer, a neve azonban nem jut eszébe, és ilyenkor ijedten állapítja meg, hogy kezd szenilis lenni. Pedig nem így van. A legújabb kutatások szerint az idő múlásával sok információt tárolunk az agyunkban, egy idősebb általában többet, mint a fiatal.
A 65 évnél idősebb embereknek csak tíz százaléka szenved Alzheimer-kórban, a többség agya jól működik, csak másképpen, mint a fiataloké. A korral ugyan nehezebb összpontosítani egyes adatokra, például névre vagy telefonszámra, de az értékelő-, összefüggést találó képesség megnő. Az agy az új helyzettel kapcsolatos információt összeveti a rendelkezésre álló korábbi információkkal, és szélesebb perspektívába helyezi azokat. Az öregek bölcsességének neurofiziológiai gyökerei ebben állnak.
A Progress in Brain Research című könyv sok példát ismertet erről a jelenségről. Megtudható belőle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt, és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt, és előbb jutnak a megoldáshoz.
A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat kísérletnek vetették alá. Bizonyos szempontok szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különböző információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy a homloklebenyük, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban működik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb.
Ez történik az idősek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül előnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására.
Nem törvényszerű az agy elöregedése. Egy holland nőt 112 éves korában teszteltek a groningeni egyetem kutatói, és megállapították, hogy értelmi képességei nagyon is jók. Két évvel később az asszony meghalt, agyát saját kérésére felboncolták, és kiderült, hogy egy hatvanévesének felelt meg. (MTI)
